Budapest Régiségei 31. (1997)

Zsidi Paula: A városkép változása az aquincumi polgárvárosban a 2-3. század fordulóján 281-287

század elején készült kultuszképpel, amely egyidős az északi városfal közelében épült Mithras szentély melletti épület geometrikus díszű mozaikpadlójával. Néhány építkezésről felirat tájékoztat, felsorolva, hogy kik voltak az építtetők. C. Iulius Sextimus bérlő

46 nevét egy diadalív építéséről szóló felirat örökítette meg. C. Titius Antoninus Peculiaris,

47 aquincumi decurio, a császárkultusz főpapja egy nymphaeumot épített és vizet vezettet bele. Az augustalis collegium nevezetes tagjait egy felirat névszerint felsorolja, akik saját tagdíjbevételükből konyhát építtettek.

48 Claudius Pompeius Faustus,

49 az aquincumi colonia decurio-ja oltárt állíttatott a nagy közfürdőben. Egy, a polgárváros keleti temetőjéből származó töredékes építési feliraton csak az építtetők névsora maradt ránk.

50 A városszerkezet jellege, valamint az épületek díszítőelemeinek egy része (Ammon-fejes oszlopfő, Dea Syria ábrázolás, stb.) keleti hatást mutat, ami egyúttal jelzi a keleti családok nagyobb befolyását a polgárváros önkormányzatában is.

51 Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a polgárváros arculatában a 2. század végén és a 3. század elején bekövetkezett változás olyan településszerkezeti átalakulás következménye, amely a legiótábort, a katonavárost és a polgárvárost egyaránt érintette. Feltételezhetünk egy olyan egységes városrendezési elvet, melynek jelentős eleme volt az észak-déli irányú főútvonal (limesút) súlypontjának keletre helyezése. Ez az útvonalnak azt a szakaszát érintette, amely a legiótábor vonalát északi irányban elhagyta, s így ez a korábbi helyzethez képest a polgárvárost keleti irányban megkerülte.

52 Az aquincumi településszerkezeti változásokban az egységes elvek érvényesülése közel egyidejű és feltehetőleg párhuzamos építkezéseket sejtet. JEGYZETEK 1. NAGY Lajos: Aquincum topográfiája. In: Budapest Története. I—

II. Bp. 1942. 353.; NAGY Tibor: Budapest Története I. Bp. 1973. 83. 2. NAGY Lajos: i.m. 374-375. 3. NAGY Tibor: i.m. 101. 4. Uo. 101-102.; MÓCSY András: Pannónia and Upper Moesia. London, 1974.218. 5. NAGY Tibor: i.m. 100. 6. MÓCSY András: i.m. 236. 7. ALFÖLDY Géza: Römische Sozialgeschichte. Wiesbaden, 1975. 153. 8. Uo. 152. 9. A katonavárossal kapcsolatban Id. PÓCZY Klára cikke a Mitteilungen der archäologischen Gesellschaft Steiermark legközelebbi számában. A katonaváros úthálózatának változásával kapcsolatban (2. kép) Németh Margitnak köszönöm hasznos információit. 10. NÉMETH Margit: Roman Military Camps in Aquincum. La Pannónia e lTmpero Romano. In: Annuario deli Accademia d'Ungheria. Róma, 1994. 144. 11. PÓCZY Klára: Aquincum-Castra, Canabae, Colonia. BudRég 25 (1984) 27., Anm. 78-82.; NÉMETH Margit: Aquincum. Feltárások az 1981-1988 közötti időszakban. BudRég 28 (1991) 99.; ZSIDI Paula: Kutatások az aquincumi katonaváros északi peremén. In: Aquincumi Füzetek 1. (1995). 38^4. 12. ZSIDI Paula: Sírketek az aquincumi canabae északi peremén. Kézirat (1995) a CommArchHung számára leadva. 13. ZSIDI, Paula: Ein neuer Grabbau aus Aquincum. Kézirat (1995) az Arheoloski vestnik számára leadva. 14. ZSIDI, Paula: A Kaszásdűlő-raktárréti római kori temető elemzése. Doktori disszertáció kézirata (1984) 15. ZSIDI Paula: Régészeti Füzetek Ser. 1. No. 33. (1980). 36.; Uő. Aquincumi Füzetek 1. (1995) 43-43. 16. JOHNSON, Stephen: Work on Hadrianus Wall. 1980-1986. In: Der römische Limes in Österreich. 36/1 (1990) Akten des 14. Internationalen Limeskongresses 1986 in Carnuntum. 1. 325., 1. kép. 17. Természetesen az ipartelepek helyváltozása, mely egyúttal többek között a „termékszerkezet" változásával is járt, a gazdasággal kapcsolatos összefüggéseket is takar, melyekre itt nincs mód kitérni. 18. NAGY Tibor: i. m. 122.; ZSIDI Paula: Újabb kemencék az Aquincumgázgyári fazekastelepről. BudRég 25 (1984) 372. 19. PÓCZY, Klára: Die Töpferwerkstätten von Aquincum. ActaArchHung 7 (1956) 117.; BONIS, Éva: Töpferei an der Südmauer Aquincumer Zivilstadt neben dem „Schütz-Gasthof. BudRég 30 (1993-1995) 230-231. 20. NAGY Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években. BudRég 12 (1937) 265.; SZIRMAI Krisztina: Újabb feliratos kőemlékek az Aquincumi Múzeumban. BudRég 25 (1984) 255-256. 21. NAG Y Lajos: Aquincum topográfiája. In: Budapest Története. Bp. 1942. 375.; NAGY Tibor: i.m. 122. 22. ZSIDI Paula: Aquincum polgárvárosának városfala és védművei az újabb kutatások tükrében. CommArchHung (1990) 143. 23. Uo. 161-162. 24. Ez utóbbi makettját látja Nagy Lajos (i. m. 368.) egy intercisai kaputorony modellben, amelyet Hilarus, a polgárváros keleti kerámia üzemének egyik mestere készített a 2. század táján. 25. PÓCZY Klára ásatása BudRég 24 (1976) 425. 26. NAGY Lajos: i. m. 370. 27. ZSIDI Paula: Római épület az aquincumi polgárváros déli városfalán kívül. Aquincumi Füzetek 1. (1995) 44. 28. KUZSINSZKY Bálint: BudRég 12 (1937) 135-145. 29. Nem ismeri el a korai insularendszer meglétét pl. NAGY Tibor: i. m. 119. 30. ZSIDI, Paula: Aquincum - the Capital of Pannónia Inferior. Topography of the Civil Town. La Pannónia e l'lmpreo Romano. Annuario dell Accademia d'Ungheria. Róma, 1994. 218-219. 31. NAGY Tibor: i. m. mellékletként közölt alaprajz. 32. MÁRITY, Erzsébet: Chronological Problems and Special Features in the Structure of the Civilian City of Aquincum. CommArchHung (1992) 67. 33. A 3. század első felében Aquincum polgárvárosa jellegében sok hasonlóságot mutatott pl. Leptis Magna városával (OWENS, E. J.: Roman Town Planning. In: Roman Public Buildings. Edited by BURTON, J. M., University of Exeter, 1989. 24. 11. kép). 34. PÓCZY, Klára: Der Aquädukt im Stadtbild des Munizipiums von Aquincum (Pannonién). Arcvlia (1996) 472-473. 35. Összefoglalóan ezekről PÓCZY Klára: Aquincum - Castra, Canabae, Colonia. BudRég 25 (1984) 21. 36. ZSIDI Paula ásatása BudRég 25 (1984) 46M62. 37. ZSIDI Paula ásatása uo. 38. KÁBA Melinda jelentése BudRég 25(1984) 473. 39. NAGY Lajos: i. m. 567. 40. Pontosabb meghatározásra sajnos nem vállalkozhatunk, mivel ezeket az épületeket többnyire a múlt századi feltárások hozták felszínre, s az ásatási dokumentáció és a leletanyag többnyire nem áll rendelkezésre. 41. H AMPEL József: A papföldi közfürdő. BudRég 2 (1890) 1. kép 42. PÓCZY, Klára: Anwendung neuerer Ausgrabungsergebnisse bei der Ruinenkonservierung in der Bürgerstadt Aquincum. Acta Technica Academiae Scientiarum Hungaricae 67 (1970) 177. 43. A legközelebbi párhuzamot Carnuntum szolgáltatja, ahol az alaprajzi elrendezésen kívül a közfürdővel szomszédos elhelyezés is meglepő egyezést mutat. ERTEL, Christine: Architekturfragmente aus der „Palastruine". Beitrag zur Baugeschichte der „Grossen Therme" der Zivilstadt Carnuntum. Carnuntum Jahrbuch (1990) 202. 283