Budapest Régiségei 31. (1997)

Bertalan Vilmosné: Budapest, III. ker. Lajos u. 158. számú ház feltárása 323-348

óbudai kőházával és tartozékaival, „...domum lapideam nobilitarem sive liberam sepefati condam Colomani ibidem Veteribude in comitatu Pilisiensi existenti habitam in teatro eiusdem civitatis, in opposite domus cirumspecti Petri Furhamoth ab orientali, a meridionali verő in contigua vicinitate domus circumspectorum Anthonii Kapás, necnon ab occidentali inter dommos Johanni Somogy, item a septemtrionali plagis tum Leonardi Tholinger, civium eiusdem civitatis Veteribudensis, tum eciam egregii Andrée Horváth, tum denique discreti Blasii presbiteri in eodem ordine trans quemdam vicum adiacentem sitam et habitam..." 13. Háromtengelyes, középen a kapualj jobbra-balra egy-egy helyiség, alaprajzot látunk az Úri u. 34. (LÓCSY 196. 3. kép), az Úri u. 36-os számnál (LÓCSY 197.4. kép), az Országház u. 24-es számnál (LÓCSY 198. 5. kép), az Úri u. 3l-es számnál (LÓCSY 199. 6. kép), az Országház u. 13. számnál (LÓCSY 200.7. kép), a Hess András tér 4-nél (LÓCSY 201. 8. kép), az Országház u. 9. számnál (GEREVICH BudRég 15 (1950) 131. 3. kép). 14. Czagány István a vári ülőfülke anyagot megvizsgálva megállapítja, hogy az ülőfülke anyag, stílus és formai fejlődése tekintetében az ablakkeretek, ajtók, kapukeretek formáival sok azonosságot mutat. (CZAGÁNY BudRég. 20 (1963) 87. Az élszedés és élszedés 45°-os külső élre kimetsződő háromszögben végződő megoldás a későbbi emlékekre jellemző. (99. 1.) Élszedéses ülőfülkét látunk a Fortuna u. 5. számnál (CZAGÁNY 88. 4. kép), az Úri u. 31. számnál (CZAGÁNY 89. 1. 6. kép), az Úri u. 34-es számnál (CZAGÁNY 91.1.10. kép), az Országház u. 7-es számnál (CZAGÁNY 92. 1.12. kép), az Úri u. 38-as számnál (CZAGÁNY 93. 1.14. kép), az Országház u. 6-os szám északi és déli falában lévő ülőfülkéknél (CZAGÁNY 94.17. kép), az Úri u. 47. sz. (CZAGÁNY 95. 1. 19. kép). Élszedéssel profilált kapuk az Országház u. 23., Fortuna u. 25., Táncsics M. u. 18. (GEREVICH 151. lap, 13. kép). Egyenesen záródó élszedéssel tagolt ablakot látunk az Úri Das Gebäude in der Lajosstraße Nr. 158. (im III. Bezirk von Budapest) war Ende des 17. Jahrhunderts das erste Bierbrauerei von Ofen. Das mittelalterliche Gebäude entstand aus dem Zusammenbau mehrerer mittelalterlicher Wohnhäusern und eines drei Meter breiten Durchganges (Bild 1. Haus 1-4.). Im nördlichen Teil des Hauses sind mit Steinrahmen versehene Türbeziehungsweise Fensteröffnungen erhattengeblieben. Dieser Teil des Hauses wurde nach 1500 auf zwei 17 Meter breiten Grundstücken gebaut (Bild 1. Haus 1-3.). Zu den auf dem nördlichen Grundstücks stehenden Häusern - von 13-14. Jh. - wurde das Gebäude des benachbarten Grundstück angebaut. Dieses Gebäude hatte drei Teile: in der Mitte mit Tor, rechts und links eine Räumlichkeit. In den Häusern von 13-14. Jh. befand sich ein Keller mit niedriger Decke, welcher nach 1500 zumTonnengewölbe umgebaut wurde (Bild 25, 26.). u. 70. földszintjén (GEREVICH 161. 1. 18. kép). Élszedéssel profilált ajtókeretet találunk az Úri u. 4. számnál. A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai. BudRég 20 (1963) 507. o. 28. kép. Pincében lévő gótikus ajtókeretet találunk a Szentháromság u. 4. számú háznál (A budai vár 496. 1. 9. kép). A soproni Új u. 16. sz. ház homlokzatán szögletes, élszedéses kis ablakot találunk egy szegmens íves kapukerettel (Magyarország műemléki topográfiája II. Sopron és környéke. Bp. 1956.297. 1.243. kép). 15. 17 méter körüli homlokzatokat mutatnak az Országház u. 4. szám, az Országház u. 6. szám, az Országház u. 8. szám (LÓCSY 196. 1.), az Országház u. 13. szám (LÓCSY 200.), a Fortuna köz 17. szám (LÓCSY 201.) 16. LÓCSY 205. IRODALOMJEGYZÉK BÁRTFAI SZABÓ, 1935 = BÁRTFAI SZABÓ László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935. CZAGÁNY, 1963 = CZAGÁNY István: A budavári gótika építészeti tipológiája.. BudRég 20 (1963) 85-105. GEREVICH, 1955 = GEREVICH László: Gótikus házak Budán. BudRég 15(1950)123-237. KUMOROVITZ 1966 = KUMOROVITZ L. Bernát: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM 17 (1966) 9-26. LÓCSY = LÓCSY Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben. BudRég 21. (1964) 191-206. SÜMEGHY 1928 = Sopron vármegye levéltárának oklevélgyűjteménye. I. rész: Középkori oklevelek (1236-1526). Összeállította: SÜMEGHY Dezső, Sopron, 1928. Der Besitzer des Hauses war bis 1500 das Kapitel von Buda, welcher mit dem Magister Óbudai Ferenc tauschte. Das Haus stand auf der nördlichen Seite des mittelalterlichen Markplatzes, an der südlichen Seite knüpften sich Fleischbänke an. Südlich vom Hause stand dazwischen wahrscheinlich die mittelalterliche Markthalle (Bild 1. Haus 4), welche 1369 den Klarissenschwestern übergeben wurde. Die südliche Seite des Hauses aus dem 18. Jahrhundert wurde auf den Mauern der mittelalterlichen Häuser und auf den Durchgang zwischen dem 2. und 4. Haus gebaut. Bei den Wiederaufbauarbeiten der Fassade wurden die mittelalterlichen Öffnungsrahmen wiederhergestellt, auf der östlichen Seite blieben im Erdgeschoß die Öffnungen nach 1735 zurück. Das Gebäude wurde für Ausstellungszwecke ausgestaltet. DIE FREILEGUNG DES HAUSES IM III. BEZIRK VON BUDAPEST IN DER LAJOSSTRABE NR. 158. 326