Budapest Régiségei 31. (1997)
M. Virág Zsuzsanna: Adatok Budapest középső rézkorához : a Remete-barlang középső rézkori leletegyüttese 5-40
Pontos párhuzamaik a bodrogkeresztúri kultúra, illetve a Ludanice csoport anyagában egyaránt előfordulnak. A bodrogkeresztúri kultúra legtöbb példányára ugyancsak jellemző a fülnél megemelkedő perem, de megfigyelhető az egyenes peremű példányok előfordulása is. A Ludanice csoport DNY-szlovákiai anyagában valamivel ritkábban találkozunk a fülnél megemelkedő peremű variánssal. A két kulturális egység csészéi között kimutatható szoros tipológiai rokonság ellenére, eltérő jellegzetesség, a bodrogkeresztúri kultúra csészéin több esetben alkalmazott bemélyített díszítés előfordulása, mely a Ludanice csoport csészéin nem jellemző. A Remete barlangban sem ismert ez a díszítés, mely a csészetípus gyakoriságához mérten elenyésző és nem jellegzetes a többi Budapest környéki és ÉK-dunántúli lelőhely anyagában sem. A Balaton-Lasinja kultúra körében előforduló kétfülű csészetípus, formai jegyei különböznek a Remete barlang csészéitől. 60 DÍSZÍTÉS A Remete barlang javarézkori kerámiájára kizárólagosan a bütyökdíszek alkalmazása jellemző, melyek különösen nagy változatosságban fordulnak elő. Főként bikónikus és behúzott peremű tálak, hordószerű edények, fazekak díszítésénél használták. Előfordulnak kerek, legömbölyített tetejű és dugó alakú bütyökdíszek. Tálakon gyakori a vízszintesen elhelyezett, felületből kiemelkedő hosszúkás bütyökdísz, melynek ritkább változata a felső részről lelógó, csepp alakú bütyök (1. kép 3.). Ritkább a függőlegesen elhelyezett bütyökdísz, mely általában a tálak felső részén található. A kerámia díszítésében megnyilvánuló sajátosságok közeli rokonságot mutatnak az ÉK-Dunántúlon megjelenő leletegyüttesek kerámiájával és a Ludanice csoport DNy-szlovákiai anyagával, ahol szintén a karcolt dísz teljes hiánya mellett a bütyökdíszek hasonló változatossága figyelhető meg. A díszek elhelyezése, formája hasonló jellegzetességeket mutat, arányuk azonban eltérő. Míg a DNy-szlovákiai anyagban inkább a lengyeli hagyományokat folyató kerek díszek gyakoribbak, addig a Remete barlangban inkább a vízszintesen elhelyezett díszek dominálnak. A bodrogkeresztúri kultúrában nem tapasztalható a bütyökdíszek ilyen mértékű formagazdagsága és összességében jelentős eltérés a bemélyített díszek gyakori alkalmazása is. A Balaton-Lasinja kultúrában a meghatározó kannelúrás díszítés mellett szintén jelentős szerepet kaptak a bütyökdíszek. Ebben a körben is a vízszintesen elhelyezkedő bütyökdíszek jellegzetesek, de dominál a Remete barlangban csak elvétve előforduló lelógó csepp, illetve korong alakú bütyökdíszek alkalmazása. IV. ÉRTÉKELÉS A Remete barlang anyagával rokonítható leletegyütteseket a főváros területéről és közigazgatási határának közeléből eddig 12 lelőhelyről ismerjük. 61 Lelőhelyek jegyzéke (1-2. térkép) 1. Nagykovácsi, Remete-hegyi Alsóbarlang. - Gyűjtött telepleletek. 62 2. Nagykovácsi, Remete-hegyi Felsőbarlang. - Gyűjtött telepleletek. 3. Nagykovácsi, Remete-hegyi Zsomboly - Gyűjtött telepleletek. 63 4. Budapest, Bátori barlang. 64 - Gyűjtött telepleletek. 65 5. Budapest, XI. Budafoki út 78. (Épületelemgyár) - Telep- és sírleletek 66 6. Budapest, XI. Gellérthegy déli lejtője. - Feltételezett sírleletek. 67 7. Budapest, III. Békásmegyer, Vöröshadsereg útja, Pünkösdfürdő környéke. - Telep- és sírleletek. 68 8. Budapest, III. Pusztadombi út 12. -Telepleletek. 69 9. Budapest, XVII. Csabai út 50. - Sírlelet. 70 10. Budapest, Rákoscsaba Újtelep, Hunyadi u. -Sírleletek. 71 11. Budapest, Rákospalota, Kossuth L. u. - Telepleletek. 72 12. Budapest, Rákospalota, Bogáncs u. 3. - Szórványos teleplelet. 73 A jelenleg értékelhető kevés információ alapján, úgy tűnik, hogy a települések inkább a budai oldalon koncentrálódhattak, míg a pesti oldal gyérebben betelepült lehetett a középső rézkor első felében. Itt csak a Szilas és a Rákos patak árterét kísérő egykori szárazulatokon kerültek elő magányos temetkezések, illetve szórványos telepleletek. 74 A budai oldal nyíltszíni telepei a Duna közeli ártéri teraszokon létesültek és megszállták a Budai hegység vízközeli barlangjait is. A jelenlegi adatok alapján a telepek itt sem lehettek hosszú életűek, gazdagabb leletanyagot csak a barlangokból ismerünk. A barlangi telepek többségében a legintenzívebb élettevékenység éppen a javarézkor tárgyalt időszakában folyt (pl. Remete barlang, Bátori barlang, 75 Remete-hegyi Zsomboly), mely különösen hangsúlyozza e települések jelentőségét ebben az periódusban. Egyelőre nem világos, hogy a barlangokat többször visszatérve, csak időszakonként lakták, vagy huzamosabb megtelepedéssel számolhatunk ezeken a lelőhelyeken. Az értékelhető információkat összegezve úgy tűnik, hogy a Budapest környék javarézkorának embere előszeretettel telepedett meg barlangokban, míg az alacsonyabb fekvésű nyíltszíni telepek általában nem lehettek nagy méretűek és intenzitásúak. A települési módban kimutatható sajátos kettősség kialakulásának háttere jelenleg még nyitott kérdés, melynek létrejötte, védelmi szempontokon túlmenően, a gazdálkodás és életmód mozgékonyabb jellegével is összefügghetett. A települései módban hasonló jelenségek tapasztalhatók az ÉK-Dunántúlon is, ahol a Remete barlang leletegyüttesének tökéletesen megegyező összetételű párhuzamait találjuk. Ily módon, a Remete barlang együttese minden tekintetben az ÉKDunántúlon és Budapest környékén körvonalazható középső rézkori kulturális egységhez tartozott, melynek leletanyagában szoros tipológiai rokonság mutatható ki a DNy-szlovákiai Ludanice csoport leleteivel. Emellett, a Budapest környékén és az ÉK-Dunántúlon, a települési viszonyokban megmutatkozó kettősség, illetve a barlangi telepek különös gyakorisága a DNy-szlovákiai Ludanice csoportra is jellemző. 76 Fontos összekötő kapocs, a mindkét térségben kimutatható lengyeli 12