Budapest Régiségei 31. (1997)
Pető Mária: Kelta-római leletek és településmaradványok Budapest II/A kerületében 247-254
24. Vékonyfalú, szürke, erősen kihajló peremű töredék, 3x2 cm, BTM Lsz.: 92.3.24. 25. Vékonyfalú, világos szürke oldaltöredék, 2,5x2,8 cm, BTM Lsz.: 92.3.25. 26. Kívülről terrakotta, belül fekete színű, kihajló peremű, deformálódott edény oldaltöredéke, 3x2,2 cm, BTM Lsz.: 92.3.26. 27. Terrakotta, belül fekete edény oldaltöredéke, 2x2,4 cm, BTM Lsz.: 92.3.27. 28. Terrakotta színű töredék, 3x3,5 cm, BTM Lsz.: 92.3.28. 29. Vékonyfalú, terrakotta színű töredék, 2,5x1 cm, BTM Lsz.: 92.3.29. 30. Sötét terrakotta színű, durva anyagú oldaltöredék, 2x2,5 cm, BTM Lsz.: 92.3.30. 31. Sötétszürke, kemény anyagú töredék, 2,6x2 cm, BTM Lsz.: 92.3.31. 32. Fekete színű, durva anyagú töredék, 3x2 cm, BTM Lsz.: 92.3.32. 33. Barnásszürke, kemény anyagú oldaltöredék, 4x2,4 cm, BTM Lsz.: 92.3.33. 34. Világos szürke oldaltöredék, 4x4,2 cm, BTM Lsz.: 92.3.34. 35. Belül sötétszürke, kívül piros oldaltöredék, 2x2,5 cm, BTM Lsz.: 92.3.35. 36. Vékonyfalú, terrakotta színű töredék, 2x2,6 cm, BTM Lsz.: 92.3.36. 37. Szürke, vastag falú, puha anyagú oldaltöredék, 8x4 cm, BTM Lsz.: 92.3.37. 38. Szürke, nagy méretű edény oldaltöredéke, 10x8 cm, BTM Lsz.: 92.3.38. 39. Márványos festésű, piros színű edény oldaltöredéke, 7x5 cm, BTM Lsz.: 92.3.39. (2. ábra 12., 5. ábra 2.) 40. Márványos, barnás festésű alj és oldaltöredék, 3,5x5,6 cm, BTM Lsz.: 92.3.40. (2. ábra 13. 5. ábra 2.) 41. Bronz pelta alakú veret, 2,5x2,2 cm, v. 0,1 cm BTM Lsz.: - (5. ábra 7.) 42. Bronz, áttört díszű, téglalap alakú veret, 7,5x6,5 cm, v. 0,1 cm szög h. 0,3 cm, BTM Lsz.: (5. ábra 6.) Az itt előkerült kerámia a Pannóniában általánosan elterjedt típust képviseli, az őslakosság jellegzetes edénytöredékeit, de már tipikusan római készítményeket is. Külön figyelmet érdemel a két fémlelet, a kövezés tetejéről származó vékony, bronz pelta és a gázcsőárokból előkerült áttört díszű bronzveret (5. ábra 7., 6.). Az előbbi veret rendeltetése nem egyértelmű, a rajta lévő, kis téglalap alakú áttörés arra mutat, hogy valamilyen anyagra, fára, bőrre vagy textilre volt felerősítve. Típusa szerint korarómai, az i, sz. 1. század végére keltezhető. 9 Az áttört, téglalap alakú veret a hasonló technikával készült pannóniai veretek közé tartozik és a 2. század vége -3. század elején készülhetett. 10 Elhasznât, töredékes darab. A pannóniai áttört technikájú veretek között pontos megfelelőjét nem ismerjük, legközelebbi analógiája a carnuntumi auxiliáris táborból került elő 11 , méretében és díszítés módjában hasonló, rendeltetése azonban eltérő lehetett. Míg a carnuntumi darabhoz további részek csatlakoztak (5. ábra 5.), a pesthidegkútinál erre utaló nyomokat nem találunk. A felerősítésre szolgáló apró, átütött szegecsek arra utalnak, hogy bőrre erősítették fel, öv szíjának díszítésére szolgálhatott. Az időközben levált etaminozás eredetileg díszessé és csillogóvá tette a veretet. A pelta és az övveret azonos technikával, fémlemezből való kivágással készült, nem öntött darabok. A leletmentés során előkerült objektum - kövezés - értelmezése igen nagy nehézséget okoz. Minthogy a kutatásra csak rövid idő állt rendelkezésünkre, további szondázást nem végezhettünk. A kutatóárokból előkerült leletek, a római peremes tégla és a kerámiatöredékek a római korra való keltezést erősítik meg. Felmerült annak a lehetősége is, hogy közép-, vagy újkori út részlete lehetne, de ennek ellentmond az a tény, hogy későbbi korra keltezhető leletet nem találtunk és a területre vonatkozó 18-20. századi térképanyagban sem jelzik, hogy itt egy viszonylag fiatal út vezetett volna keresztül. 12 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Budapestnek ez a külső kerülete még bizonyára sok régészeti leletet tartogat számunkra, melyek hozzájárulhatnak többek között a fő közlekedési útvonalaktól távolabb fekvő, hegyek közt megbúvó kelta-eraviszkusz őslakosság életének és a romanizáció menetének alaposabb megismeréséhez. 13 JEGYZETEK 1. VÉRTES László: Néhány új őskőkori lelőhelyünkről. FolArch 6 (1954) 9-21., GÁBORI Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei. A magyar késői paleolitikum kérdései. BudRég 18 (1958) 9-52., G. CSÁNK Vera: A Remete Felső-barlang és a „Dunántúli szeleden". BudRég 26 (1984) 5-32. 2. A Remete-Alsó és Felső barlangban előkerült őskőkor utáni időkből származó leletek közül a rézkori anyaggal M. Virág Zsuzsa foglalkozott: VIRÁG Zsuzsa: A Budapest környéki későrézkor kérdései. Bp. 1983. Egyetemi szakdolgozat, kézirat. 3. HORLER Miklós: Budapest műemlékei. 2. Bp.1962. 252-255., KUBINYI András:... In: Budapest Története. 2. Bp. 1973. 27-28. 4. NAGY Emese: A középkori Gercse község temploma. BudRég 18 (1958) 543., 564., I. MELIS Katalin újabb kutatási eredményei, feldolgozás alatt. 5. Bronz öntőrög a Várhegy területéről, MNM Ro. 15/1931., TOMPA Ferenc:... In: Budapest Története 1. Bp. 1942. 107. Ugyancsak a MNM római gyűjteményében közelebbi helymeghatározás nélkül 7/1931. számon cserép szerepel. A Várhegy nevű magaslaton egy Jupitert és feltehetőleg Junót ábrázoló aedicula töredéke került elő, igen rongált állapotban: KUZSINSZKY Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata. BudRég 12 (1937) 63-152; 99-100. 10-11. kép. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma kőtárában található egy pesthidegkúti lelőhelyű sírtábla feliratos, alsó része, BTM Lsz.: 63.10.22. CIL III. 10561., melyet Berger János házában őriztek egykor, de ez másodlagos lelőhely, a darab nem itt, hanem Óbuda külső területén került elő. KUZSINSZKY Bálint: Magyarországon talált római kőemlékek a vidéki múzeumokban és egyéb helyeken. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 2 (1908-1909), Budapest Története 2. Bp. 1942. 379. szerepel a következő mondat: „római mérföldkövek a III. római mérföldnél, Pesthidegkút tájékán, ahol a templom előtt ma is áll még...". Sajnos ma már nem. 6. A pesthidegkúti Helytörténeti Kör munkatársai, Toperczer Oszkár, Kovács Géza és mások, kutatásaink idején igen sok segítséget nyújtottak munkánkhoz, ezért ezúton is szeretnénk kifejezni hálás köszönetünket. 7. Kőszegi Frigyes adatszolgáltatását köszönöm. 8. Az éremmeghatározásért Torbágyi Melindát (MNM Éremtára) illeti köszönet. 9. A darab keltezésében és értelmezésében e tárgycsoport elismert kutatója, Sellye Ilona volt segítségemre, tanácsait ezúton is köszönöm. 10. A bronzlemezből kézzel kivágott minták elkészítésének technológiájára ld. SELLYE Ilona: Adatok az arrabonai fémművességhez. Arrabona. 12 (1970) 69-83., 72-73. 11. STIEGLITZ, H.: Das Auxiliarkastell von Carnuntum. Carnuntum Jahrbuch 1986.193. skk. IV. t. 16., a tárgyleírás a 207-208. oldalon. 12. PETŐ Mária: Kutatásaink idején eljutottunk a közeli Gazda u. 45. sz, házhoz, ahol a tulajdonos, Lazámé elmondta, hogy kb. 10-15 éve rómainak mondott utat találtak a házuk előtt, a patak partján, mely Óbuda irányából jött. Az itt kutató régész nevét nem tudta megmondani, s sajnos a BTM Adattárában sem találtunk erre vonatkozó felvilá253