Budapest Régiségei 31. (1997)

Kalicz-Schreiber Rózsa: Kora bronzkori temetkezések a Csepel-sziget keleti partján 177-197

1. SZIGETSZENTMIKLÓS-ALSÓBUCKA'

1 A Harangedény-Csepel csoport legdélibb ismert temetkezési helye a keleti parton. Kb. egyvonalban fekszik a tököli legdélibb temetőkkel. Nem valószínű, hogy ténylegesen ez a legdélibb temető, mert települési jelenségek a keleti parton még Szigetcsép határában is előfordultak. Az pedig szabályszerűnek tekinthető, hogy a települések mögött, a parttól távolabb mindig megtalálhatók a temetkezések. A lelőhely a helységtől délre, kb. 3 km-re található a magas homokdombokon (buckák), nem messze a soroksári Kis-Dunától. A közeli sóderbánya mellett, bányászás közben 1968-ban bukkantak a temetőre, ahol iskolás gyerekek gyűjtöttek cserepeket és ezeket eljuttatták a szigetszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjéhez, Vöő Imréhez. 0 jelentette a leleteket és körülményeket a Nemzeti Múzeum Adattára számára. Patay Pál végzett helyszíni szemlét és az összegyűjtött leleteket beszállította a Nemzeti Múzeumba. Vöő Imre leírása alapján a következőket lehet megállapítani: A felszínt mintegy 30 cm-es homokréteg borítja, alatta fekete agyagos réteg következik. Az agyagos rétegben voltak a temetkezések. 5 sír helyét tudta azonosítani. A sírok mind kb. 80 cm mélységben feküdtek. Egymástól való távolságuk már megállapíthatatlan. A sírok helyéről Vöő Imre készített méretarány nélküli vázlatot (2. kép). Az agyagbánya Ny-K-i irányú téglalap alakú. A nyugati felében voltak a sírok: /. sír. a. Zónásdíszű harangedény. Vörös színű, szürke foltokkal. Kiegészített. M. 14,5 cm MNM Ltsz. 69.24.3. (5. kép 3). b. Tál, fordított csonkakúp alakú, erősen behúzott vállal, rövid ívelt nyakkal, széles, ferdén tagolt, kihajló peremmel, alatta rövid kis füllel. Sötétszürke. M. 6,3 cm, pá 19,2 cm MNM Ltsz. 69.24.7. (5. kép 4). c. Talán fazék vagy kisebb urnaszerű edény töredéke, ívelt, kihajló nyakkal. Nem készült rajz. MNM. Ltsz. 69.24.8. d. Harangedény töredékek. Talán az a. edényből származnak. MNM. Ltsz. 69.24.9. 2. kép. Szigetszentmiklós-Alsóbucka, a: a sírok helyszíni vázlata, b: a 4. sír helyzete, c: a lelőhely függőleges metszete 2. sír. Az 1. sírtól északkeletre. Csak fekete tál apró töredékeit lehetett megfigyelni, amelyek nem kerültek be a Nemzeti Múzeumba. 3. sír. Az 1. sírtól északnyugatra. A legnagyobb harangedény töredékei származnak belőle és egy töredékes kis korsót tudott Vöő Imre megmenteni. a. Zónásdíszű harangedény töredékei. Vörös. Rajzban részben rekonstruáltuk. Tör. m. 15 cm, pá 14 cm MNM Ltsz. 69.24.5. (5. kép 6). b. Kis korsó töredéke, gömbtesttel, s feltehetően hengeres nyakkal. Sötétszürke. Rajzban részben rekonstruáltuk. MNM Ltsz. 69.24.6. (5. kép 5). 4. sír. Az 1. sírtól nyugat-délnyugatra, az agyagbánya falában. A leírás szerint a zónásdíszű harangedényben voltak az égett csontok és erre volt rátéve egy lyukas fenekű kis tál, szájával felfelé. Vöő Imre szerint még ez is le volt borítva egy másik tállal, azonban lecsúszott, s mintegy 20 cm-re feküdt egészen apró darabokban. Ez utóbbiból nem maradt semmi. a. Zónásdíszű harangedény. Vöröses, szürke foltos. M. 15 cm, pá 15,1 cm, fá. 6,5 cm MNM Ltsz. 69.24.1. (5. kép 2). b. Kis tál, alacsony fordított csonkakúp alakú. Alján két hosszú, keskeny ovális áttörés. Pereme alatt egymás mellett két kis lyuk, oldalán alul négy hasonló méretű lyuk. Téglavörös. M. 5,5 cm, pá 14,4 cm, fá. 11,5 cm MNM Ltsz. 69.24.2. (5. képi). 5. sír. Az agyagbánya területén kívül végzett turkálás alkalmával bolygatták meg. A 4. sír közelében, attól délnyugatra feküdt. Csupán egy töredékes harangedényt sikerült belőle megmenteni. a. Zónásdíszű karcsú kis harangedény. Szürke. M. 10,5 cm, pá 12,5 cm MNM Ltsz 69.24.4. (5. kép 7). Az ismertetett sírokról azt jegyezte fel Vöő Imre, hogy csontváznak semmi maradványát nem tudta megfigyelni, ezért feltételezi, hogy valamennyi sír hamvasztásos volt. Ezt a feltevést elfogadhatjuk, mert legalább csontszilánkoknak kellet volna maradni a csontvázakból. Ma már azonban kideríthetetlen, hogy szórthamvas vagy urnás temetkezésekkel állunk-e szemben, mivel ilyenre utaló adat nem maradt fenn. Egyetlen harangedényről írja a gyűjtő, hogy égett csontok voltak benne. Ez azonban az urna jellegét nem bizonyítja. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha a Budapest környéki párhuzamok alapján, szórthamvas temetkezéseket tételezünk fel. Ezt valószínűsíti a díszített harangedények szokatlanul nagy száma, amelyek csaknem kizárólag csontvázas és szórthamvas temetkezések mellől kerülnek elő. Az is lehet azonban, hogy csak a vörös színű, díszített harangedények vonták magukra a találók figyelmét, s a díszítetlen, sötét színű és főleg apró darabokban talált egyéb edények töredékeit nem szedték össze. Az ismertetett lelőhelyet a Harangedény-Csepel csoport fontos temetkezési helyei közé soroljuk. 2. SZIGETSZENTMIKLÓS-TELEKI ÚT45.'

2 A lelőhely a Szigetszentmiklós belterületétől északra, a helység laza beépítésű külterületén fekszik. A családi ház kertjében ásott alkalmi kis homokbánya területén csontvázas temetkezést találtak. A találók csak a két jellegzetes harangedényre emlékeztek, melyeket a Budapesti Történeti Múzeumnak ajándékoztak. Lehet, hogy más, apró leletek is tartozhattak a sírhoz, de ezek nem keltettek figyelmet. a. Karcsú, magas, zónásdíszű harangedény. Vörös. M. 25,5 cm, pá 21 cm, fá. 9 cm Ltsz. 72. 2. 1.(6. kép 1). b. Kisebb zónásdíszű harangedény. Téglavörös. M. 12,2 cm, pá 12, cm, fá. 7,5 cm Ltsz. 72. 2. 2. (6. kép 2). 178