Budapest Régiségei 31. (1997)
Endrődi Anna: A késő rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok tükrében 121-175
III. árok A felső, fekete kevert talaj alatt, az árok közepén egy tűzhely volt, amely apró kavicsokkal volt kirakva. A tűzhely körüli kevert földben kerámiatöredékek és csontok voltak. A tűzhely tetején „paticsokat" említ az ásatási napló, valószínűsíthető, hogy egy beomlott kemence maradványai kerültek elő. Díszített kerámiatöredékekről és egy csiszoló kőről tesz említést. (15. kép) V. árok Az árokban objektum nem került elő. A talaj felső humuszos rétegében néhány kerámiatörek volt. A szelvény északi felében egy csomóban kerámiatöredékeket, mellette kőrakást figyeltek meg. (16. kép) VI-VII. árok Negatívnak bizonyult. VIII. árok Az árok falánál egy kis tűzhelyről, valamint egy tömbben előkerült paticsokról tesznek csupán említést. IX. árok A humuszréteg alatt nagy mennyiségű patics és kevesebb kerámiatöredék volt. Objektumot nem figyeltek meg. X. árok A szelvény nyugati felében egy gödör került elő, melyet először 60 cm mélységig bontottak ki, betöltéséből néhány kerámiatöredék és csont került elő. Ez alatt a mélység alatt, laza hamus talaj volt, melyben sok cserép és csont volt, valamint kagylók. A szelvény keleti feléből nagy mennyiségű patics, azok közül pedig „házikerámia" került elő. Az ásatási napló mericéről, díszített edénytöredékekről, valamint „fésűs díszű" edény töredékeiről tesz említést. (17-18. kép) XI. árok Objektumot nem tártak fel, szórvány kerámiatöredék ismeretes. (19-20. kép) A XII. árokban az összesítő alaprajz szerint tűzhely maradványai voltak. 1947 őszén az addig feltárt terület szélein további 15 szelvényben (XV-XXIX. számmal jelzett árkok) folytatták a kutatást. Az összesítő alaprajz és fennmaradt napló alapján az alábbiak állapíthatók meg. A XV., XXL, XXVIL, és XXVIII. számmal jelzett szelvények negatívnak bizonyultak. XIV. árok A tavaszi XVI. árok végénél húzva. A XV. árok felöli részén a felszín alatt paticsos terület volt és ez alatt a patics alatt és mellette a XV. árok felé kemény kultúrréteg helyezkedett el Ebből a rétegből cserepek kerültek elő. (22. kép) A kultúrréteg mélyítése közben kerültek elő egy csoportban nagy edény töredékei. Díszített és házi kerámia vegyesen, 2 db csonka merice. A kultúrréteg alatt a homokos altalajban két gödör feltárása történt meg. 1. gödör: 90 cm átmérőjű mélység 4 cm. Kissé ovális formát mutat, belsejéből vastag falú nagyobb edénytöredékek és egy „lapocka csont" jöttek elő, mely utóbbi ma már nem található meg. (21. kép 1-7.) 2. gödör: átmérője: 80 cm, a felszíntől mért mélysége 70 cm Belsejéből vöröses, barna házi kerámiatöredékek és csontok, valamint vadkanagyar kerültek napvilágra. (21. kép 8-15.) A XVI. árokban 2 hulladékgödör került elő (23. kép), a XVII. árokban 1. gödröt jelöl az egykori dokumentáció, azonban leletek nem köthetők hozzá. A XVIII. árokban 2 gödör (24-27. kép), XIX. árokban 3 gödör feltárása történt meg(14. kép 8-10.). A XX. árok betöltésében szórvány kerámia volt (28. kép 1-7.). A XXII. árokban 2 gödör, egy tűzhely maradványai mellett „kagyló réteget" figyeltek meg. (28. kép 8-16.; 29. kép) XXIII. árok Keskeny árok amely a tavaszi ásatás I. árkát metszi. „Az I. árok tövében kemény, vörösre égett talaj volt és a kemény talaj alatt egy gödör volt." Átmérője: 1,3 m. A felszíntől mért mélysége: 90 cm, a gödör mélysége : 50 cm A gödörből egy merice és egy „fésűs díszű" (kannelúras) fél edényke, és több más díszített töredék került elő. E gödör mellett északi irányban egy másik gödör is volt, amelyet azonban Nagy Tibor nem bontott ki. (30-31. kép) XXIV. árok Az árok felszíne fekete, kevert homok. A felszín alatt az árok alsó részén égett piros paticsos réteg feküdt, mely a felszíntől 50 cm-ig húzódott. A rétegből cserepek kerültek elő. A tömör réteg alatt „természetes homok". Az árok szélén egy gödörbetöltéséből merice töredéke, cserepek és állatcsont kerültek elő. Az 1. gödör átmérője: 1,1 m., mélysége: 80 cm 2. gödör átmérője: 1,5 m, mélysége 90 cm. Betöltése égett, hamus volt, melyben kerámiatöredékek voltak. (32. kép) XXV. árok 55 cm mélységben egy gödör került elő. 1. gödör: Átmérője: 140x160 cm, ovális, mélysége 80 cm. A gödör belseje fehér agyagos tömör föld, közte néhány cserép, míg a gödör tetején két mericetörtedéket említ az ásató. (33. kép 1-7.) 2. gödör: betöltésében hamus réteg volt, közötte cserepek. Átmérője: 1 m, mélysége: 65 cm. Leletek: kétvégű csonttű, és mészbetétes cserepek. (33. kép 8-15.) XXVI. árok A felszín homokos, alatta 4 cm-re vegyes cserepek kerültek elő. 40 cm mélyen bontakozott ki a kerek tűzhely, melynek talaja égett piros, hamus volt. A tűzhely tetejéről, 40 cm mélyen egy csonka peremű felmagasodó fülű, kerek aljú merice és néhány benyomott díszű edény nyaktöredéke került elő. A kerek tűzhely átmérője 225 cm, 70 cm mély. Az alja „tölcsér alakú", belsejéből edénytöredékek kerültek elő. Az árok közepén egy „homokba vájt nagy lakóhelyről" tesznek említést, melynek átmérője 235 cm, hossza 325-355 cm. A tetején a humusz alatt a betöltésben égett paticsok voltak. Leletek: nagy edények nyaktöredékei és vastag falú edénytöredékek, csontok, valamint egy kis tál. A „lakóhely" mellett egy kis gödör (átmérője 135 cm, mélysége 70 cm) üres volt. A leltárkönyvi bejegyzésben merice, többszörösen hornyolt fültöredék, duplasoros pontokkal díszített fazéktöredék is szerepel. (34. kép) Az Andor u.-i homokbánya területén talált zsugorított csontváz. Tájolása: Ny-ÉNy-DDK. Melltől lefelé szét volt dúlva. Koponyája É fele jobb kar a mellén keresztbe fektetve. Az előkerülés helye nem lokalizálható. A lehordott felszín alatt 40 cm mélységben került elő. A csontok között edénytöredékek hevertek, köztük egy kihajló peremű edénytöredék, a perem belső oldalán tűzdelt díszítéssel. Néhány durvább cserép, valamint egy csiszolt kőtöredék tartozott a leletek közé. A csontváztól keletre 350 cm távolságra pirosra égett a talaj, melynek felső részén tömör kagylóréteg, a kagyló alatti égett rétegből cserepek, paticstöredékek és kettő darab csiszolt kő kerültek elő." A sír pontos helyét az 1947-es ásatás területén, nem lehet behatárolni. A KERÁMIATÍPUSOK TIPOLÓGIAI ANALÍZISE (4. KÉP, I. Á.) A1-A6. Csészék S profilú csészék, a perem fölé magasodó széles szalagfüllel, a hason benyomott pontdísszel. Lelőhelyünkön egy kivételével díszítetlen változata is előfordul. Aljuk lekerekített. (8. kép 7.,19. kép 2., 23. kép 6., 31. kép 3., 35. kép 4., 42. kép 7.) Párhuzamai Pécelről, 20 Üllőről, 2 ' Zugló-Egressy útról, 22 Szlovákiában NevidzanybóF ismertek. Az idősebbnek tekinthető (fülük fölött bütykös csésze) típus nem került elő, 24 s ez a jelenség általánosnak tekinthető a bádeni kultúra budapesti lelőhelyein. Fiatalabbnak tartjuk ugyanakkor az A4-5. számmal jelzett típusokat, melyek alacsonyabbak, aljuk lapos, szalagfülük a perem fölé magasodik (6. kép 3., 12. kép 1., 24. kép 3.), melyek párhuzamait elsősorban Hódmezővásárhely, Center, Palotabozsok lelőhelyeken, tehát a kultúra fiatalabb szakaszában találjuk meg. 25 B1-B4. Bögrék Enyhén ívelt nyakúak, szalagfülük a perem fölé magasodik, a hason függőleges kannelúra dísz található, vagy díszítetlenek. Egy bögre nyakán a kannelúra felett benyomott pontsor dísz látható.(6. kép 2., 8. kép 6., 13. kép 2., 31. kép 7.) Ugyanilyenek többek között Keszthely-Apátdomb, 26 Nevidzany 27 , Cerveny-Hradok és Svodin 28 a bádeni kultúra klasszikus fázisát képviselő lelőhelyeiről kerültek elő. C1-C3. Tálkák 123
