Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

A sírgödrök mélysége A sírgödrök mélységét nem lehetett megállapítani, mert rekonstruálhatatlan a domboldal középkori felszíne. A feltárás folyamán az egyenletesre gyalult épület alapozási szintjéhez mérhettük a sírmélységeket. Ezekből az adatokból azért kiderült, hogy a gyermeksírok nagyjából egyforma mélységben helyezkedtek el A legmagasabban azok a (22. 38. 44. 53. 60. sír) gyermeksírok voltak, amelyeknél sírgödör vagy sírfolt nem mutatkozott. Ebben a mélységben helyezkedett el a 10. sír is, amelyet a 13. sz-ban egy homokkitermelő gödör kiásásával bolygattak meg. A 45-50 cm mélységű, 18 sír közé tartozik az 1. és a 16. kettős gyermeksír, a többi sírban különböző korú férfiak és nők csontvázai voltak. A 3 legmélyebben fekvő gyermeksír közül kettő (6.7. sír) 50-60 cm mély sírgödörben volt, az ebben a mélységben lévő, többi 18 sírban többségében aduitus korú férfiak és nők voltak eltemetve. A legmélyebb (60-80 cm) sírokban különböző kor, felnőtt férfiak és nők csontvázai feküdtek. Az adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy ebben a temetőrészletben valószínűleg 3 sírmélység lehetett. A legmagasabban fekvő sírokban gyermekek voltak, kisebb számban a középső szinten is találtunk gyermeksírokat. A középső és a legmélyebb szinten találtuk a temetőrészlet felnőtt férfi és női sírjait, a sírmélység sem a nemekre, sem az életkorokra nem volt jellemző. A csontvázak helyzete Teljes, bolygatatlan csontváz 41 sírban került elő. 4 sírt az Árpád-korban, 1 sírt a késő középkorban, a többi 20 sírt zömmel az 1988-as építkezéssel bolygatták meg. Az alsó végtagok 9 sírból, a koponya 4 sírból hiányzott. 6 sírban bolygatottak voltak az alsó végtagok, és hiányzott belőlük a koponya is. 2 sírban csak a koponya és a mellkas, 1 sírban a koponya és a nyakcsigolyák, 1 sírban pedig a törzs bal oldala és a bal láb maradt meg. Végeredményben a koponyák helyzetét 56, a karok helyzetét 57, a lábak helyzetét 47 sírban lehetett megfigyelni. A temetőrészlet 66 sírjában összesen 68 csontváz volt, mert a 16. és a 44. sírokban két-két gyermek volt eltemetve. Ezeken kívül a 4. sírban, az eltemetett nő medencéjében megmaradtak a magzat csontjai is. 3 sír csontváza a feltárás idején elveszett (ellopták). 24 férfi, 28 nő és 13 gyermekcsontváz antropológiai vizsgálatát lehetett elvégezni. A csontvázak a hátukon, kinyújtott helyzetben feküdtek. A koponya, kar és lábcsontok viszont különféle helyzetekben voltak. A legtöbb esetben a koponya a tarkón nyugodott, a kar és a kézcsontok a test mellett feküdtek, a lábakat párhuzamosan kinyújtották és a lábfejeket kifordították. Szám szerint 22 sírban találtuk a karokat a test mellett kinyújtva, és 19 sírban voltak a lábfejek kifelé fordítva. Azonban olyan sír, amelyben a leggyakrabban előforduló testrészhelyzetek együtt jelentek meg, csak három (14.31.34. sír) volt. Öt olyan (13.20.22.41. 60.) sírt tártunk fel, amelyekben a koponya a tarkón feküdt, a karokat a test mellé helyezték, és a lábfejeket párhuzamosan kinyújtották. A többi sírban az 5 koponya, a 12 kar- és kéz, a 6 lábfej-helyzet a legváltozatosabb módon variálódott. A koponyák helyzete 1. Tarkóra fektetett, szembenéző koponyák. 22 csontváznál találtuk ezt a helyzetet. Megfigyelhető volt, hogy több esetben a koponya kissé jobbra, vagy balra billent, a 34. sírban erőteljesen hátrabukott, a 31. és a 36. sírban pedig előre bukott. Nem volt egyforma az állkapcsok helyzete sem. Különböző mértékben a nyakcsigolyákra billent, előfordult, hogy a két fogsor összeért, és előfordult, hogy az állkapocs egészen eltávolodott az arckoponyától. 4 gyermek, 12 nő és csak 5 férfi tartozik ebbe a csoportba. (Szembenéző koponyája volt az elkallódott 12. csontváznak is) (6. kép 1,4., 8. kép 4., 6., 12. kép 4.) 2. Jobbra vagy balra fordított koponyák. Balra fordított helyzetet 2 gyermek, 5 férfi és 1 női sírban találtunk. 2 gyermek, 3 férfi és 5 női sírban jobbra fordították a koponyát. A csoportból ki kell emelni a 16. kettős gyermeksírt, amelyben a két gyermeket egymással szembefordítva temették el (7. kép 2., 4., 8. kép 2., 5., 11. kép 1., 4., 12. kép 3-2., 13. kép 1.). 3. Jobb, vagy bal oldalára fektetett koponyák. 18 sír tartozik ebbe a csoportba. Bal oldalán feküdt a koponya 2 gyermek, 3 férfi és 5 nő sírjában. Jobb oldalára fektették a koponyát 1 gyermek, 4 férfi és 2 nő sírjában. (Jobb oldalán feküdt a 11. elkallódott csontváz koponyája is). 6. kép 8., 7. kép 1., 8. kép 1., 9. kép 6., 10. kép 4., 11. kép 4., 6., 12. kép 1., 14. kép 1-2., 15. kép 2.) A koponyák helyzetével kapcsolatban több kérdés merül fel. A szembenéző koponyák jobb, vagy bal oldalára való billenése talán magyarázható a korhadási folyamat befolyásának. Azonban a jobbra, vagy balra fordított, de még inkább a jobb, vagy a bal oldalára fektetett koponyahelyzeteknek egészen pontos, a temetkezési szokásokkal kapcsolatos konkrét okai lehetettek. Feltűnő, és nem véletlen jelenség, hogy a jobbra, vagy a balra fordított, vagy fordult koponyáknál az elfordulás szöge 45° körül volt. Nem valószínű, hogy a korhadási folyamat billentette volna egyforma helyzetbe a temetőrészlet 17 sírjának koponyáját. Ez a megállapítás még inkább vonatkozik a jobb, vagy a bal oldalra fektetett koponyákra, amelyeknél az elfordulás szöge 90° volt. Újabb adatok, megfigyelések, feltárások és publikációk szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk magyarázni az Árpád-kori sírokban eltemetettek 5-féle koponyahelyzetét. Mivel gyermek, női és férfi sírokban egyformán jellemző mind az 5 koponyahelyzet, feltételezzük, hogy olyan mozzanatról van szó, amelyik az egész társadalomra jellemző. Kapcsolatban lehet a hiedelemvilággal, de lehetnek sokkal egyszerűbb okai is. Lehetséges, hogy a viselettel is összefüggésbe hozható, mert bizonyos haj, fejfedő viselete eleve lehetetlenné tette a tarkóra fektetést. Elképzelhető, hogy a tarkón lévő haj, vagy annak díszei, esetleg a fejfedő tarkón lévő részei miatt a koponyát nem lehetett szembenéző helyzetbe állítani. A koponyahelyzetek és a viselet közötti Összefüggésekre a pusztaszentlászlói temető részletes koponyarajzai alapján gondoltunk. Több női sírban megfigyelhető volt, hogy a különböző szögekben oldalra fordított koponyák körül úgy kerültek elő a hajfonatdíszekre, szalagokra mutató karikák és gyöngyök, mintha azokat gondosan elrendezték volna az elhunyt feje körül.

59 A Budapest XVI. Timur utcai temetőben is gondolhatunk a viselet és a koponyahelyzetek közötti összefüggésre, hiszen a sírokban talált egyetlen karikaékszer általában a koponya felfelé néző oldalán került elő.

60 A koponyák előre, vagy hátra billenése, a 45°-nál jóval kisebb mértékű jobbra, vagy balra billenése abból is adódhat, hogy a koponyák alá párnaként helyezett szerves anyagból való alátét elkorhadt.

61 Az alkarok és a kezek helyezte 55