Budapest Régiségei 31. (1997)

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120

je között helyezi el (GEREVICH 1966,198.) Megjegyezzük, hogy hasonló műformák mutatkoznak a diósgyőri vár részlegesen már 1934-ben feltárt É-i szárnyának földszintjén, a belső oldalon álló pilléreken (CZEGLÉDY 1988, 33. o. 19. kép, 45^17. o., és XVI. tábla). 61. GEREVICH-SEITL-HOLL 1953, 214. 7. ábra, helyzete, szabálytalan alakja azonban jobban érzékelhető a GEREVICH 1966, 186. o. 272. és 208. o. 300. sz. képeken ill. alaprajzokon. (L. még 101 -es j. !!) 62. GEREVICH 1952,156.: „Azt hisszük, hogy ezek a sziklavájatok (értsd: a Csonkatorony környékit is - MK) a IV. Béla-kori erődítmény védelmi vonalait képezték." 63. GEREVICH 1966, 89-93., valamint a 79. o. 94. kép helyszínrajza. 64. GEREVICH 1966 id. helyszínrajzon a délebbi „n"-el, az északabbi „p"-vel jelölve. 65. GEREVICH 1955,250. ennek kapcsán „igen régi falnyomok"-at emleget. 66. GERVICH 1966, 93-94., a gödör metszete a 92. o. 129. képen. 67. GEREVICH 1966,79. o. 94. képen „H"-val jelölve, illetve még 90. és 94. 68. GEREVICH 1952 156.- az itteni, IV. Béla korára utaló idézetet 1. az 58. jegyz. alatt; GEREVICH 1955, 250.; GEREVICH 1966, 78., 88. 69. GEREVICH 1966, 81. 70. GEREVICH 1966, 84. 71. GEREVICH 1966,79. o. 94. képen „y"-al jelölve. 72. GEREVICH 1966,81-82.; GEREVICH 1976,49. 73. A 13. sz.-i városfal tornyai átlagosan 55-65 m-re álltak egymástól (1. MAGYAR 1991b). Ha ezt a távolságot a legdélebbi előkerült toronytól, az ún. „patkó alakú" toronytól (1. a főszövegben később részletesen) D-i irányban lemérjük, valóban nagyjából a Csonkatorony helyén kell keresnünk a következőt. 74. L. a 18. jegyzetnél leírtakat. 75. GEREVICH 1966, 83. o. 105. kép. 76. L. 48. j. 77. GEREVICH 1966, 79. o. 94. képen közölt helyszínrajzon „i"-vel jelölve, leírva 87., 89. 78. GEREVICH 1966 id. alaprajzon „F"-fel jelölve. A fallal kapcsolatos problémákról 1. tanulmányunknak a következő cikkben megjelenő részében. 79. GEREVICH 1952,155.; GERVICH 1955,250.; GEREVICH 1966,73-76. és 79. o. 94. kép helyszínrajzán „a-b-d-e"-vel jelölt objektumok; GEREVICH 1987, 158-159. 80. ZOLNAY 1977k. 4. o. 1. és 59. o. 63. ábra, valamint ZOLNAY 1977sz., 30., ill. 125. o. 88. jegyz., ahol a következő szerepel róla: „Nyilván a XIII. századi város egyik legdélebbi háza volt,... A királyi palotához tehát... semmi köze." 81. GEREVICH-SEITL-HOLL 1953,214. és u.ott 7. ábra; GEREVICH 1966, 110., valamint 92. o. 129. kép „D-D"metszet és 107. o. 151. kép a leletanyag rajzával. 82. GEREVICH 1966 23. o. 5. kép helyszínrajzán „g" és „e" jelöléssel, 34. o. 26. kép „B-B", „C-C" metszetek, valamint leírása a 38-39. o. 83. L. a 76. jegyzetben id. alaprajzokat. 84. L. a 80/2 jelű pincét ZOLNAY 1984, 215. o. alaprajzán 102. sz. alatt, ill. 207. o. rövid említése. 85. L. pl. a 80. jegyzetnél idézett alaprajzon. 86. GEREVICH 1966, 23. o. 5. kép helyszínrajza, valamint 29-39. és 262-263. o. 87. L. a 18. jegyzetnél id. Z. L. mű, valamint ZOLNAY 1984, 205. és a 215. o. alaprajza a teljes feltárt nyomvonallal. 88. A 79/1 szelvényben feltárt objektumra 1. ZOLNAY 1984,204., pozíciójára u. ott 215. o. alaprajza 124. számmal. 89. GEREVICH 1966,23. o. 5. képen „H"-val jelölve, valamint a 39. oldalon: „...a XIII. századi faltól 6-8 m-rel nyugatabbra, majdnem párhuzamosan haladó fal (H), feltehetőleg várfal, a XIV század folyamán épült..." 90. GEREVICH 1955, 253., 257.; GEREVICH 1966,47. o. 56. kép helyszínrajzán „jl-2-3-4"-el jelölve, tárgyalva a 48-53. oldalon a „keleti szárny pincesora" címszó alatt. 91. Gerevichnek az ezzel kapcsolatos álláspontja az idők során némiképp változott. GEREVICH 1952,160-161. oldalán még 14. századi csehországi és ausztriai párhuzamokat emleget, GEREVICH 1955 és 1966 id. helyen a leírás mellett nem ad külön datálást, ill. utóbbinál az Összefoglalásban (265.) a következőket írja: „Külön problémát jelent a keleti oldal levésett sziklafala elé épített 7 m-es oszlopok kora. Az oszlopfejezetek és lábazatok nyers formái a gótikus építészetben alig példázhatok." Majd a lábjegyzetben: „Ez az alapforma előfordul a XII. századi román építészetben..., ennek ellenére gótikusnak kell tartanunk. Formai leegyszerűsítése csak szerepéből magyarázható." - Ezzel szemben GEREVICH 1976, 49-50. oldalon már elég egyértelműen a korai keltezést sugallja. Némiképp visszafogottabb, sőt bizonytalanabb megfogalmazást találunk viszont GEREVICH 1987,158. és 163. oldalán, ahol ugyanakkor visszautal előbbi művére is. 92. GEREVICH 1976,49. 93. NAGY 1987, 121., 126-127. 94. GEREVICH 1966,43. o. 41. kép alaprajzának bal alsó szélén külön megjelölés nélkül az „E-F" jelű pillérek között. 95. GEREVICH 1966,46. o. 55. kép. 96. GEREVICH 1976, 49-50., 1987 153-154. 97. GEREVICH 1955, 226. keltezés nélkül; GEREVICH 1966,229-231. 14. századi hasonló műformákról beszél. 98. GEREVICH 1966, 231. oldalán az akkor még 14. századi párhuzamokkal emlegetett ülőpados falról még csak kérdőjeles formában veti fel: „Nem tartozott-e a fal korábban egy önálló elő-védműhöz? Nem vezetett-e korábban a Dunához két vékonyabb fal - szűkebb területet bezárva? Ennek zárófala lett volna a D-i falszakasz. Ebben az esetben a hosszfal éppen a kis udvart övező, kétségtelenül korábbi épülethez érkezett volna fel; sajnos, bizonyíték nincsen rá." - Önmagában a korai (13-14. sz. eleje!) dunai védműről elmélet kétségtelenül jogos lenne, különösen, ha ekkor már tényleg királyi tulajdonú objektum állt volna a D-i hegyfokon. Vár melletti - többé-kevésbé különálló - folyóparti védőműre, vízitoronyra több példánk is van a korabeli hazai várépítészetben. Esztergomban 1239-ben említik a Veprech-nevű érseki vízitornyot, amelyet azonban lehet, hogy csak a Víziváros Ny-i falainak 1330 körüli kiépítése során kapcsoltak össze a hegyen lévő vár védelmi rendszerével. (L. erre HORVÁTH István leírását a Magyar Régészeti Topográfia 5., Esztergomi és Dorogi járással foglakozó kötetében, Bp. 114. o./8/2a-b jellel, ill. 79. o. térképe.) - Budával egykorú Visegrád alsó vára a Salamon-toronnyal, amelyet már ekkor zárófal kötött össze a fellegvárral. (SZŐKE Mátyás-BUZÁS Gergely: A visegrádi Alsóvár a XIII. században. In: Várak a 13. században Castrum Bene I. (1989) Gyöngyös 1990. 121-134.) - Pozsonynál már a 11-12. századtól kimutatható az egyébként római alapokon épült Vízitorony (Vodná vezá) megléte, amelyet aztán a 17. századig szinte folyamatosan tökéletesítenek. (KLINCOKOVÁ, Katarína-FERUS, Viktor: Stavebnohistoricky vyvoj Vodnej veze v Bratislave in: Pamiatky a príroda Bratislavy 7 -év és hely nélkül! - 109-132.) 99. NAGY 1987,127. 100. GEREVICH 1966,229. 101. Munkámban összesen hét, ill. nyolc gödörrel - 32. és 32.b, 33., 34., 40., 45., 47. sz. és a „kerek gödör" - foglalkoztam, amelyek a Nagyudvar, ill. a Zsigmond-udvar területére esnek. Melléjük szokták még sorolni a 12. és 59. számú gödröt (GEREVICH-SEITL-HOLL 1953, 214.), valamint a 61-est (GEREVICH 1987,175.). A12. sz. gödör leletanyaga leírás nélkül, rajzban szerepel már GEREVICH 1966, 263. o. 389. képén, rövid szöveges ismertetése ZOLNAY 1977, sz. 9. A másik két gödörről egyéb leírást nem találtam, és még helyüket sem tudtam azonosítani, mert a belőlük kikerült, beleltározott leletanyag (ossz. 2 db.!!!) mellett hálózati szám nem szerepel. A „leletanyag" egyébként: Idb fedőtöredék (ltsz. 51.941-61. g.) és 1 db II. Endre dénár (CNH 1.224. - ltsz. 52.1854 - 59. g.). Utóbbi alapján az 59. gödör akár tatárjárás előtti is lehetett. - A kézirat lezárása után sikerült a BTM Középkori Osztály fotótárában olyan anyagra bukkanni, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a Nagyudvar (Belső udvar) DK-i részén feltárt, sziklába mélyedő objektum azonos az 59. gödörrel. Itt kell továbbá megjegyeznünk, hogy Gerevich (lásd 1987-es mű ih.) a II. Endre dénár származási helyét a 61. gödörben jelöli meg, amelyben bizonyosan Huszár Lajos munkájára (A budai várpalota éremleletei.) BudRég 17 (1956) 197-240., ill. ezen belül 229.) épít. Huszár azonban itt - a leltárkönyv tanúsága szerint - téved, mert a korábbi ásatás egyetlen II. Endre pénze az 59. gödörből származik. A tévedés valószínűleg a római 112