Budapest Régiségei 31. (1997)

Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99

A BUDAI VÁR EGY ISMERETLEN KÉPE Buda középkori ábrázolásai között mindmáig a Schedel Króni­ka fametszete a legkorábbi, ez a legfontosabb részleteiben hi­teles ábrázolás. Más, még a 15. század folyamán készült képek és könyvillusztrációk között mindeddig nem találtak olyant, ami Budával bizonyíthatóan kapcsolatban lenne. 101 A most be­mutatásra kerülő kódex-illusztráció nem tekinthető hiteles áb­rázolásnak, mégis több azoknál a rajzoknál, fametszeteknél, ahol az illusztrátor a szöveget díszítő képeket alkalmazta - me­20-23. kép: Torzfejekkel díszített építészeti tagozat és konzolkövek a budai palotából. (20: a Ny-i belső udvarból, 21: a DNy-i I. boltozatos helyiség betöltéséből, 22: a K-i belső udvarból a kápolnától D-re, 23: a kápolna szentélye mellett a D-i oldalnál, 15. sz. eleje 24. kép „Disznófej" alakú gyámkő a palotából lyek igazában semmiféle valós kapcsolatban sem álltak konk­rét várossal vagy várral. Hiszen a későközépkori rajzolók, miniátorok általában nem is tekintették feladatuknak az indivi­duális ábrázolást, látképet készíteni, megelégedtek a középko­ri szokás szerint sematikus, mindenütt alkalmazható tipikus elemeket használni. (Lásd például a Schedel Krónika esetében több „városábrázolás" használatát, ahol nem rendelkeztek iga­zi látképpel, vagy Buda esetében a városi házak zöménél, ko­rábban a Képes Krónika illusztrációinál: templomok, épület­belsők.) Aránylag ritkának mondható az a kevésszámú 15. szá­92

Next

/
Thumbnails
Contents