Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

formája és aránya temetőnként változó, ezért a jelenségek magyarázatára a temető egyéb régészeti jelenségeiből és az adott terület történelmi eseményeiből lehet kiindulni. Nélkülözhetetlenek Szabó János Győző kutatási eredményei, amelyek a korai magyar temetők rituális kéztartásainak magyarázatát, a szokás kialakulásának helyét, idejét és a szokás elterjedésének módját tárták fel. SZABÓ J. Gy.: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV. A sírok relatív és abszolút kronológiája. A temető jellege. EMÉ 16-17 (1978-79) 74-106. 63. A test mellett párhuzamosan kinyújtott karhelyzet mellett lényegesen kevesebb volt a különböző módon behajlított és a testre helyezett karok előfordulása a pusztaszentlászlói és a dunaújvárosi temetőben. Az arányok a Budapest XVI. Timur utcai temetőrészletben kialakultakhoz hasonlóak, és az eltérések oka is valószínűleg azonos lehet. 64. TETTAMANTI1975. 95. Az Árpád-kori sírokban talált kövek különböző szokásokat, hiedelmeket tükrözhetnek. Bizonyára mást jelentett a síron kívüli, koponya fölé helyezett kő, mint a sírban lévő, félig a lábakra helyezett vaskos kődarab. 65. A dunaújvárosi temetőben 22 sírban volt kőmelléklet. A legtöbb a koponya, vagy a láb körül helyezkedett el A szokás eredetének, és magyarországi elterjedésének összefoglalása BÓNA 1978.142-143. 66. KISS 1983.155-159. 67. SZABÓ J. Gy.: Az Árpád-kori telep és temetője Sarud határában III. A temető leírása és rendellenes temetkezéseinek párhuzamai. EMÉ 14 (1976) 18-33. 68. TOPÁL1972.70-71. 69. SZŐKE-VÁNDOR 1987.49. 70. GARÁDY 1943. 234. 71. GARÁDY 1943. 235. 39. kép. 72. GARÁDY 1943.237-238.40-42. kép. 73. NAGY 1946. 44-45. 74. BÓNIS 1950. 389-399. 75. SZŐKE-VÁNDOR 1987.54. 76. TÖRÖK Gy.: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. ArcHung 39 Bp. 1962.142.169. kép. 77. TETTAMANTI S.: A Zalavár községi I. számú XI. századi temető. ArchÉrt 98 (1971) 219. 4. kép 5., 7. kép 21. 78. SZŐKE 1962. 35. 79. SZŐKE 1962. 37. 80. Az S végű karika és viselete kialakulásával, elterjedésével kapcsolatban számos tudományos elmélet született. Formai változásaival, s ezzel összefüggésben a viselési módokkal is sokan foglalkoztak. Az Árpádkori temetőkben egyre több adat mutatja, hogy ez a több, mint négy évszázados karika ékszer nemcsak egyszerű divatcikk, tömegárú, hanem a hajviseletnek, vagy a haj díszítésének nélkülözhetetlen, lényeges eleme volt. Bebizonyosodott, hogy az egyszerű, bronz S végű karikákat az egész Árpád-korban viselték, s ezért önmagukban nem alkalmasak időmeghatározásra. BÓNA 1978. 136-139. 81. SZŐKE 1962. 88. 82. IRÁSNÉ MELIS 1983.15. 83. SZŐKE 1962. 42. 84. SZŐKE 1962.44. 85. MESTERHAZY K., Köznépi ékszerek nemesfém változatai: arany S végű karikák. Alba Regia 20 (1983) 143-151. 86. SZŐKE 1962. 89. A 13. sz-i pénzekkel keltezett ékszeregyüttesekben gyakoriak a 4 cm körüli átmérőjű elektron és ezüst S végű karikák. A tatárok elől elrejtett, Nyáregyház-pusztapótharaszti leletben az 1756 db, a 13. sz. negyvenes évei körüli időkből származó pénz mellett egy elektron S végű karika (á.: 4,8x5,2-5,3 cm) került elő. Parádi N.: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A Nyáregyháza-pusztapótharaszti kincslelet. FolArch 26 (1975) 124.2. ábra 11-2,4-5. 3. ábra 8-11. 87. DOMBAY 1960. 138. XIII. t. 24. 88. DOMBAY 1960.138. XIV 1.16-17. 89. DOMBAY 1960.139. XIV t. 24. 90. DOMBAY 1960. 141. XVII. t. 6-7. 91. KISS 1983.58. 92. DOMBAY 1960. 153. XXVII. t. 1-2. 93. KISS 1983.59. 94. BÁRDOS 1978. 193.10. kép. XIV t. 9-10, 26. XV t. 26. 245. sír: V t. 17-19. 279. sír: Cl. t. 11-12. 500. sír: X. t. 8.676. sír: XII. t. 28-29. 95. BÁRDOS E.: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. SMK 8 (1987) 14. 96. SZŐKE-VÁNDOR 1987.52. 97. SZŐKE-VÁNDOR 1987.77. kép 8. 98. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 18-19. 99. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 39-40. Térképek. 100. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 80-81. 101. MESTERHAZY 1990.105. 102. KISS A.: A sellyei Árpád-kori temető. JPMÉ 1967. 70.4. kép 46. 103. HOLL1963.371.69. kép 3. 104. HOLL 1963. 368. 66. kép 2,4. 105. KUBINYl A.: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest Története II. Bp. 1973. 32. 63