Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

dörrel vágták el, a temető területén összegyűjtött későközépkori cserepek hasonló gödrökből származnak. A nagy mértékű későközépkori bolygatások azt mutatják, hogy a közeli Szentmihály falu lakói ha ismerték is, már nem tisztelték az Árpád-kori pogány temetőt.

105 JEGYZETEK 1. Az 1962 előtti sírleletek felsorolása: FEHÉR G., - ÉRY K., KRALOVÁNSZKY A., A közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Régészeti Tanulmányok II. Bp. 1962.106-136. tétel 25-26.107. Budapest II. Lipótmező. Kuruclesen 1901-ben több sírt felforgattak. 108. Budapest III. Csillaghegyen a Pusztakút feletti téglagyárban 1954-55-ben kiforgatott és feltárt sírokban S végű karikák és állatfejes karperecek voltak. 110. Budapest III. Óbudai szeszgyár területéről állatfejes karperecek, agyagedények kerültek elő. 114. Budapest V. Károlyi u. 16. 1944-ben 8 sírt tártak fel. 115. Budapest V. Eskü téren, ma Március 15. tér, temetőrészleteket tártak fel. 120. Budapest XV. Rákospalota. A Püspök villa mellett (Sín utca) feltárt temetőrészletben S végű karikák és 11-13. sz-i érmek kerültek elő. 132. XXI. Csepel. 1936-37-es években S végú karikák kerültek elő. A fentieken kívül Árpád-kori sírok kerültek elő a Budapest III. Bécsi út 16.882 hrsz. telken. A római falmaradványok közötti sírok egyikében III. István (1162-1172) érem volt. GARÁDY 1943. 234-239 2. A gercsei templomromnál Il/a Pesthidegkút határa - Nagy Emese végzett ásatást. NAGY E., A középkori Gercse község temploma. BudRég 18 (1958) 543-565. A későbbiekben több alkalommal kutattunk a templom közvetlen környezetében, és a templomtól távolabbi területeken is Előkerült a templom későközépkori kerítésfala, amelyet a 18. sz-ban lényegesen átalakítottak. A kerítőfal és a templom közötti terület feltárása során a templom D-i oldalán kisebb, több rétegű, későközépkori temetőt találtunk, amelyet a 18. sz-i temetkezésekkel teljesen feldúltak. IRÁSNÉ MELIS K., Bp. II. Pesthidegkút-gercsei templomrom. BudRég 29 (1992) 245. 3. Gerevich László a csőti (Bp. XXII. Hárosi Falemezművek, ma Háros utca 6. sz.) temetőben nem talált 1241 előtti időből származó sírokat. A XXV. sír férfi csontvázának jobb vállán találtak egy IV. Béla dénárt. A Gerevich László ásatásaiból származó egyéb Árpád-kori leletek másodlagos helyekről származnak, vagy szórványleletek voltak. GEREVICH L.: A csuti középkori sírmező. BudRég 13 (1943) 111. A lelőhelyen végzett újabb kutatások alapján feltételezhető, hogy a XXV sír a XIII. sz. második felében átépített és megnagyobbított templom körül megnyitott későközépkori temető legkorábbi sírjai közé tartozott. Méri István, Gerő Győző, Irásné Melis Katalin publikálatlan ásatásai. 4. A Bp. XVI. cinkotai evangélikus templom kereszthajójában előkerültek egy kora-Árpád-kori kerek templom maradványai. A XII. sz. végén, vagy a XIII. sz. elején elbontották, és helyére nyújtott félköríves szentélyzáródású templomot építettek. A késő-Árpád-kori templom D-i hajófala alatt mindössze két, keletéit, melléklet nélküli csontvázat találtunk. A középkori templom tágabb körzetében sem találtunk sírokat, az itteni temetőt valószínűleg a XVI. sz-ban a reformátusok nyitották meg, majd az evangélikusok temetője lett. IRÁSNÉ MELIS 1975.227. 5. kép 5. A XV Rákospalota-Kossuth Lajos utca 39—41. sz. alatti, középkori alapokon álló, római katolikus templom körül a 14-15. sz. fordulóján, valószínűleg a templom gótikus stílusban való átépítése után nyitották meg a temetőt. IRÁSNÉ MELIS 1975 229-230. 6. 1904-ben lebontották a középkori templomot, és ekkor szüntették meg a templom É-i és Ny-i oldalán lévő temetőt is Ezen a két oldalon a templom környezete rendkívüli mértékben bolygatott volt. Viszont a feltárásra kerülő Árpád-kori szentély belseje, és a szentély külső oldalán lévő, 2-3 méteres területsávba soha nem temetkeztek, a futóhomokos talajt csak a középkori építkezésekkel bolygatták: IRÁSNÉ MELIS 1975. 228-229. 7. IRÁSNÉ MELIS K.: A Budapest-Rákoskeresztúri Árpád-kori templomrom. ArchÉrt 99 (1972) 106-111. 8. IRASNE MELIS K., Kerekegyháza középkori falu Budapest határában. In: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán. II. BTM Műhely 6. Bp. 1992.108. 9. NAGY 1946.44^15. 10. BÓNIS 1950. 389-399. 11. IRÁSNÉ MELIS K., Régészeti kutatások az Árpád-kori Pest külvárosai területén (Budapest V Belváros). BudRég 26(1984) 63., 78. 10. kép. 12. HAMPELJ.: A Nemzeti Múzeumi régiségtár gyarapodása az 1896. év első negyedében. ArchÉrt 16 (1896) 282. 13. GERVERS MOLNÁR V: A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972.40. 14. POSTA B.: Beszámoló a rákospalotai Árpád-kori temető feltárásáról. Kézirat 1892. Nemzeti Múzeum Adattár 5(35)4. Irásné Melis 1983. 15-16. 15. H. Gyürky Katalin leletmentése volt 1961-ben. IRÁSNÉ MELIS 1983.23. 16. Irásné Melis Katalin leletmentése volt 1988-ban. 17. A kora-Árpád-kori temetőkből ismert formájú edény házépítés alkalmával emberi csontok közül került elő. A leletbejelentés idejére a helyszínt beépítették. A területen és a környéken nem találtunk felszíni régészeti jelenségeket. IRÁSNÉ MELIS 1983. 17. 25. kép. 18. IRÁSNÉ MELIS 1983. 15. 19. A temető és leleteinek rövid említése: POSTA B.: A gyulafehérvári székesegyház sírleletei. Dolg 8(1917) 3. A temető S végű karikáinak felsorolása KRALOVÁNSZKY A., Adatok az S végű hajkarikák etnikumjelző szerepéhez. ArchÉrt 83 (1956) 208. KRALOVÁNSZKY A.: Adatok az S végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. ArchÉrt 84(1957)181. 20. Nemzeti Múzeum Középkori Osztály. Leltári számok: 1892.100/1-169. A leltárkönyvben lévő revíziós pecsétek tanúsága szerint a leletek zöme elveszett. 21. Az Árpád-kori temetőkben a sírmélységek különbsége nem jelent egyben kronológiai különbségeket is A legmagasabban fekvő sírokban legtöbbször gyermekeket és az egészen fiatalon elhunytakat temették el. A középső rétegekben általában fiatalabb felnőttek sírjai voltak. A temetők legmélyebb sírjaiban többségükben felnőtt és idős férfiakat, kevesebb számban idős nőket temettek el. Azonban egyetlen temető sincs, amelyben a sírmélységek ilyen szabályos képet mutatnának. Mindenütt jellemző, hogy a kisgyermek sírok kivételével az elhunytakat nemre, korra, mellékletre való tekintet nélkül különböző mélységű sírgödrökbe temették. A sírok mélysége az adott temető helyének domborzati viszonyai és a talaj minősége szerint is változhatott. TETTAMANTI 1975. 91. BÓNA 1978. 102-116. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 47. 39. kép. TOPÁL 1972. 53-68. 22. A koporsós temetkezés a honfoglaláskorban is előfordult. Különböző szerkezetű, szögelt, kapoccsal összefogott, vagy különböző módon ácsolt fa koporsókat használtak. A 11. sz. végétől a templom körüli temetőkben általános szokássá vált. TETTAMANTI 1975. 93-94. A rákospalotai temetőben lévő koporsókról ma már nem lehet megállapítani, hogy a koporsók melyik típusába tartoztak. Lehettek zárt koporsók, de az is előfordulhatott, hogy az elhunytat a dunaújvárosi temetőből ismert deszkakeretbe temettek. BÓNA 1978. 141. 23. MESTERHÁZY 1990.105. 24. MESTERHÁZY K., Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II. FolArch 42 (1991) 163-165. 2. ábra 3. 25. POSTA Béla id. kézirata 26-31. 26. POSTA Béla id. kézirata 35. 27. A magyar rovásírásos gyűrűk felsorolására, és a velük kapcsolatos eddigi tudományos eredmények összefoglalására a pusztaszentlászlói temető 6 db rovásírásos gyűrűjének bemutatásával kapcsolatban került sor. A leírás és a fennmaradt rajz szerint a rákospalotai temető 90. sírjában volt gyűrű formája, és betűelemeinek egy része valószínűleg hasonlított az egyik pusztaszentlászlói darabhoz. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 69. 49. kép 3-5. 28. SZŐKE 1962. 97. 29. A földmunkával feldúlt sírokból származó gyöngyök az elmondás szerint a mell tájékán voltak. A feltárásból előkerült gyöngyök sírbeli helyzeté61