Budapest Régiségei 31. (1997)

D. Matuz Edit: Késő bronzkori és kora vaskori háztípusok és rekonstrukciós kísérleteik 211-227

hosszoldal déli felén kb. 250-300 cm hosszúságban É-i részén villás végű gerenda elszenesedett maradványai kerültek elő. A házon belül két helyen a megvastagodott paticsréteg valószínűleg tűzhelyet jelölt, a ház közepén a négyszögletes peremes tűzhely alja képviselte a padlózatot. A ház D-i végén egy 60 cm átmérőjű mélyedés jelezte a tűzhelyet. Mellettük tűzikutyák vol­tak. A gerenda villás vége alól 36 cm mély, 23 cm átmérőjű cölöplyuk ke­rült elő. A ház É-i végén a padlószintet egy nagyméretű gödör, vagyis az 5. ház metszette át, elpusztítva azt. Az edények helye feltehetően a ház ÉK-i sarka lehetett. Kerámiaanyagának főbb jellemzői: behúzott peremű tál, ívelt­nyakú, félgömbaljú csésze, kúpos nyakú, kihajló peremű edény, kis kettős­kúpos edényke. Ezek és a rétegviszonyok alapján kora a Ha A2 Ha Bl peri­ódus." 3. késő bronzkori ház (5. kép) Ali. árokban került elő a 3. ház. Pontos mérete nem állapítható meg, csak részben került kibontásra. 40 cm mélyen, foltokban került elő a paticsréteg az ÉNY-i sarokban és az ÉK-i sarokban edénytöredékekkel együtt. Az ÉK-i sarok erősen szenes volt, egy tűzikutyát is találtak itt. A házon kívül két tűz­hely volt, az egyik mélyebben, mint a ház paticsrétege, a másik tűzhely négy­szögletes volt, K felől sziklaperem övezte. A ház kerámiaanyaga: perem fö­lé magasodó kétfülű csésze, felcsúcsosodott síkozott bütyökdíszű, ferdén be­vagdalt peremű, illetve bordadíszű töredékek stb. Leletanyaga és annak alap­ján, hogy fölötte csak 60-70 cm vastag humuszréteg feküdt datálása a Ha B2-3 periódus. 12 4. késő bronzkori ház (6. kép) A X. szelvényben feltárt objektum. Közel É-D-i irányítású, mérete: 300x600 cm. A padlózatot jelző paticsréteg vékonyan, de nagyobb foltokban megma­radt, a ház K-i és ÉNy-i sarkát ez jelezte. A Ny-i oldalfal nem határozható meg egyértelműen. A K-i, hosszú oldal mellett kb. 460 cm, a D-i, rövidebb oldalfal mellett kb. 230 cm hosszú, elszenesedett gerenda nyomai látszottak. A K-i fal közepe táján, a fagerenda alatt 28-30 cm átmérőjű, 20 cm mély, szabálytalan alakú cölöplyuk volt. Két tűzhelyet találtak a házon belül, egy 80x65 cm nagyságút a D-i oldal közepe táján és egy másik, 45x65 cm mére­tű tűzhelyet az előzőtől 280 cm-re ÉK felé. Az edények helye itt is az ÉK-i sarokban volt. Anyaga: behúzott, síkozott peremű tál, turbántekercses pere­mű tál, bütykös fazék, egyfülű, ferdén kannelurás hasú bögre, perem fölé magasodó fülű korsó és töredékek. Ennek és rétegviszonyainak alapján kora a Ha A2-B1 periódus." 5. késő bronzkori ház A II. szelvényben találta meg ezt a házat Párducz Mihály. Ez tulajdonképpen a 2. házat átmetsző gödörszerű jelenség, amit csak egyharmad részben tártak fel. A gödör, illetve ház formája kissé sarkos, méreteit nem ismerjük. Terüle­tén egy tűzikutyát és egy ezt köpenyszerűen körülvevő 10-15 cm vastag, át­égett burkot találtak, mellette feltehetően tűzhely átégett foltja volt. Anyagá­ból a legfontosabbak: egy kúpos tál, ferdén bevagdalt peremű töredékek, be­pecsételt díszű darab. Fölötte csak 60-70 cm vastag humuszréteg volt, tehát fiatalabb, mint az 1., 2., 4. ház, a fekete kultúrrétegben feküdt, feltehetően kevéssel a 3. ház előtt épülhetett. Kora a Ha B2 periódus. 14 6. késő bronzkori ház A VI. szelvény K-i falában előkerült egy paticsszint, ami a 6. házat jelölte. Nem került kibontásra. A 3. és a 6. ház között két tűzhely nyoma látszott edénytöredékekkel és tűzikutyával. Rétegtanilag a ház fölött csak 60-70 cm humuszréteg feküdt, tehát a 3. és az 5. házzal lehetett egykorú (Ha B2, B3 periódus). 15 A települést sánc vette körül, ennek közelében utcaszerűen álltak a házak. Mátraszentimre-Ágasvár (1. kép 3.) 1984-ben egy kissé földbemélyített, négyszögletes ház részletét tárta fel itt Sz. Kállay Ágota."' Mérhető hosszúsága: 860 cm, szélessége 150-170 cm. Az út egy részét elpusztította, a feltárt területen tűzhely, ill. cölöplyukak nem kerültek elő. Az É-i falban szinte végig köveket találtak, a fal mentén 70-80 cm széles, 7-9 cm magas padka húzódott. A ház legfőbb érdekessége az, hogy fagerenda padló maradványait találta meg az ásató, a K-i fal mellett ke­resztben fekvő gerendák részleteit, a középső részen öt, 20 cm széles hossz­abb-rövidebb gerendát, a keleti részen 40—45 cm széles elszenesedett geren­dadarabot, a nyugati részen pedig egymásra merőlegesen kisebb gerendama­radványokat. A K-i és a Ny-i falat nem sikerült megfigyelni, szerkezeti ele­mek nem kerültek elő, ezért a ház rekonstruálásához nem rendelkezünk elég adattal. Az edénytöredékek nagy része a ház Ny-i felében volt. A négy nagyméretű tárolóedény feltehetően gabona tárolására szolgált. A leletanyag a kyjaticei kultúra utolsó, III. szakaszát képviseli, kora a Ha B3 periódus. Sajószentpéter-Vízmű (1. kép 4.) 1968-ban Kemenczei Tibor földbe mélyített, négyszögletes alaprajzú, tűzhe­lyes gödörház részletét és gödörrendszereket tárt fel itt.' 7 Szilvásvárad-Töröksánc (1. kép 5.) Patek Erzsébet 1963-ban Ha A korú lakógödör lesározott szintjének részlete­it, szemétgödröket, valamint tűzhelyeket tárt fel itt. A megvizsgált területen házszerkezetet rekonstruálni nem lehetett.' 8 Barlangi telepek:' 9 Aggtelek-Baradla barlang, Felsőtárkány-Peskő barlang, Dédes, a középkori vár melletti barlang, Miskolc-Büdöspest barlang, Miskolc-Herman Ottó kő­fülke, Miskolc-Kőlyuk barlang, Miskolctapolca-Vizes barlang, Mis­kolc-Háromkúti barlang, Miskolc-Névtelen barlang, Miskolc-Szeleta bar­lang, Miskolc-Herman Ottó (Puskaporos) barlang, Szendrő-Ördöggáti Csengő barlang, Szilvásvárad—Istállóskői barlang, Színpetri-Csapástetői barlang, 20 Tornaszentandrás-Esztramos-Andrási barlang, 2 ' Varbó, Lamb­recht Kálmán barlang. AZ URNAMEZŐS KULTÚRA HÁZAI Esztergom-Helemba sziget (1. kép 6.) 1959-ben Trogmayer Ottó tárta fel a szigeten lévő őskori objektumok egy ré­szét. Az urnamezős kultúra anyagában kétféle háztípust tudott elkülöníteni: egy földbe mélyedő, kerek alaprajzú, felfelé kissé szűkülő veremház formát, amelynek helyenként kemény, tapasztott belseje és padlója volt. (7. kép) A házakat elhagyásuk után szemétgödörnek használták, amit a sok cserépanyag bizonyít. Érdekességük, hogy feltöltésükben embercsont töredékeket is talál­tak. A másik típus szögletes, földbeásott, oszlopszerkezetű házforma, amely­hez erősen átégett, letapasztott felületű külső tűzhelyek tartoztak. A nagyszá­mú váli kultúrás edénytöredék alapján a telep a Ha A-B periódusra datálha­tó. 22 Kozma Géza 1988-ban folytatta az ásatást, ahol az urnasíros kultúra ke­rek, tapasztott padlójú gödörházai kerültek elő, gödrökkel, felszíni tűzhe­lyekkel, egy tárológödör örlőkövekkel, edényekkel és gabonamagvakkal együtt. 23 Budapest (1. kép 7.) I. Tabán A gellérthegyivel összetartozó település, ahol Nagy Lajos 1935-ben kerek „lakógödröket", vermeket, hulladékgödröket és edényégető kemencéket tárt fel. A kerámiaanyag nagy része az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszát képviseli. 24 Az 1950-es ásatás során B. Bónis Éva 2. számú lakóhelynek ne­vezett, Ha B-Ha C korú anyaggal datált ház részletét tárta fel. A feltárt há­rom cölöplyuk közül kettő (a 11. és a 15. számú) párhuzamosan a fal mellett található, a 9. számú kissé beljebb volt, ebből gerendamaradvány került elő (átm.: 32 cm, mélységük: 50 cm). A házhoz tartozott a cserepeken és köve­ken nyugvó kisméretű, kerek, 13. számú tűzhely, amit egy újkori gödör vá­gott át. A leletek alapján egy gerendákkal alátámasztott, favázas, nyeregtetős házat tételezett fel az ásató. 25 Budapest, I. Gellérthegy 1946-ban talált rá B. Bónis Éva a kilátóterasztól 2 m-re, D-re a 12. számú házra, amit B. Kutzián Ida publikált. Döngölt agyagos padlórész, két függő­leges irányú cölöplyuk, egy 13 cm vastag gerendamaradvány és két tűzhely 212

Next

/
Thumbnails
Contents