Budapest Régiségei 31. (1997)

Németh Margit: Az aquincumi táborkutatás eredményei és feladatai 255-267

Az egyes részásatások publikálása is többnyire elmaradt, vagy csak rövid összefoglalásokra szorítkozhatott, sőt a múze­um restaurálási és raktározási adottságai sem tudtak a megnö­vekedett szükségleteknek megfelelni. 15 így az a helyzet állott elő, hogy a fenti anyagot témakörökre bontva, egy-egy téma esetében olykor 2-3 társszerző fogja feldolgozni. Ezeknek a tematikus publikációknak a megjelentetésére új kiadványsoro­zatot szándékozunk indítani azzal a céllal, hogy ilyenformán az aquincumi ásatásokat, köztük a katonai táborok és a ca­nabae ásatásait teljes mértékben közzétegyük. A sorrendet az egyes témák feldolgozottsága alapján állapítjuk meg. Egyes területeken azonban túl sok megoldatlan, nyitott kérdés maradt. Ezért, továbbá mert a területen építkezések vár­hatók, amelyekre időben fel kell készülni, szükségesnek tart­juk a további feltárásokkal foglalkozni. Általánosságban alapelvnek vélem, hogy a múzeum első­sorban ott kezdeményezzen feltárást, ahol azt az emlék veszé­lyeztetettsége indokolja. Ugyanakkor ennek elébe is kell men­ni egyfajta minimális tájékozódó preventív ásatással a kevésbé kutatott témák esetében, mert egy-egy építési szándék bejelen­tése, az ásatási fedezet megléte és a kivitelezés tényleges meg­indítása között többnyire nagyon kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az építkezést megelőző feltárás minden fontos kérdést megoldjon. Végül, nem utolsósorban bizonyos terüle­teken még a feltárás finanszírozása fejében sem fogadható el az ott lévő régészeti emlékek teljes vagy részleges elpusztítá­sa. 16 Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez idejekorán szüksége­sek a megfelelő ismeretek, amelyek elkésettek, ha csak az épít­kezéshez kapcsolódó, gyakran a beruházók költségén végzett feltárás során tesz szert rájuk a régész. Ebben az esetben gya­korlatilag nincs már mód az építési engedély megváltoztatásá­ra. Ez Óbudának különösen a katonai táborokat és a canabae belső részeit magában foglaló centrális részeire érvényes, ahol a következő egy-másfél évtized során minden bizonnyal dina­mikus fejlődésre és építkezésekre lehet számítani. Ezért a ku­tatás szakmai kérdéseinek megoldásán túl az is fontos, hogy a most aktív régész generáció az utána következő időszakra, mind a nagyközönség, mind a mainál fejlettebb kutatási mód­szerek számára hozzáférhetően megőrizze területünknek lega­lább a legfontosabb régészeti örökségét. Ez pedig csak az em­lékek felismerése, helyzetük meghatározása, vagyis a megfele­lő szintű feldolgozás és ésszerűen, megfelelő arányban terve­zett további kutatás révén válik lehetővé. JEGYZETEK 1. K. PÓCZY, ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY 15 (1983) 335. A városi régészet problematikájához: PÓCZY K.: Aquincumi kutatások 1973-1982. A városi régészet eredményei és problémái. ArchÉrt 113 (1986) 15-31. 2. A korábbi eredményről összefoglalóan: SZILAGYI J., „Aquincum", In: PWRE suppl. XI, Stuttgart 1969,82, NAGY T, The Frontier of Pannónia as reflected by recent research, Roman Frontier Studies 1967 (Tel Aviv) 147-148, Fig. 78, NAGY T., Budapest Története I, Budapest, 1973, 115, NAGY T., Das zweite Lager der legio II adiutrix in Aquincum (Óbuda) In: Studien zu den Militärgrenzen Roms II, (1977) 359-366. 3. A principiáról: SZIRMAI K.: Előzetes beszámoló az óbudai legióstábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról. BudRég. 24 (1976) 91-111, SZIRMAI K., Preliminary Report on Excavations con­ducted at the Principia of the Óbuda Legionary Camp and its immediate Vicinity BudRég 24 (1976) 91, a 4. századi táborkapuról: PARR AGI Gy.: Jelentés a Fényes Adolf utcában feltárt déli kaputorony ásatásáról. BudRég 24 (1976) 137-144. 4. PÓCZY K., Aquincum, RLIU 83, PÓCZY K., A katonai táborokról: Az aquincumi legióstábor és katonaváros romjainak feltárása és műemléki bemutatása. BudRég 24, (1976) 11, PÓCZY K., Beiträge zur Baugeschichte des 3. und 4. Jahrhunderts im Legionslager von Aquincum, Studien zu den Militärgrenzen Roms II, 373, PÓCZY K. Aquincum. Castra, Canabae, Colonia. (Az 1976-1980 közötti időszak ásatási eredményeinek összefoglalása.) BudRég 25 (1984) 15-34, PÓCZY-NÉMETH-SZIRMAI-KOCSIS, Das Legionslager von Aquincum. In: Studien zu den Militärgrenzen Roms III, 398-403, NÉMETH M., Die römischen Militäranlagen, In: Das römische Budapest (hrsg. H. Polenz) Münster-Lengerich 1986,79-98, NÉMETH M. Aquincum. Feltárások az 1981-1988 közötti időszakban. BudRég 28 1991 91-105., A canabaeról: PÓCZY K., Die Militärstadt von Aquincum in 2. und 3. Jahrhunder. In: Studien zu den Militärgrenzen Roms III, 404 skk, PÓCZY K., Die Lagerstadt (Canabae legionis) in: Das römische Budapest (hrsg. H. Polenz) Münster-Lengerich 1986, 99-130. Temetők: TOPÁL J.: A Bécsi úti római kori temető I. BudRég 25, (1984) 291-320, TOPÁL J., Roman Cemeteries of Aquincum, Pannónia, The western Cemetery, Bécsi Road I. Budapest, 1993, ZSIDI P., Untersuchungen des Nordgräberfeldes der Militärstadt von Aquincum. In: Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990)723-730. 5. Pl. KÉRDŐ K., Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990) 723-730. und KOCSIS L., u. ott 711. A témáról összefoglalóan: SZIRMAI K.: Régészeti adatok az aquincumi 1. századi legiotáborhoz, valamint a 2-3. századi legiotábor retenturájához. BudRég 27 1991 105-137. 6. KÉRDŐ 703, 705, PETŐ M., RégFüz 28 (1975) 42, KOCSIS 711, KOCSIS L., RégFüz 36 (1983) 37, RégFüz 37 (1984) 46 PÓCZY­NÉMETH- SZIRMAI- KOCSIS, Das Legionslager von Aquincum, in: Studien zu den Militärgrenzen Roms III, 398, Anm. 6. 7. L. KOCSIS in: Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990) 711. Über die Pfostenkonstruktion: NAGY T., RégFüz 23 (1970) 25 f., NAGY T., Der Vicus und das Municipium von Aquincum, Acta ArchHung 23 (1971) 72-73. Anm. 59, PÓCZY-NÉMETH-SZIR­MAI-KOCSIS, Das Legionslager von Aquincum in: Studien zu den Militrgrenzen Roms III, 398, Anm. 6. 8. SZILÁGYI J„ Antik Tanulmányok 10 (1963) 316-318. Az ÉD-i irányú fossa publikálatlan: NÉMETH M. 1990. évi ásatása. 9. NÉMETH M., BudRég 24, (1976) 61 skk. MADARASSY O., RégFüz 41 (1988) 30, SZIRMAI K„ Zur Chronologie der Auxiliarkastelle und des Legionslagers des 2-3 Jahrhunderts in Aquincum, Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990) 684-685. 10. NÉMETH M.-KÉRDŐ K., Zur Frage der Besatzung von Aquincum im 1. Jh. In: Studien zu den Militärgrenzen Roms III, 384-387, NÉMETH M., Forschungen im Alenkastell von Aquincum, Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990) 675-681, NÉMETH M., RégFüz 41 (1988) 30, NÉMETH M., RégFüz 42 1990, 30. 11. PARRAGI Gy., BudRég 24 (1976) 139, NÉMETH-TOPÁL, RégFüz, 32 (1979) 41, FACSÁDY A., RégFüz 33 (1980) 32, NÉMETH- KÉRDŐ, Zur Frage der Besatzung von Aquincum im 1. Jh. In: Studien zu den Militärgrenzen Roms III, 386, Anm. 1,16. 12. SZIRMAI K., Zur Chronologie der Auxiliarkastelle und des Legionslagers des 2-3 Jahrhunderts in Aquincum, In: Akten des 14. Limeskongresses 1986 in Carnuntum (1990) 684 sk. 13. A canabae-ról: Id. fent a 4. jegyzetben. 14. PÓCZY K., 1983 335. NÉMETH M., Aquincum. Feltárások az 1981-88 közötti időszakban. BudRég 28 1991 93. 15. A múzeum említett problémái megoldódni látszanak. 259

Next

/
Thumbnails
Contents