Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Szirmai Krisztina: Új mozaikpadlók az aquincumi katonaváros északi részén 157-164
SZIRMAI KRISZTINA ÚJ MOZAIKPADLÓK AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS ÉSZAKI RÉSZÉN Az aquincumi katonaváros északkeleti részén, a Búvár-Folyamőr utcában az 1970-es évek elején, amikor a modern lakótelep közműveinek földmunkáit végezték, Wellner István több terrazzopadlós és két mozaikpadlós helyiséget talált. 1 Később Parragi Györgyi folytatta az ásatásokat 1978-ig, ő is két mozaikpadlós helyiséget tárt fel. 2 (1. kép) Azóta lehetőség nyílt néhányszor kisebb-nagyobb régészeti munkát végezni e területen. Ezek célja a következő volt: 1. A korábbi leletmentések folytatása. 2. Alaprajzi és kronológiai kutatások. 3. Az előkerült mozaikok, falfestmények helyszíni konzervártatása. A freskók leszedetése a falról, végül a kijelölt mozaikpadlók felszedetése. 3 Az újabb régészeti feltárások részben a Wellner I. által felásott mozaikos helyiségek (1-2. sz.) területén, illetve ezektől északra és keletre voltak. Ezekkel a munkákkal párhuzamosan a Parragi Györgyi által feltárt két mozaikpadlós helyiséget (17., 15. sz.) bontottuk ki, valamint ezektől északra, nyugatra, keletre és délre is dolgoztunk (2. kép). A feltárások során egy terrazzopadlókkal ellátott helyiségsor mutatkozott, amelyhez délről egy nagyon gazdagon díszített épületszárny csatlakozott (2-3. kép). E traktus feltárt szakaszának a legnyugatibb szobája-16. sz. - padlója terrazzopadló volt. E szoba után a következő, freskókkal díszített helyiségben (17. sz.) volt az 5,80x4,80 m méretű állatalakos mozaikpadló 4 . A következő helyiségek ugyancsak terrazzopadlósak voltak, ezeket falfestményekkel látták el 5 (19., 20., 14. számú szobák). Az épület e freskókkal, stukkókkal és állatalakos mozaikpadlóval díszített szárnyát délről egy hosszú, 2,10 m széles, 16 m hosszú, un. hosszú folyosó (15. sz. helyiség) határolta. A mozaikpadlót egy cm vastag habarcsrétegre alapozták. A mozaikszemcsék mérete: lxl cm A hosszú folyosó (15. sz.) mozaikpadozata: piros-fehér mozaikszemekből áll. Minta: széles, fehér keret után egyszínű mozaikszemekből kirakott csíkok váltják egymást (4. kép). A középmezőt kisebb és nagyobb méretű rombuszsorok és téglalapokból kirakott négyzetek alkotják. A középmező sérült, hiányos. Javításra utaló nyomok is vannak. A hosszú folyosótól (15. sz.) délre egy 8x8 m méretű, nagy kőlapokkal fedett peristylium húzódott (10. sz. helyiség). Az oszlopokkal ellátott udvart (10. sz. helyiség) nyugatról az ún. rövid folyosó (9. sz. helyiség) határolja. Mérete: 8,20x1,50 m. Padlóját mozaikpadló borítja, amelyen piros-fehér mozaikszemekből kis négyzeteket, nagyobb rombuszokat, háromszögeket és téglalap alakú motívumokat készítettek (5. kép). A mozaikszemeket elnagyoltan 6-7 cm vastag habarcsrétegbe helyezték, a mozaikkövek mérete: átl. 1,1x1,5 cm. A padló itt is sérült, hiányos. Javításnyomok láthatók. Az ún. rövid folyosótól (9. sz. helyiség) délre, kissé távolabb az épület fürdőszárnya (1-4. sz. helyiség) húzódik. A fürdőszárny két mozaikpadlóját még Wellner István tárta fel. 6 A nagyobbik helyiség (2. sz.) ún. svasztika mozaikpadlójának mérete: 4,80x4,40 m (6. kép). A szélesebb, fehér keretmező után a különböző szélességű keretdíszeket fekete-fehér, átlagos méretű mozaikszemekből állították össze. A középmezőt nagyjából négy egyenlő négyzetre osztották fekete mozaikszemekből kirakott vonaldísszel. Az egyik oldalon, a négyzetekben, fehér mezőn nagyobb méretű fekete mozaikszemekből kiállított svasztikaminta látható. A svasztikaminták között fehér alapon 6-6 soros kis rombuszokból összeállított öt nagyobb rombuszmotívum van. A középmező másik felén, a fehér alapon csak három svasztika és öt kis rombuszokból kirakott nagyobb rombuszmotívum látható. A képmezőnek ezen a felén építették be - nem középen - a kőből készült, áttört díszű kőrózsát mint víznyelőt. Az ún. svasztikás mozaikpadlóval ellátott helyiség (2. sz.) után egy kisebb, téglalap alakú helyiség következik (1. sz.), melynek padozatát átlagos méretű fekete-fehér mozaikszemekből összeállított peltamotívummal díszítették. A padló mérete: 4,20x1,60 m (7. kép). A szélesebb és keskenyebb, fekete és fehér keretdíszek után a peltakompozíció: a középmezőben egymásnak háttal elhelyezett peltamintasorok. E helyiség (1. sz.) a 2. sz. helyiség közvetlen, keleti szomszédságában egy kisebb helyiség (4. sz.) került elő, melynek padozatát 2,80x1,80 m méretű, ún. kazettás, szőnyegimitációs mozaik fedte (8. kép). A 2-3 cm vastag téglaporos, habarcsos rétegre 1 cm vastag terrazzós-stukkós réteget kentek, erre fektették a mozaikszemeket. A mozaikszemek átlagos mérete: 1,5x2 cm A mozaikpadló keretdísze: meander és rombuszmotívum, valamint egyszerű vonaldíszek. A középmező szélét szalagfonat keretezi. A középmezőben három sorban, négy kereteit négyzetben azonos méretű rombuszmotívum. A felhasznált színek: sötétkék, piros, narancssárga, fehér. Ez az utolsó három mozaik, az ún. svasztika, pelta és a szőnyegimitációs, a fürdőszárny (L, 2., 4., 3.) mozaikpadlóit képviselte. A mozaikos helyiségektől (1., 2., 4.) északra egy terrazópadlós helyiség (3. sz.) is a fürdőszárnyhoz tartozott. Az aquincumi katonaváros északkeleti részén, a BúvárFolyamőr utcában előkerült, gazdagon díszített épület építéstörténete a következő: Az épület megépítése előtt az I. század végén, a II. század elején telepnyomok és egy alatábor védműrészlete 7 jelentkezett. Az épület legkorábbi része a III. század elején épült. Ezt a markomann háborúk után kijavították, átalakították, kibővítették, terrazzopadlókkal, falfestéssel látták el A III. század elején - a virágzó severusi korban - már geometrikus, figurális, fekete-fehér, piros-fehér és színes mozaikpadlókat is elhelyeztek az újonnan renovált nagy épületben. Falait is újrafestették mutatós faliképekkel, és egy szobát stukkóborítással is elláttak. Az új, nagy, impozáns épület a barbár támadások során a 260-as években elpusztult. 157
