Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

IRASNE MELIS KATALIN ÁRPÁD-KORI TEMETŐK A PESTI HATÁRBAN* (11-13. SZÁZAD) Budapest területén, a Duna mindkét oldalán, több Árpád-kori temető helye ismert. Igen sajnálatos azonban, hogy mindegyik nagy mértékben bolygatott volt. Általában a megmaradt temetőrészletek teljes feltárására sem volt lehetőség, legföljebb a megbolygatott sírok között volt egy-egy kisebb leletmentés. A kutatás nehézségeit fokozza, hogy az 1945 előtti időszakból származó leletek zöme elveszett, ami pedig megmaradt, dokumentáció hiányában szórványként kezelhető. A várostörténeti kutatások szempontjából nagy jelentőségűek lettek volna a történelmi városmagok - Óbuda, Pest - és a vonzáskörzetükbe tartozó települések temetői. Ezek némelyikéből feltártak ugyan kisebb részleteket, azonban a leletek vagy egy-egy rövidebb időszakra (10-11. sz., esetleg 11-12. sz.), vagy az Árpád-kor egész időtartamára (11-13. sz.) jellemzőek. Ilyen körülmények között a napvilágra került pénzek sem a temetőket, hanem csak az egyes sírokat keltezik.

1 Budapest Árpád-kori településtörténeti adatainak összegyűjtése során kiderült, hogy az eddig ismert, s időközben elpusztult temetők mellett, számolni kell újabb, nagy Árpád-kori temetők előkerülésével. Ásatási tapasztalataink szerint a főváros térségében több olyan Árpád-kori templom volt, amelyek körül a templom építését megelőző, és templom építését közvetlenül követő időszakokban sem temetkeztek. Ilyen volt a budai oldalon a 12. sz. végén épült gercsei,

2 a tatárjárás előtti csőti

3 templom, s ugyanezt láttuk a pesti oldalon a cinkotai,

4 rákospalotai,

5 rákoscsabai,

6 rákoskeresztúri

7 és kerekegyházi

8 templomoknál. A felsorolt helyeken a tatárjárás (1241) után átépített, kibővített templomok körül általában a 14. sz-ban nyitották meg a későközépkori temetőket. A későközépkori Pest város területén három Árpád-kori temető helye ismert: V. Március 15. tér, a római tábor ÉK-i negyede,

9 V. ker. Károlyi utca 16.-Károlyi kert,

10 V. ker. Szerb u. 21—23." A pesti határban további hét Árpád-kori temető helyét ismerjük: IV. ker. Káposztásmegyer-Vízművek,

12 Dunakeszi-Alagi major,

13 XV. ker. Rákospalota, Sín utca,

14 XV ker. Rákospalota-Régi Fóti út mellett,

15 XVI. ker. ÁrpádföldTimur utca,

16 XVIII. ker. Galamb utca,

17 XXI. Csepel-sziget -Szabadkikötő.

18 A temető egészére vonatkozó, értékelhető részadatok azonban csak két, az É-pesti határban volt, XV. Rákospalota-Sín utcai, és a XVI. Árpádföld-Timur utcai temetőrészletekből állnak rendelkezésünkre. BUDAPEST

XV. KER. RÁKOSPALOTA, SÍN UTCA (Püspök villa) A főváros területén 1892-ben került elő az első Árpád-kori temető. Bejelentés érkezett a Nemzeti Múzeumba, hogy a Sín utcában földmunkák közben sírok kerültek elő. Ezt követően Posta Béla a helyszínen először összeszedte a mintegy 30 feldúlt sír leleteit, majd feltárta a temető további 171 sírját. A feltárásról nem maradt fenn dokumentáció, nincsenek sírleírások, rajzok, és időközben elveszett a temetőtérkép is. Fennmaradt viszont kéziratban Posta Béla részletes előadása, amelyben a rákospalotai temetőfeltárás eredményeit ismertette, elemezte.

19 A leletekről szóló, síronkénti leírások pedig a Nemzeti Múzeum leltárkönyvében maradtak ránk.

20 (1. kép) A Rákospalota, Sín utcai temető 1892-ben beleltározott leletei 1. sír 1892.100/10. Halántékgyűrű alakú bronz karika, kerek sodronyból. Össze van nyomva. Á.: 1,5 és 1,4 cm. 1892.100/11-12. Bronz, vékony sodronykarika töredékei. Két darabra törve. 8. sír 1892.100/13. Bronz karika fele, vékony sodronyból. Á.: 1,7 cm 1892.100/14. Zománcszerű töredék. 16. sír 1892.100/15-16. Két egyforma, halántékgyűrű alakú ezüst karika, kerek sodronyból. Á.: 2,7 és 3 cm, sodrony A.: 0,3 cm. 1892.100/17. Ezüsttel borított bronz gyűrű. Zárt karika 0,4 cm széles lemezből. Külső oldalán betűkből és jelekből álló felirat. Á.: 2,1 cm / 7. sír 1892.100/189. Halántékgyűrű alakú bronz karika kerek sodronyból. S végén bordázott. Á.: 1,6 és 2,5 cm, sodrony Á.: 0,1 cm. 1892.100/19. Mint az előbbi. Á.: 1,8 és 2,3 cm. 18. sír 1892.100/20. Halántékgyűrű alakú bronz karika 0,1 cm vastag sodronyból. Az S végződés szét van húzva. Á.: 2,9 és 2 cm. 22. sír 1892.100/21. Halántékgyűrű alakú ezüst karika 0,1 cm vastag sodronyból. A.: 2,1 és 1,6 cm. 1892.100/22. Mint az előbbi. Á.: 1,8 és 1,6 cm. 1892.100/23. Mint az előbbi. „Hurkán két vonalszegély." Á.: 2,3 és 2,2 cm Sodrony Á.: 0,2 cm. 1892.100/24. Mint az előbbi. Á.: 2,3 és 2 cm. 1892.100/25. Ezüst gyűrű, láncszemekből fonott, végei felé vékonyodó karika. Á.: 2,2 cm. 1892.100/26-33. Fluorit gyöngyök, tojásdad formában, laposra csiszolva. 6 db ép, 2 db töredék. Ép darabok H.: 1,1 és 1,7 cm között, Sz.: 1,1 és 1,4 cm között. Van egy két darabból összeragasztott gyöngy. H.: 2 cm, Sz.: 1,5 cm. *A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával a T 013705 sz. kutatási szerződés alapján készült. 41