Budapest Régiségei 31. (1997)

Endrődi Anna: A késő rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok tükrében 121-175

Brno-Lisen) alapján a postbolerázi horizont edényeit, a ritkább bolerázi edények folytatásának tartja.

63 Párhuzama Co^ofeni kultúra köréből is ismert, egy fenyőág mintás töredékből.

64 Talán nem lehet véletlen, hogy a kerámiatípus megjelenése kronológiailag párhuzamosítható az idolplasztika megjelenésével. (Bolerázi horizont.) Vallási szimbolizmusuk így minden bizonnyal némiképp eltérhet az Ózdcenteri, Gömör és Vceline halmos temetkezésekből ismert kar és arcábrázolásos urnákétól, ugyanakkor a két kerámiatípus között úgy tűnik, kronológiai különbség is kimutatható, hiszen a fiatalabb klasszikus bádeni kultúra leletei között már nem találjuk meg a gynacomorf edénytípust. L1-L5. Hombárok A nagyméretű gabonatároló edények két típusa van képviselve. Enyhén profilált, durvított felületű edények, melyek peremén plasztikus, ujjbenyomásos bordadíszítés található, (40. kép 1., 42. kép 1-3., 44. kép 1.) valamint hengeres nyakú öblösödő hasú lécdíszes, kannelúrás, illetve bordadíszes edények, melyek alapvetően a kultúra fiatalabb szakaszának domináns darabjai, melyet többek között a békásmegyeri, únyi analógiák támasztanak alá."

5 (27. kép 1., 31. kép 4., 39. kép 1., 44. kép 6-7.) M1-M5. Fazekak M1-M2., M4. Enyhén kihajló peremű fazekak a hasélen beszurkált pontsorral. (35. kép 6., 8.) Cerveny-Hradok, Bina és Svodin lelőhelyekről ismertek párhuzamai."' M3. Enyhén profiláltak, a peremen plasztikus bordadísszel. A típus kialakulása a bolerázi csoporttól követhető, ahol többsoros bordadísszel fordulnak elő. A telepek általános és gyakori kerámiája.(13. kép 4-6., 16. kép 1-6., 18. kép 1-4.) A peremen gyakran bevagdosás, vagy lencsesor látható. (23. kép 1., 5., 27. kép 2-4., 29. kép 12.) M5. Ansa lunata fülű fazekak, gyakran benyomott pontokkal díszítettek.^, kép 16., 11. kép 5-6., 15. kép 5., 29. kép 14.) A típus az idősebb klasszikus bádeni kultúrában lép fel (Pavuková III) eleinte szalagfüllel, később ansa lunatával. Jó párhuzamai ismertek Üllőről, Káposztásmegyerről, és Cerveny-Hradokról.

67 N1-N3. Mericék Mericéknek, két típusa került elő a telepen: lapos szélesebb aljúak valamint a lefelé keskenyedő mericék. (6. kép 4., 9. kép II.,15., 19. kép 5-6.,20. kép 18., 22. kép 5-7., 32. kép 19., 33. kép 5-6., 34. kép 6., 35. kép 1-3., 43. kép 1.) Az idősebb klasszikus bádeni kultúra végén jelennek meg, a kultúra végéig megtalálhatók, módosult formában, csücskös aljjal és nagy, a fenékből kiinduló, perem fölé magasodó füllel. Analógiái többek között Sárisápról, Veszprémből és ugyanez a típus Nitriansky-Hradokról is ismert.

68 01-03. Virágcserép alakú edények 01. Hengeres, lapos aljú, szalagfüles bögre töredéke, talpához közel két sorban benyomott pontokkal díszítve. (38. kép 5.) Sopron-Kőhida, Hódmezővásárhely-Bodzáspart, Tlmace

69 lelőhelyeken találunk hasonló díszítetlen darabokat. 02. Virágcserép alakú, egyenesen levágott peremű pohár, két sorban benyomkodott lencsedísszel. (38. kép 6.) Formáját tekintve analóg egy sarkadi edény, amelynek kis szalagfüle van.

70 03. Az előzőhöz hasonló forma, szélesebb szájjal, három soros benyomott pontokkal díszítve. (24. kép 7.) Díszítetlen párhuzama ismert Palotabozsokról,

71 valamint a késői Cojofen kultúrából, annak III. periódusából.

72 Mindhárom kerámiatípus párhuzamát tehát a bádeni kultúra fiatalabb szakaszának leletei között találjuk meg. Neustupny D, E fázisának (késő báden-kosztolác periódus) kerámiatípusai között ekkor kerülnek előtérbe a szögletesedő formák.

73 Megemlíthetünk két hasonló alsó-ausztriai párhuzamot Lichtenwört, késő báden-kosztolác leletanyagot reprezentáló lelőhelyről is.

74 Kő, csont és rézeszközök A telep feltárása során számos csonteszköz, ár, véső, tű, simító (45. kép 1-7.), átfúrt kőeszköz (45. kép 8.), retusált penge (45. kép 10), kétosztatú öntőminta töredéke (46. kép 4.), számos kő-és agyagnehezék (46. kép 3., 5.), valamint áglenyomatos paticstöredék (46. kép 1., 2.) került elő. A réz leletek: réz véső, réz huzal és réz ár közül ma már csak az utóbbi van meg. (45. kép 9.)

75 Az állatcsontanyag vizsgálata során Bökönyi S. az alábbi eredményre jutott.

76 A vizsgált állatcsontok száma 502. Hal Piscis sp. 1 0,20 1 0,52 Hüllő Európai teknős Emys orbicularis 6 1,20 1 0,52 Emlősállatok Vad emlősök Vadmacska Felis silvestris Schreb 2 0,40 2 1,04 Vaddisznó Sus scrofa fer.L. 4 0,80 3 1,56 Őz Capreolus capreolus L. 4 0,80 1 0,52 Gímszarvas Cervus alaphus L. 13 2,61 8 4,17 Őstulok Bos primigenius Boj. 4 0,80 3 1,56 Vadállatok összesen 34 6,81 19 9,89 Vad emlősállatok összesen 27 5,49 17 8,95 Domesztikált emlősállatok Kutya Canis familiáris 6 1,20 4 2,09 Sertés Sus scrofa dorn. L. 105 21,04 37 19,27 Juh Ovis aries L. 194 38,88 69 35,94 Kecske Capra hircus I. Szarvasmarha Bos taurus L. 160 32,07 63 32,81 Háziállatok összesen 465 93,19 173 90,11 Domesztikált emlősállatok összesen 465 94,351 173 91,05 A vadászott állatok száma elenyészőnek tűnik a domesztikált állatokhoz képest. A juh, kecske, szarvasmarha és sertéscsontok előfordulási aránya megfelel a bádeni kultúra telepein megszokottaknak. A háziasított állatok egyed számát tekintve is feltételezhető a hosszabb ideig tartó egy helyben lakás. ÖSSZEFOGLALÁS, DATALAS A Budapest XI. kerület Andor utca és környékén 1947-1952 között folytatott ásatások során feltárt régészeti lelőhelyeket a késő rézkori bádeni kultúra önálló telepeiként tartották nyilván. Az utóbbi évek ásatásainál (Pilismarót-Szobi rév, Káposztásmegyer, Farkaserdő) azonban megállapítást nyert az a tény, hogy ellentétben a tiszántúli, vékony kultúrrétegből álló, pásztorkodó életmódot tükröző kisebb telepekkel,

77 a Dunántúlon számolni lehet nagy kiterjedésű, és hosszabb helyben 130