Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

len támadását megnehezítette. A tizenötéves háború ostromainak (1598-ban és 1602-ben) ezek után már azzal kellett kezdeniük, hogy először elfoglalják az alsóvárost, tönkretegyék a hajóhidat, bevegyék Pestet, illetve megszállják a Gellérthegyi erődítményt. Csak ezután foghattak hozzá a hegyre épült erőd elfoglalásához. Végigkövetve a középkori város átalakulását törökkori erődítménnyé, még egyszer szeretném felhívni a figyelmet János király építkezéseire. Úgy találtuk, hogy az ő munkálatai vetették meg az alapját a későbbi erődnek, ekkor lett a gyenge városból komolyan védhető vár, amelyet a törökök felhasználhattak és továbbfejleszthettek. János építkezéseit a magyarországi várépítészet történetébe be kellene illeszteni, hiszen az 1530-as évek hadászati szempontból legfontosabb és méreteiben is legnagyobb erődítési munkái Budán folytak. Az építkezések példaadó szerepe is nyilvánvaló, elég ha az Esztergomban, illetve Siklóson épült rondellákra gondolunk, vagy a fedett kazamatafolyosóra, a falak előtti magas útra, amelyek mind az elkövetkező évtizedek várépítészetében jelennek meg tömegesen. Láthattuk azt is, hogy a további régészeti kutatásokra is még sok feladat vár. A falak nagy része ma is feltáratlan, bár egyes területeken, főleg a királyi palota rondellájánál a szakszerű kutatás és helyreállítás után már látható az az erődfal, amely még sokhelyütt a későbbi feltöltések alatt várja, hogy újból napvilágra kerüljön és újból a városkép és a köztudat része legyen. JEGYZETEK 1. Munkám az előttem és mellettem dolgozó régészgenerációk eredményeit, aprólékos megfigyeléseit használja fel. Ezért illendő tanulmányom elején kiemelnem Bencze Zoltán, Bertalan Vilmosné, Gerevich László, Gerő László, Gerő Győző, Holl Imre, H. Gyürky Katalin, Magyar Károly munkásságát, akiknek művei az alábbi jegyzetekben megtalálhatók. 2. H. GYÜRKY 1978. 30-50. 3. A fehérvári kapu mellett déli irányban a mostani autóbuszparkoló területén Zolnay László figyelte meg a következő tornyot vízvezeték építés kapcsán 1981-ben (ZOLNAY 1984. 205.); A királyi palota un. Északi Előudvarának feltárásán egy négyzetes tornyot tárt fel Zolnay László 1975-ben (ZOLNAY 1984. 205.) majd pedig ezt hitelesítette Magyar Károly 1987-ben (Magyar 1992. 110-112.), illetve ettől délre a Gerevich László vezette feltárások ráleltek egy félköralakú toronyra (ez az un. „patkótorony") 1956-ban (GEREVICH 1966.), amelynek külső síkját csak az Udvarlaki őrség épületének lebontása után Zolnay László, tárhatta fel (ZOLNAY 1984. 205.; MAGYAR 1992. 112.) 4. A Hadtörténelmi Múzeum udvarán az 1987-90 között végzett ásatásokon került elő a torony. (Bencze Zoltán ásatási jelentései a Hadtörténeti Közlemények 1987-90-es évfolyamaiban) Az Állami Nyomda területén 1996-ban tárták fel a torony és a városfal maradványait. (Bencze Zoltán ásatása, szíves közlése alapján.) Az Erdélyi bástya mellett Zolnay László végzett leletmentést (BTM Adattár) 5. A domonkos kolostor feltárásain került napvilágra a fal részlete (H. GYÜRKY 1981.50.1. mell.). 6. 1509. március 16. Buda. Buda város tanácsa elvesz Orbán könyvkötőtől egy romos tornyot és Pethrowcz-i Henthelfy Istvánnak adja azzal a feltétellel, hogy az felújíttatja, valamint, ha a várost ostromlók zárnák körül, úgy szabad ki- és bejárást biztosítanak a város embereinek a torony védelmére. A torony a Szt. János utcában állt lakóházhoz csatlakozott. (1494 - Pannonhami lt. Capsa V. lit. E. nr. 86.; 1509 Pannonhalmi lt. Capsa V. lit. E. nr. 100.) 7. A domonkos kolostor mellett feltárták a várfalat. (Id. H. GYÜRKY 1981. 49-51.;) A Nagyboldogasszony-tenplomnál ez még nem ismert, de a domonkos templom ismeretében erről is joggal feltételezhető, hogy főhajójának szentélye hasonlóképpen a sziklaperem szélén áll, és így a korai városfal vonalába esik. Mindkét templom nagyjából azonos időben és azonos tájolással épült. Ezt a feltevést támogatja az a megfigyelés, hogy a templom főszentélyétől keletre, vagyis a hegyoldal felé eső Szt. Mihály temetőkápolna padlószintje már jóval lejjebb található a plató, és így a Nagyboldogasszony-templom padlószintjénél. 8. H. GYÜRKY 1978. 46^9. 9. Ottokar von Horneck említése az Oesterreichische Reimchronik-ban az 1301. esztendőnél Vencel királyról: „...darnach fuorten si in in den kamerhof hin..."-Gombos 1938. 1905. 1416. Párizs-„pro quadam... domo...in vico sabbati, iuxta domum condam Frankh wayuode, que antiqua domus regis dicitur..." - Átírta tartalmát Buda városa 1489. december 1-én: OL Dl 8842., BTOE III/2. 683.sz. 1423. július 3. Buda „...quandam magnam curiam seu domum..., que olim condam domini Karoli regis prefuisset, in civitate Budensi prope portám Zombatkapu existentem, in wlgari Tewtonicali Chamerhoff nuncupatam..." - OL Dl 11.384., BTOE III/2. 825.sz. 1441. január 3. Buda - „...versus ad [quandam] [antiquam] curiam regiam usque ad viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam ecclesiam sancti Petri martiris tendentem..." - Átírta Hety-i Benedek közjegyző 1441. augusztus 16-án: Észt. Prim, lt. U.46. 10. ZOLNAY 1967. 39-47.; ZOLNAY 1968. 40-60.; H. GYÜRKY 1972. 29-42. 11. GEREVICH 1966.89-94. 12. GEREVICH 1966. 129. 138. 184.; Gerevich kísérletet tett a korábbi datálásra, ezzel szemben Id.: Magyar 1991. 210-212., illetve BÚZÁS 1994. 109-114. 13. Erre nézve ld. LÓCSY Erzsébet vizsgálódásait, amelyek sajnos félben maradtak. LÓCSY 1964 és nő 1971. 14. Például: 1434. május 2. - „...quandam domum...prope sanctum Georgium ...cum omnibus utilitatibus et perlinentiis universis a parte anteriori incipiendo usque ad muros civitatis ad eandem spectantibus..." - Észt. Kápt. m. lt. 64 - 1 - 8., BTOE III/2. 1073. sz. 15. Például a királyi palota északi előterében feltárt IV és 80/2, számú pincék illetve 83/19, 84/2, 84/3 és 84/6. számokkal jelölt kettőspince. Zolnay 1984. 205., Magyar 1992. 111. 16. Városfal tornyához közvetlenül épített telket említ az alábbi házfelosztó oklevél: 1487. április 24. - „...usqe ad hostium gradus per quem ad turrim civitatis ascenditur..." - Észt. Kápt. m. lt. 53 - 3 - 18.; ilyen a feltárt tornyok többsége is, illetve a város legkorábbi, 1687-es (Haüy-Rabatta) helyszínrajzán is megfigyelhető ez a jelenség. 17. Első említése: 1408. november 17. Buda - „...et portám sancti Johannis a parte meridiei habita..." - OL Dl 9375., BTOE III/2. 511 .sz. Minthogy az elnevezés a kapu közelében állt, a várossal egyidős Evangélista Szt. Jánosról elnevezett ferences kolostorról ered, nyílván már korábban is ez volt a kapu neve. 18. Első említése a Képes Krónikában az 1307. év eseményeinél: „...per portám, que est iuxta Synagogam Iudeorum..." (94.szakasz), illetve első okleveles említése: 1454. november 7. Buda - „...in piatea sancti Georgii martiris directe penes portám Iudeorum in acie...sitam..." Veszp. Kápt. orsz. lt. Instr. reg. famil. 35. in caps, sub lit. B. Mivel az elnevezés itt az első zsidónegyedre utal, ezt a kaput is a városalapítással nagyjából egykorúnak tarthatjuk. 19. Első említése: 1414. április 19. Győr- „...prope portám Sombathkapu..." - Átírta Pálóczi Máté nádor 1436. március 12-én: OL Dl 9512., BTOE III/l. 648. sz. Ebben az esetben is a kapunak nevet adó Szombatpiac, Szombathely elnevezés - amely egyes feltevések szerint még a város alapításnál is régebbi eredetű (első megnevezése 1322. július 24-én, Veszpr. Kápt. orsz. lt. B. 30.) - valószínűsíti, hogy a kapu eredeti neve is Szombat kapu volt. Felmerült az az azonosítási probléma, hogy a Szombat kapu eredeti helyét nem a Kammerhof területén feltárt kaputoronynál kell-e keresnünk. A magam részéről nem vagyok híve ezen azonosításnak, mivel a két kapu 1441-ben biztosan megkülön300