Budapest Régiségei 31. (1997)

Németh Margit: Az aquincumi táborkutatás eredményei és feladatai 255-267

hoz nem köthető árokszakaszokat.

9 (7. kép 6-8.) A fenti tények alapján világos, hogy a jelenlegi struktúrájában biztosan ismert 2-3. századi legiotábornak legalább 2-3, tőle eltérő elhelyezkedésű előzménye volt. E táborok pontosabb elhelyezkedésének felderítése, valamint szerkezetük vizsgálata még fontos megoldandó feladata a kutatásnak. A korai korszak kutatásának egyik szerencsés eredménye a Kr. u. 73-ban épült lovastábor lokalizálása, kiterjedésének és néhány fontosabb épületének meghatározása. Carnuntum mellett Aquincum stratégiai fontosságát jelzi az a tény, hogy a lovastábor még a legiotabor felépülése után nagyjából a 2-3. század fordulójáig használatban volt, s nem lehetetlen, hogy területe ezután is megőrizte katonai jellegét. A Hotel Aquincum építését megelőző feltárások azonban nem adhattak választ valamennyi topográfiai és kronológiai kérdésre.

10 A pontosabb kronológia megállapítása itt is az eddigi eredmények kiértékelésén és a további kutatásokon alapulhat. Egyelőre nem tudjuk, hogy a táborépítést megelőzően milyen katonai létesítmények állottak a közelben, hiszen a jelenleg ismert alatábortól északra és nyugatra is találtak cölöpkonstrukciós épületrészleteket sőt árokmetszeteket is megfigyeltek.

11 Csak ezek szétválasztása teszi lehetővé a korai táborok, azok vicus-ainak ül. a korai legiotábornak és canabae-jának pontosabb körvonalazását és egymástól való különválasztását is (7. kép 9-11.) Acanabae északi régiójában lévő nagyméretű épületegyüttes feltárása során került elő annak az ezidáig ismeretlen auxiliaris tábor védőárkának a metszete, amely a 2. század elejénél tovább nem állott fenn.

12 Pontosabb kiterjedése, építési ideje csak további ásatások során lesz meghatározható. (7. kép 12.) Magának a canabae-nak a szerkezetéről is sok információt adtak a feltárások, az egyes régiók szerepéről utoljára Póczy Klára számolt be. Ezt a képet csak az alatábor előkerülése módosította, de az összképet itt is tovább kell finomítani, elsősorban kronológiai szempontból." Kidolgozásra vár a település 4. századi képének pontosítása is. Részben új feltárásokkal, részben a meglévő leletanyag részletes kiértékelésével lehet választ kapni a 4. századi erőd építési korszakaira, belső beosztására és feltételezett beszűkítésének pontosabb helyére, idejére, a korábbi legiotabor területének szerepére, a canabae még használatban lévő területeire vonatkozó kérdésekre.

14 Az eddigiek alapján a munkát elsősorban az intenzív feldolgozással, másodsorban a korlátozott mértékű kiegészítő feltárásokkal kell folytatni. Az új topográfiai adatok nagy száma mára indokolttá teszi az eddigi eredmények összesítését, s az eddigi rövid összefoglalókon kívül a szisztematikus feldolgozás előkészítését és megindítását. Az egyes ásatások, leletmentések anyagának részletes kiértékelése s az egyes eredmények egymással való összevetése nélkül az eddigi kronológia és a rajta alapuló történeti-topográfiai kép nem tehető pontosabbá. Noha egyetlen téma sem tekinthető lezártnak, elsősorban a 2-3. századi legiotabor, valamint a canabae több épületegyüttese kielégítően ismertnek tekinthető, bizonyos beépített felületeken pedig nem lehet további feltárást végezni. Ezért a feldolgozás is tükrözi a kutatottságnak ezt a különbözőségét. A feltárások már említett körülményeinél, jellegénél fogva, minden törekvésünk ellenére sem volt mindig lehetséges, hogy egy-egy témát minden esetben ugyanaz a személy kutasson. 2. kép. Óbuda fontosabb középkori emlékei és a római legiotáborok elhelyezkedése (2-4. sz.) (Bertalan Vilmosné nyomán, BudRég 24 [1976]) 257