Budapest Régiségei 31. (1997)

Zsidi Paula: A városkép változása az aquincumi polgárvárosban a 2-3. század fordulóján 281-287

még jobban megközelítjük a polgárvárost, és szemügyre vesszük azokat a már korábban is ismert változásokat, amelyek a polgárváros közvetlen környezetében zajlottak le a 2-3. század fordulóján. A legjelentősebb változás az ipartelepek áthelyeződése volt.

17 A polgárvárostól keletre, a Dunaparton fekvő, reliefdíszes kerámiát is gyártó ipartelep működése a markomann háborúkat követően a 2. század végére gyakorlatilag megszűnik.

18 Nagyjából azonban ezzel egyidőben, a 3. század elején kezdi meg működését a polgárvárosba dél felől vezető út mellett kialakított fazekasüzem,

19 amely valószínűleg a feliratos emlékek alapján itt feltételezett 2. századi szentélyt, illetve temetkezési helyet váltja fel.

20 A polgárváros városfalán kívüli területek látványos funkciócseréje a város keleti előterét mintegy „felszabadította" az ipari létesítményektől. Ennek a koncepcióváltásnak az eredménye talán a dunaparti Mithras szentély építése is,

21 amely nagyjából az ipartelep megszűnésével egyidős. Tulajdonképpen csak most térhetünk rá valójában a polgárváros városképi változásainak ismertetésére, melyeket azonban a fenti előzmények nélkül csak nehezen tudnánk értelmezni. Először vizsgáljuk meg a városkép két meghatározó elemét: a várost körülvevő városfalat valamint az utcahálózatot. Mindkét esetben új kutatási eredményekre támaszkodhatunk.

22 A polgárvárost már municipium korszakában városfal vette körül.

23 (3. kép) Az építmény védelmi rendeltetését e korszakban bizonyítja a falat kísérő vizesárok, a bástyák, valamint a falat belülről támasztó agyagtéglákból álló körüljáró. A városfal ekkor minden bizonnyal zárt rendszer lehetett, bár keleti oldalának feltárásával még adós a kutatás, azonban ismert mind északi, mind pedig déli kapuja.

24 A 2. század végén, s a 3. században alapvető változáson ment keresztül a városfal rendszere, amelyet elsősorban rendeltetésének átalkulása indokolt. A városfal védelmi funkciója ebben az időszakban kétségtelenül háttérbe szorult. Ez bizonyítják a város jelentős keletnyugati irányú expanziója nyomán a nyugati oldalon a városfalon kívül épített,

25 illetve a keleti oldalon a városfalra ráépített épületek.

26 Kisebb mértékben ugyanez megfigyelhető a déli oldalon is, ahol ekkor betemették a vizesárkokat, s ugyancsak épületeket húztak fölé.

27 Ezen a szakaszon a városfal korábbi irányát valamennyi épület alaprajza figyelembe vette, ami azt mutatja, hogy itt ekkor még állnia kellett a falnak, ami ebben az időszakban valószínű, hogy elsősorban a már colonia-rangú város lakóinak gazdagságát, s a város jelentőségét volt hivatva bemutatni. Nem meglepő az előzmények ismeretében az sem, hogy egy a 3. század első feléből származó építési felirat, amelyet az építtető Syria és Baltis istennőknek ajánlott, a keleti városrészen került elő.

28 A város kelet-nyugati expanziója és a főforgalom hangsúlyozott kelet-nyugati, Duna felőli iránya volt az, ami a város utcahálózatának rendszerében a legnagyobb változást okozta. (4. kép) Természetesen ahhoz, hogy az utcahálózat „változásáról" lehessen beszélni, ismernünk kellene a korábbi állapotot.

29 Erről azonban csak elvi rekonstrukció áll rendelkezésünkre, amelyet a 2. századi periódussal rendelkező épületek, a csatornahálózat, a fürdők elosztása stb. alapján lehetett felvázolni.

30 Ez a feltételezett korai insularendszer legalábbis a város általunk ismert, elsősorban délkeleti harmadában az észak-déli irányú főútvonalhoz igazodott. A 2. század folyamán valószínűleg lazább beépítésűek voltak az insulák, így nagyobb beépítetlen területekkel kell számolnunk ebben az időszakban. Azonban az észak-déli főút jelentőségét e korai szakaszban a fórum, a nagy közfürdő és az út mellett elhelyezett középületek, kollégiumi székházak, tabernasor is jelzi számunkra. A korai utcahálózat nyoma egyébként (valószínűleg a nagyjából változatlan funkciójú középületek miatt) a városnak éppen ezen a részén figyelhető meg legjobban a többnyire a 3. századi állapotot mutató közismert városalaprajzon.

31 A rajzon azonnal feltűnik, hogy a kelet-nyugati főútvonal mindkét oldalát nagyjából azonos méretű, egymástól többnyire sikátorokkal elválasztott, hosszú, téglalapalakú épületek sora szegélyezi. Ha a házak rajzolta rendszert a korai utcahálózat rekonstrukciójára fektetjük látható, hogy nem egy új rendszer kitűzéséről

32 van szó, hanem inkább a telkeknek a korábbi rendszeren belüli újraosztásáról, mely elsősorban a kelet-nyugati irányú útvonalak mentén történt. E sűrű, fésűs beépítésben, a korábbihoz képest szűkebb keresztmetszetű utcarendszerben nem nehéz felismerni a keleti hatást.

33 Ezen a ponton lényeges néhány, eddig figyelmen kívül hagyott városképi elemet felsorolni. Először a várost kezdettől fogva átszelő pilléreken álló vízvezetéket említem, amelynek jelentősége a város terjeszkedésével, lakosságának gyarapodásával együtt nőtt.

34 A 2. század végén, a 2-3. század fordulóján ezért szükségessé vált a szolgáltatott vízmennyiség emelése, ami bizonyosan eddig még nem tisztázott építészetitechnikai változtatásokat is megkövetelt a rendszerben. A másik elem a városképben a nyugati városrész, amely mindeddig szinte teljesen feltáratlan. Az itt végzett viszonylag kisfelületű és csekély számú ásatás

35 azonban azt mutatja, hogy a vízvezeték nyugati oldalán valamint a kelet-nyugati főútvonal mentén ezen a szakaszon is jelentős építkezések történtek ekkor. így például egy nagy közfürdőt

36 tártunk fel a vízvezeték közelében, valamint a város keleti részéről ismert tabernasor

37 folytatása került elő, mely itt a kelet-nyugati főútvonalat szegélyezte. A város zavartalan működése szempontjából szükséges volt a két városrész közötti kapcsolat fenntartása. Ezt a kelet-nyugati főutca esetében nagy valószínűséggel egy díszkapuzaton keresztül oldották meg, ennek a kocsik által lecsiszolt pillérmaradványait felszínre hozták a feltárások.

38 Az amfiteátrumot is átépítették, erről a körszínház nyugati oldalához épített „Nemesis szentély" egyik oltárkövének felirata is beszámol.

39 Végezetül álljon itt egy áttekintés azokról a polgárvárosi épületekről és díszítményékről, melyek abban az építkezési periódusban nyerték el jelenleg is látható formájukat, amely a 2. század végén illetve a 3. század elején kezdődött.

40 Elsőként említem a fórumtemplomot, amely porticusának korinthosi oszlopfőjét Jupiter Ammon ábrázolás díszítette. Következik a nagy közfürdő, amelynek átépítésénél a légió téglagyárából származó téglákat vettek igénybe.

41 Az átépítéssel egyidőben kerül a fürdőtől délre elterülő szabad térségre legalábbis első kialakításában a vásárcsarnok (macellum),

42 ennek jellegzetes alaprajza ugyancsak keleti eredetre utal.

43 E területtől keletre épült újjá az ún. kettősfürdő, ez nyugatról határolja az ún. „nagy lakóházat". Ez utóbbihoz magánfürdő tartozott, mozaikpadozatain egy ún. palaestra jelenettel.

44 A „nagy lakóház" közelében épült az ún. Symphorus mithraeum,

45 jellegzetes, 3. 282