Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

Domonkos kolostor, Id.: - H. GYURKY 1981 Táncsics Mihály u. 9., Id.: -ZOLNAY 1967.39^17.; ZOLNAY 1968.40-60. 36. ZOLNAY 1971. 271-282. 37. Ilyen épület maradványainak részletét tárta fel Gerő Győző a domonkos kolostor szomszédságában, Id.: GERŐ Gy. 1964/c. 317-318. írásos emlékek is gyakran említenek épületeket a falak szomszédságában: 1398. november 25., Buda - Konth Miklós nádor özvegye és fia, Miklós a csatkai kolostornak adományoztak egy házat a domonkos kolostor mellett, valamint egy másik házat az alsóvárosban a városfalon kívül, Szt. Pál háza alatt („...quorundam duorum fundorum...in civitate Budensi in contiguis vicinitatibus ecclesie utputa sancti Nicolai confessons a plaga australi i[n] Castro predicto et in suburbio dicte civitatis Budensis penes fundum curie sancti Pauli olim per condam dominum Lodovicum regem Hungarie felicis reminiscentie ad honorem et glóriám ipsius sancti Pauli donatum et collatum a parte inferiori penes allodium Iacobi civis memorate civitatis Budensis extra murum sub eadem domo prefati sancti Pauli a parte Danobii situatorum habitorum et existentium..."). - OL Dl 8373. 1441. január 3., Buda -A plébániák határjárásában szerepel Konrád polgár majorsága a régi királyi ház alatt („[...] quadam domo allodiali Conradi civis Budensis sub ipsa domo regia existente simulcum quibusdam aliis domibus ex alia parte seu in opposite eiusdem domus annotati Conradi habitis..."), illetve a Takács utca, szintén a régi királyi ház alatt („...in piatea seu vico textorum quedam domus Blasii Tosi dicti sub predicta antiqua domo regia existens..."). - Átírta Hety-i Benedek közjegyző 1441. augusztus 16-án: Észt. Prim. lt. U.46. 1485. szeptember 5., Székesfehérvár - A fehérvári káptalan előtt néhai (mg.) Kezy-i Benedek országbírói jegyző fia (e.) Berky-i László különféle birtokait, elcserélte (e. mg.) Tholna-i Bornemyza János kincstartósági jegyzővel többek között egy házra a Szombatkapu előtt („...quandam domum suam lapideam in civitate Budensi foris poriam Zombathkapw nuncupatam inter domos domini episcopi Agriensis et ortum condam magistri Dyonisii prothonotarii Regie maiestatis sitam simulcum orto...") - OL Dl 19.072. 38. RÓZSA György: Budapest régi látképei. MHB 2. Bp. 1963. Kat. 86. 39. Erhard Schön metszete: RÓZSA 1963. Kat. 1. A Schön-féle metszeten látható későközépkori ágyutornyokra Holl Imre hívta fel a figyelmet: HOLL 1981. 233. 40. Az ágyútorony valószínűleg a mai Fehérvári rondella belsejében található. Feltárás itt még nem folyt. Az ágyútornyot azonban ábrázolja az 1598-as Zimmermann féle metszet (RÓZSA 1963. Kat. 8.) is a rondella belsejében. Az alábbiakban szó lesz még a rondella kiépüléséről, ld 79. jegyzet. 41. Az alábbi fejezet történeti összefoglalása főleg IVÁNYI Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei. TBM IX. (1941) 32-84.; SUGÁR István: A budai vár és ostromai. Bp. 1979.; BARTA Gábor: A Sztambulba vezető út (1526-28). Bp. 1983.; SINKOVICS István: Magyarország története 1526-1608. In: Magyarország története III/l. Szerk.: PACH Zsigmond Pál. Bp. 1985.; SZAKÁLY Ferenc: Vesztőhely az út porában. Bp. 1986. és FODOR Pál: Magyarország és a török hódítás. Bp. 1991. alapján készült. 42. IVÁNYI 1941.34. 43. IVÁNYI 1941. 35. Wilhelm Waldburg báró, Ferdinánd udvarmesterének Augsburg város tanácsához írott levele szerint, 1541. augusztus 22. 44. A törökök 1529-es ostromát a következőképpen írja le egy korabeli röplap: „Nachgeends haben die Turgken ir geschutz in die gassen bey Sand Sigmund gepracht, auf all weer des sloss furnemlich des grossen kayser Sigmunds etc. sal geschossen, den knechten, so noch im sloss gewesen, die weer genommen; in dem etliche heüser abgerissen, das holtz wegkh, alles dem graben zuetragen, den angeschütt, also daz sy zu den venstern des grossen sals hinein haben mugen steigen." (Wien HHStA, AA 12. csomó. 1529 IX. 10-e körül; Iványi 1941. 43. jegyzet.). Ugyanígy említi meg Caspar Ursinus Vellius is, aki részt vett Ferdinánd 1527-es budai bevonulásában: „Ex űrbe ad arcem viae duae amplae fuerunt, ante earn area ingens est... Inter aream arcemque fossa ducta est lata pedes triginta, quae committitur ponte. Prima facie aedes Caesaris Sigismundi immani substructione, mole magis, quam pulchritudine 302 visendae..." (Casparis Ursini Velli de Bello Pannonico Libri decern. Vindobonae 1762. 16.) Antonio Mázza hasonlóképpen ír az 154l-es otrom kapcsán: „...dalia cittate e diviso con una honesta fossa, ma non fianchi, cavallieri, ne muraglie che grande resistentia potesser fare." (Buda 1541. évi bevételéről Mázza Antal egykorú jelentése. Közli B. NYÁRY Albert. Történelmi Tár 1875. 227.) 45. ISTVÁNFFY Miklós: Regni Hungarici História post obitum gloriosissimi Matthiae Corvini regis. Köln 1724. 98. 46. Megjegyezendő, hogy Bécs erődítései jóval jobb állapotban voltak, amely részben Mátyás király hadjáratainak is „köszönhető". A német birodalmi csapatokat is csak Bécs védelmére sikerült részben összegyűjteni. Ld. Wien 1529. Die erste Türkenbelagerung. Katalog. Wien 1979. 47. Az ostrom körülményeit a védők szemszögéből a szemtanú Szerémi György leírásából ismerjük a legrészletesebben: SZERÉMI 1857. 48. „At Rogendorffius tripartito urbem oppugnare adortus, tribus in locis aggeres, in quibus majora tornamenta collocarentur fieri jussit: quorum unus ab ea parte, qua ex űrbe ad Logodium pagum itur, ...ex quibus maenia contínuis tormentorum ictibus sine intermissione concutiebantur." (ISTVÁNFFY 1724. 106.) „Altera die de Lógod inceperunt de ingeniis suis meniam civitatis dirumpere. Ita fracta erat murus civitatis Budensis usque ad fundamentum ad sexaginta passum. (SZERÉMI 1857. 286-287.) A városfal itteni szakaszának feltárása során H. GYÜRKY Katalin a Tóth Árpád sétány 8. számú ház előtt megfigyelte, hogy a belső városfalat a 16. század elején elbontották, illetve ugyanekkor a városfal egykori tornyát is átépítették, a falszorost pedig feltöltötték. Véleményem szerint ezek a munkálatok az 1530-as ostrommal (esetleg az 154l-es ostrommal) álltak összefüggésben. Amikor a lerombolt külső falat újból fel kellett építeni került helyére az egykori falszorost elfedő feltöltés és ugyanekkor a szintemelés miatt megszűnt a belső fal jelentősége is, ezért a feltehetően szintén szétlőtt belső falat visszabontották. (H. GYÜRKY 1978. 31-40.) 49. „...tertius verő ad septemtrionalem urbis partem, in qua Blasius Rascaii aedes constructae erant;" (ISTVÁNFFY 1724. 106.) Ráskai háza valóban a város északnyugati sarkában állt, erről oklevél is tájékoztat: 1490. október 4. Ráskai Balázs elcseréli Losonczi László birtokaival budai házát (feltehetően a csere mégsem ment végbe), a ház helymeghatározása: „domum lapideam retro ecclesiam beaté Marie Magdalene in angulo penes murum civitatis sitam..." - Erdődy es. galgóci lt. 97-11-23. 50. A Kammerhofot 1. Lajos, miután Remete Szt. Pál ereklyéjét megszerezte Velencétől, 1381-ben a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta, akik elcserélték azt 1416-23 körül Hermann cillei gróffal, majd pedig Ciliéi Ulrich halála után magszakadás révén már Mátyás király guti Országh Mihály nádornak adományozta 1458 után. Az adományozást megemlíti Gyöngyösi Gergely, de tévesen a későbbi, Ciliéivel elcserélt házra vonatkoztatja (GYÖNGYÖSI 1988. 77.), de egy 1398. november 25-én kelt oklevél világosan megemlékezik az adományról, amely a város fala mellett volt (OL Dl 8373.), valamint világos a pálosok és Herrman gróf cseréjének okirataiból is (1416., 1423. július 3. - Átírta tartalmukat Egervári László tárnokmester 1494. február 19-én - OL Dl 8840.). Mátyás adományát Országh Mihály számára a Werbőczy-féle formuláskönyv őrizte meg (Észt. Főszékesegyházi Kvt. Ms. II. 521. 166. V.-167. r.), 1525-ben Országh János váci püspök birtokaként említik. (1525. február 15. - OL Dl 24.077.) „...alter haud procul a maenibus, ubi introrsus Orsagorum procerum domus habebatur, institutus est;" (ISTVÁNFFY 1723. 106.) „Meniam Budensium ex parte domini Francisci Orzagh totaliter ad terram destruebant, sed turrem nunquam potuerunt de machinis dirumpere, tarn fortis erat." (Szerémi 1857.286.) 51. A történetírók adatai mellett hivatkozhatunk az alábbi forrásokra: 1531. április 24-én Bogárdi János budai harmincados levelében azt javasolja Nádasdy Tamás alkincstartónak, hogy a budai harmincad jövedelméből lehetne folytatni a budai városfalak erődítését, amelyet ugyan már romjaiból fölfalaztak, de a további erődítésekhez nem áll rendelkezésre elegendő összeg: „Si Maestas (sic!) Regia preciperet per litteras, bonum esset ad edificationem et fortificationem murorum huius civitatis