Budapest Régiségei 31. (1997)

D. Matuz Edit: Késő bronzkori és kora vaskori háztípusok és rekonstrukciós kísérleteik 211-227

hosszoldal déli felén kb. 250-300 cm hosszúságban É-i részén villás végű gerenda elszenesedett maradványai kerültek elő. A házon belül két helyen a megvastagodott paticsréteg valószínűleg tűzhelyet jelölt, a ház közepén a négyszögletes peremes tűzhely alja képviselte a padlózatot. A ház D-i végén egy 60 cm átmérőjű mélyedés jelezte a tűzhelyet. Mellettük tűzikutyák voltak. A gerenda villás vége alól 36 cm mély, 23 cm átmérőjű cölöplyuk került elő. A ház É-i végén a padlószintet egy nagyméretű gödör, vagyis az 5. ház metszette át, elpusztítva azt. Az edények helye feltehetően a ház ÉK-i sarka lehetett. Kerámiaanyagának főbb jellemzői: behúzott peremű tál, íveltnyakú, félgömbaljú csésze, kúpos nyakú, kihajló peremű edény, kis kettőskúpos edényke. Ezek és a rétegviszonyok alapján kora a Ha A2 Ha Bl periódus." 3. késő bronzkori ház (5. kép) Ali. árokban került elő a 3. ház. Pontos mérete nem állapítható meg, csak részben került kibontásra. 40 cm mélyen, foltokban került elő a paticsréteg az ÉNY-i sarokban és az ÉK-i sarokban edénytöredékekkel együtt. Az ÉK-i sarok erősen szenes volt, egy tűzikutyát is találtak itt. A házon kívül két tűzhely volt, az egyik mélyebben, mint a ház paticsrétege, a másik tűzhely négyszögletes volt, K felől sziklaperem övezte. A ház kerámiaanyaga: perem fölé magasodó kétfülű csésze, felcsúcsosodott síkozott bütyökdíszű, ferdén bevagdalt peremű, illetve bordadíszű töredékek stb. Leletanyaga és annak alapján, hogy fölötte csak 60-70 cm vastag humuszréteg feküdt datálása a Ha B2-3 periódus.

12 4. késő bronzkori ház (6. kép) A X. szelvényben feltárt objektum. Közel É-D-i irányítású, mérete: 300x600 cm. A padlózatot jelző paticsréteg vékonyan, de nagyobb foltokban megmaradt, a ház K-i és ÉNy-i sarkát ez jelezte. A Ny-i oldalfal nem határozható meg egyértelműen. A K-i, hosszú oldal mellett kb. 460 cm, a D-i, rövidebb oldalfal mellett kb. 230 cm hosszú, elszenesedett gerenda nyomai látszottak. A K-i fal közepe táján, a fagerenda alatt 28-30 cm átmérőjű, 20 cm mély, szabálytalan alakú cölöplyuk volt. Két tűzhelyet találtak a házon belül, egy 80x65 cm nagyságút a D-i oldal közepe táján és egy másik, 45x65 cm méretű tűzhelyet az előzőtől 280 cm-re ÉK felé. Az edények helye itt is az ÉK-i sarokban volt. Anyaga: behúzott, síkozott peremű tál, turbántekercses peremű tál, bütykös fazék, egyfülű, ferdén kannelurás hasú bögre, perem fölé magasodó fülű korsó és töredékek. Ennek és rétegviszonyainak alapján kora a Ha A2-B1 periódus." 5. késő bronzkori ház A

II. szelvényben találta meg ezt a házat Párducz Mihály. Ez tulajdonképpen a 2. házat átmetsző gödörszerű jelenség, amit csak egyharmad részben tártak fel. A gödör, illetve ház formája kissé sarkos, méreteit nem ismerjük. Területén egy tűzikutyát és egy ezt köpenyszerűen körülvevő 10-15 cm vastag, átégett burkot találtak, mellette feltehetően tűzhely átégett foltja volt. Anyagából a legfontosabbak: egy kúpos tál, ferdén bevagdalt peremű töredékek, bepecsételt díszű darab. Fölötte csak 60-70 cm vastag humuszréteg volt, tehát fiatalabb, mint az 1., 2., 4. ház, a fekete kultúrrétegben feküdt, feltehetően kevéssel a 3. ház előtt épülhetett. Kora a Ha B2 periódus.

14 6. késő bronzkori ház A VI. szelvény K-i falában előkerült egy paticsszint, ami a 6. házat jelölte. Nem került kibontásra. A 3. és a 6. ház között két tűzhely nyoma látszott edénytöredékekkel és tűzikutyával. Rétegtanilag a ház fölött csak 60-70 cm humuszréteg feküdt, tehát a 3. és az 5. házzal lehetett egykorú (Ha B2, B3 periódus).

15 A települést sánc vette körül, ennek közelében utcaszerűen álltak a házak. Mátraszentimre-Ágasvár (1. kép 3.) 1984-ben egy kissé földbemélyített, négyszögletes ház részletét tárta fel itt Sz. Kállay Ágota."' Mérhető hosszúsága: 860 cm, szélessége 150-170 cm. Az út egy részét elpusztította, a feltárt területen tűzhely, ill. cölöplyukak nem kerültek elő. Az É-i falban szinte végig köveket találtak, a fal mentén 70-80 cm széles, 7-9 cm magas padka húzódott. A ház legfőbb érdekessége az, hogy fagerenda padló maradványait találta meg az ásató, a K-i fal mellett keresztben fekvő gerendák részleteit, a középső részen öt, 20 cm széles hosszabb-rövidebb gerendát, a keleti részen 40—45 cm széles elszenesedett gerendadarabot, a nyugati részen pedig egymásra merőlegesen kisebb gerendamaradványokat. A K-i és a Ny-i falat nem sikerült megfigyelni, szerkezeti elemek nem kerültek elő, ezért a ház rekonstruálásához nem rendelkezünk elég adattal. Az edénytöredékek nagy része a ház Ny-i felében volt. A négy nagyméretű tárolóedény feltehetően gabona tárolására szolgált. A leletanyag a kyjaticei kultúra utolsó, III. szakaszát képviseli, kora a Ha B3 periódus. Sajószentpéter-Vízmű (1. kép 4.) 1968-ban Kemenczei Tibor földbe mélyített, négyszögletes alaprajzú, tűzhelyes gödörház részletét és gödörrendszereket tárt fel itt.'

7 Szilvásvárad-Töröksánc (1. kép 5.) Patek Erzsébet 1963-ban Ha A korú lakógödör lesározott szintjének részleteit, szemétgödröket, valamint tűzhelyeket tárt fel itt. A megvizsgált területen házszerkezetet rekonstruálni nem lehetett.'

8 Barlangi telepek:'

9 Aggtelek-Baradla barlang, Felsőtárkány-Peskő barlang, Dédes, a középkori vár melletti barlang, Miskolc-Büdöspest barlang, Miskolc-Herman Ottó kőfülke, Miskolc-Kőlyuk barlang, Miskolctapolca-Vizes barlang, Miskolc-Háromkúti barlang, Miskolc-Névtelen barlang, Miskolc-Szeleta barlang, Miskolc-Herman Ottó (Puskaporos) barlang, Szendrő-Ördöggáti Csengő barlang, Szilvásvárad—Istállóskői barlang, Színpetri-Csapástetői barlang,

20 Tornaszentandrás-Esztramos-Andrási barlang,

2

' Varbó, Lambrecht Kálmán barlang. AZ URNAMEZŐS KULTÚRA HÁZAI Esztergom-Helemba sziget (1. kép 6.) 1959-ben Trogmayer Ottó tárta fel a szigeten lévő őskori objektumok egy részét. Az urnamezős kultúra anyagában kétféle háztípust tudott elkülöníteni: egy földbe mélyedő, kerek alaprajzú, felfelé kissé szűkülő veremház formát, amelynek helyenként kemény, tapasztott belseje és padlója volt. (7. kép) A házakat elhagyásuk után szemétgödörnek használták, amit a sok cserépanyag bizonyít. Érdekességük, hogy feltöltésükben embercsont töredékeket is találtak. A másik típus szögletes, földbeásott, oszlopszerkezetű házforma, amelyhez erősen átégett, letapasztott felületű külső tűzhelyek tartoztak. A nagyszámú váli kultúrás edénytöredék alapján a telep a Ha A-B periódusra datálható.

22 Kozma Géza 1988-ban folytatta az ásatást, ahol az urnasíros kultúra kerek, tapasztott padlójú gödörházai kerültek elő, gödrökkel, felszíni tűzhelyekkel, egy tárológödör örlőkövekkel, edényekkel és gabonamagvakkal együtt.

23 Budapest (1. kép 7.) I. Tabán A gellérthegyivel összetartozó település, ahol Nagy Lajos 1935-ben kerek „lakógödröket", vermeket, hulladékgödröket és edényégető kemencéket tárt fel. A kerámiaanyag nagy része az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszát képviseli.

24 Az 1950-es ásatás során B. Bónis Éva 2. számú lakóhelynek nevezett, Ha B-Ha C korú anyaggal datált ház részletét tárta fel. A feltárt három cölöplyuk közül kettő (a 11. és a 15. számú) párhuzamosan a fal mellett található, a 9. számú kissé beljebb volt, ebből gerendamaradvány került elő (átm.: 32 cm, mélységük: 50 cm). A házhoz tartozott a cserepeken és köveken nyugvó kisméretű, kerek, 13. számú tűzhely, amit egy újkori gödör vágott át. A leletek alapján egy gerendákkal alátámasztott, favázas, nyeregtetős házat tételezett fel az ásató.

25 Budapest, I. Gellérthegy 1946-ban talált rá B. Bónis Éva a kilátóterasztól 2 m-re, D-re a 12. számú házra, amit B. Kutzián Ida publikált. Döngölt agyagos padlórész, két függőleges irányú cölöplyuk, egy 13 cm vastag gerendamaradvány és két tűzhely 212