Budapest Régiségei 31. (1997)
Kalicz-Schreiber Rózsa: Kora bronzkori temetkezések a Csepel-sziget keleti partján 177-197
szőr lábas tálakra is (9. kép 5-6). Nyugati eredetüket más egyéb leletekkel együtt nagyon valószínűnek tartjuk. Kivételes, a 3. lelőhelyről szórványként gyűjtött, és a 6. lelőhely egyik urnasírjából előkerült szélesszájú bögre, melyek szürke felületét a hasukon széles sávban a harangedényeknél alkalmazott bepecsételt technikával díszítették (9. kép 10, 10. kép 1). Hasukon alkalmazott bepecsételt díszítésüket inkább már helyi utánzatnak tekinteném, 34 annak ellenére, hogy ilyenek vannak Morvaországban is, 33 mégsem feltétlenül a harangedényekkel együtt származtatom őket. Ugyancsak idegennek érzem a nagy számban előkerült gömbtestű, alacsony nyakú füles bögréket Magyarországon (5. kép 5, 8. kép 3, 10. kép 4, 13), melyek legjobb párhuzamai nagy mennyiségben Ausztriában, Cseh- és Morvaországban találhatók. 36 Előzményük Magyarországon nem volt. Az összefüggést még az a jellegzetesség is hangsúlyozza, hogy némelyik kis bögre alján kereszt alakú vagy ahhoz hasonló bekarcolt díszítés van (2. lelőhely: 3. sír: 7. kép 3, Hajós u. 2: 10. kép 13; Szórvány: 9. kép 7), 37 amire főleg Morvaországban találunk számos példát. 38 Ezek a díszítések feltétlenül valamilyen jelentéstartalommal bírtak, amit talán az is hangsúlyoz, hogy az ugyancsak nem mindennapinak tekinthető harangedény alján is előfordul. 39 Meglepő módon a mély tálak jelentős része - a tagadhatatlan hasonlóságuk ellenére - egy kis, de hangsúlyos részletben különbözik a nyugati területek táljaitól. A széles perem mindkét területen általános ugyan, de Magyarországon a széles tálperemek a leggyakrabban ferdén befelé tagoltak és ritkábban vízszintesek, nyakuk sokszor erősen beívelődik, miáltal a profilvonal enyhe S-alakot kap (5. kép 4, 6. kép 5, 8. kép 2,4,10. kép 6,9, ll), 40 addig a nyugati tálak túlnyomó részben félgömb alakúak vagy meredek falúak, s a peremük főleg szélesen vízszintes. 41 Az is igaz azonban, hogy a páros fülelhelyezés mindkét területen hasonló módon jelenik meg, 42 s a hasonlóság a tálak között is elég erőteljes. A magyarországi tálak más edényformákkal együtt, ellenkező irányba, inkább dél felé, a Somogyvár-Vinkovci kultúra felé mutatnak kapcsolatot. 43 A cseh-morvaországi és a magyarországi tálak közötti itt nem is részletezett sok részletben megmutatkozó hasonlóság is esetleg a Somogyvár-Vinkovci és a Makó kultúra leletei között gyökerezik. Az 1. lelőhelyen került elő egy különleges tál, alján két nagyméretű hosszú, ovális áttöréssel, oldalán apró lyukakkal (5. kép 1). Ez a tál a meghatározóan különleges rendeltetésű edények körébe tartozik. Csepelen, a Hollandi úti telepen is került elő ilyen töredék, alján öt kerek lyukkal. 44 Tökéletes analógiáik morvaországi sírokból több példányban is ismeretesek. 45 Nem lehet kétséges, hogy használatuk eredete nyugatra vezet. A magyarországi sír- és telepleletek között igen gyakori a hosszúnyakú füles korsó bikónikus vagy gömbölyű testtel. 46 Ilyenek a keleti parton is több példányban kerültek elő (7. kép 3, 8. kép 1, 8, 9. kép 4, 7,10. kép 4). Ritkábban Cseh- és Morvaországban is napfényre kerültek hasonló korsók nemcsak harangedényes, 47 de késő zsinórdíszes együttesekben is. 48 A cseh-morvaországi kutatók véleménye szerint az ilyenek megjelenése, a Kárpát-medence területéről érvényesülő hatásnak tekinthető. 49 Ezzel teljes mértékben egyetérthetünk. A Harangedény-Csepel csoport leletei között feltűnő hosszú nyakú füles korsók jelenléte és gyakorisága a déli területekkel (Somogyvár-Vinkovci kultúra) fennállott kapcsolatok egyik általunk többször is erőteljesen hangoztatott jelentős tipológiai megnyilvánulása. 50 A déli eredetet az a tény is hangsúlyozza, hogy pl. a békásmegyeri temetőben a csontvázas sírok túlnyomó részében nem harangedényeket, hanem a déli típusú korsókat találtuk meg. A szélesszájú S-profilú fazekak, peremük alatt négy lapos bütyökkel, gyakran rücskös felülettel, megvannak a keleti part sírleletei között is (8. kép 5, 9. kép 2, 10. kép 12), de általánosak minden magyarországi lelőhelyen, telep- és sírleletek között egyaránt. 51 Ezeket helyi képződményeknek tartjuk. A fazekak azonban hasonló formában igen gyakoriak a cseh-és morvaországi sírleletek között is. 52 Egyelőre eldönthetetlen, hogy párhuzamos fejlődés eredményeképpen egymástól függetlenül kezdték-e készíteni a nagyon hasonló fazekakat, vagy valamilyen idegen (talán déli) terület hatása érvényesült használatukban. Ugyanis a Makó és Somogyvár-Vinkovci kultúrának is gyakran használt edényei a hasonló fazekak. 53 A ritkábban előforduló kétfülű fazekak (10. kép 2, 5) jó párhuzamai is a Makó, főleg azonban a Somogyvár-Vinkovci kultúrából ismeretesek. 54 Ugyanez a kérdés vonatkozik az öblös vagy karcsúbb kétfülű amforákra, urnákra is (6. kép 7, 8. kép 6,10, 9. kép 9,10. kép 14), 55 amelyek hasonló formában, csak eltérő számban jelentkeznek a két terület harangedényes együtteseiben. Az eltérő szám oka természetszerűen az urnás temetkezések nagy száma Magyarországon és alacsony száma Cseh-Morvaországban. Ezzel szemben meglepően hasonló öblös amforákat tettek a zsinórdíszes kerámia nagyszámú csontvázas sírjába. 56 A harangedényes amfora alakú urnákat Budapest környékén magam a fazekakkal együtt szintén a magyarországi hagyományokból, vagyis a Makó és Somogyvár-Vinkovci kultúra köréből eredeztetem. 57 A 3. lelőhelyen két amforán is előfordulnak a fordított Valakú bordadíszek párhuzamosan ismétlődve (8. kép 6, 9. kép 9), kis füles bögrén más motívumokkal összekapcsolva (7. kép 2). Az amforák bordás dísze a békásmegyeri temetőben és a csepeli Hollandi úti telepen is megjelent hasonló megformálásban. 58 A bordadíszítés Cseh- és Morvaországban és Ausztriában is előfordul főleg a zsinórdíszes kerámia fiatalabb időszakában, de a harangedényes együttesekben is, igaz azonban, hogy nem a mieinkkel azonos megformálásban. 59 Az edények bordás díszítése eltérő mintával ugyan, de mint díszítő technika már a Somogyvár-Vinkovci 60 és a Makó kultúrában is 61 megjelent, ezért talán előzményüket is oda vezethetjük vissza, ha nem önállóan kezdték alkalmazni. Az említettek közül a bordadíszes kis bögrének élesen bikónikus alsó része van (7. kép 2), miként az aszimmetrikus fülű edényeknek, amelyek a Somogyvár-Vinkovci kultúrának, még inkább a Ljubljana Kultúrának, ül. a Vucedol-C kultúrának is sajátjai. Korábbi tanulmányomban összegyűjtöttem az ilyen edényeket és arra a megállapításra jutottam, hogy a déli eredetűek (Somogyvár-Vinkovci kultúra) több változatban is megjelennek és többször csontvázas temetkezésekhez tartoznak, a Somogyvár-Vinkovci, a Ljubljana (Vucedol-C) és a Makó kultúra késői fázisában, illetve a Harangedény-Csepel csoport kezdetén. 62 A keleti part 3. lelőhelyének 3. sírjában a déli eredetre emlékeztet a kis füles bögre alsó részén a karcolt minta mészbetétes díszítése. Hasonló formájú füles bögre díszítetlenül aszimmetrikus fülekkel Budapest területén is előkerült. 63 185