Budapest Régiségei 31. (1997)

M. Virág Zsuzsanna: Adatok Budapest középső rézkorához : a Remete-barlang középső rézkori leletegyüttese 5-40

Pontos párhuzamaik a bodrogkeresztúri kultúra, illetve a Ludanice csoport anyagában egyaránt előfordulnak. A bodrogkeresztúri kultúra legtöbb példányára ugyancsak jel­lemző a fülnél megemelkedő perem, de megfigyelhető az egyenes peremű példányok előfordulása is. A Ludanice csoport DNY-szlovákiai anyagában valamivel ritkábban találkozunk a fülnél megemelkedő peremű variánssal. A két kulturális egy­ség csészéi között kimutatható szoros tipológiai rokonság elle­nére, eltérő jellegzetesség, a bodrogkeresztúri kultúra csészéin több esetben alkalmazott bemélyített díszítés előfordulása, mely a Ludanice csoport csészéin nem jellemző. A Remete barlangban sem ismert ez a díszítés, mely a csészetípus gyako­riságához mérten elenyésző és nem jellegzetes a többi Buda­pest környéki és ÉK-dunántúli lelőhely anyagában sem. A Balaton-Lasinja kultúra körében előforduló kétfülű csészetí­pus, formai jegyei különböznek a Remete barlang csészéitől. 60 DÍSZÍTÉS A Remete barlang javarézkori kerámiájára kizárólagosan a bü­työkdíszek alkalmazása jellemző, melyek különösen nagy vál­tozatosságban fordulnak elő. Főként bikónikus és behúzott pe­remű tálak, hordószerű edények, fazekak díszítésénél használ­ták. Előfordulnak kerek, legömbölyített tetejű és dugó alakú bütyökdíszek. Tálakon gyakori a vízszintesen elhelyezett, felü­letből kiemelkedő hosszúkás bütyökdísz, melynek ritkább vál­tozata a felső részről lelógó, csepp alakú bütyök (1. kép 3.). Ritkább a függőlegesen elhelyezett bütyökdísz, mely általában a tálak felső részén található. A kerámia díszítésében megnyilvánuló sajátosságok köze­li rokonságot mutatnak az ÉK-Dunántúlon megjelenő lelete­gyüttesek kerámiájával és a Ludanice csoport DNy-szlovákiai anyagával, ahol szintén a karcolt dísz teljes hiánya mellett a bütyökdíszek hasonló változatossága figyelhető meg. A díszek elhelyezése, formája hasonló jellegzetességeket mutat, ará­nyuk azonban eltérő. Míg a DNy-szlovákiai anyagban inkább a lengyeli hagyományokat folyató kerek díszek gyakoribbak, addig a Remete barlangban inkább a vízszintesen elhelyezett díszek dominálnak. A bodrogkeresztúri kultúrában nem ta­pasztalható a bütyökdíszek ilyen mértékű formagazdagsága és összességében jelentős eltérés a bemélyített díszek gyakori al­kalmazása is. A Balaton-Lasinja kultúrában a meghatározó kannelúrás díszítés mellett szintén jelentős szerepet kaptak a bütyökdíszek. Ebben a körben is a vízszintesen elhelyezkedő bütyökdíszek jellegzetesek, de dominál a Remete barlangban csak elvétve előforduló lelógó csepp, illetve korong alakú bü­työkdíszek alkalmazása. IV. ÉRTÉKELÉS A Remete barlang anyagával rokonítható leletegyütteseket a főváros területéről és közigazgatási határának közeléből eddig 12 lelőhelyről ismerjük. 61 Lelőhelyek jegyzéke (1-2. térkép) 1. Nagykovácsi, Remete-hegyi Alsóbarlang. - Gyűjtött telepleletek. 62 2. Nagykovácsi, Remete-hegyi Felsőbarlang. - Gyűjtött telepleletek. 3. Nagykovácsi, Remete-hegyi Zsomboly - Gyűjtött telepleletek. 63 4. Budapest, Bátori barlang. 64 - Gyűjtött telepleletek. 65 5. Budapest, XI. Budafoki út 78. (Épületelemgyár) - Telep- és sírleletek 66 6. Budapest, XI. Gellérthegy déli lejtője. - Feltételezett sírleletek. 67 7. Budapest, III. Békásmegyer, Vöröshadsereg útja, Pünkösd­fürdő környéke. - Telep- és sírleletek. 68 8. Budapest, III. Pusztadombi út 12. -Telepleletek. 69 9. Budapest, XVII. Csabai út 50. - Sírlelet. 70 10. Budapest, Rákoscsaba Újtelep, Hunyadi u. -Sírleletek. 71 11. Budapest, Rákospalota, Kossuth L. u. - Telepleletek. 72 12. Budapest, Rákospalota, Bogáncs u. 3. - Szórványos teleplelet. 73 A jelenleg értékelhető kevés információ alapján, úgy tűnik, hogy a települések inkább a budai oldalon koncentrálódhattak, míg a pesti oldal gyérebben betelepült lehetett a középső réz­kor első felében. Itt csak a Szilas és a Rákos patak árterét kísé­rő egykori szárazulatokon kerültek elő magányos temetkezé­sek, illetve szórványos telepleletek. 74 A budai oldal nyíltszíni telepei a Duna közeli ártéri teraszokon létesültek és megszáll­ták a Budai hegység vízközeli barlangjait is. A jelenlegi adatok alapján a telepek itt sem lehettek hosszú életűek, gazdagabb le­letanyagot csak a barlangokból ismerünk. A barlangi telepek többségében a legintenzívebb élettevékenység éppen a javarézkor tárgyalt időszakában folyt (pl. Remete barlang, Bá­tori barlang, 75 Remete-hegyi Zsomboly), mely különösen hangsúlyozza e települések jelentőségét ebben az periódusban. Egyelőre nem világos, hogy a barlangokat többször visszatér­ve, csak időszakonként lakták, vagy huzamosabb megtelepe­déssel számolhatunk ezeken a lelőhelyeken. Az értékelhető in­formációkat összegezve úgy tűnik, hogy a Budapest környék javarézkorának embere előszeretettel telepedett meg barlan­gokban, míg az alacsonyabb fekvésű nyíltszíni telepek általá­ban nem lehettek nagy méretűek és intenzitásúak. A települési módban kimutatható sajátos kettősség kialakulásának háttere jelenleg még nyitott kérdés, melynek létrejötte, védelmi szem­pontokon túlmenően, a gazdálkodás és életmód mozgéko­nyabb jellegével is összefügghetett. A települései módban hasonló jelenségek tapasztalhatók az ÉK-Dunántúlon is, ahol a Remete barlang leletegyüttesének tökéletesen megegyező összetételű párhuzamait találjuk. Ily módon, a Remete barlang együttese minden tekintetben az ÉK­Dunántúlon és Budapest környékén körvonalazható középső rézkori kulturális egységhez tartozott, melynek leletanyagában szoros tipológiai rokonság mutatható ki a DNy-szlovákiai Ludanice csoport leleteivel. Emellett, a Budapest környékén és az ÉK-Dunántúlon, a települési viszonyokban megmutatkozó kettősség, illetve a barlangi telepek különös gyakorisága a DNy-szlovákiai Ludanice csoportra is jellemző. 76 Fontos összekötő kapocs, a mindkét térségben kimutatható lengyeli 12

Next

/
Thumbnails
Contents