Budapest Régiségei 31. (1997)

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120

MAGYAR KÁROLY A KÖZÉPKORI BUDAI KIRÁLYI PALOTA FŐ ÉPÍTÉSI KORSZAKAINAK ALAPRAJZI REKONSTR UKCIÓJA

I I. BEVEZETÉS A budai királyi palota fő építési korszakainak meghatározásával az ásatások kezdete óta számosan foglalkoztak már. A legkorábbi - 13. sz.-i - időszak királyi palotájának értelmezése ül. lokalizálása körül magasra csapó s helyenként túlfűtött vitától eltekintve a további fő korszakok kapcsán már lényegében konszenzus alakult ki a kutatók között. (Ez természetesen a részletek tekintetében már nem áll fenn.) Az egyetértés tárgyát képező fő korszakokat s a hozzájuk kapcsolható fontosabb építészeti vonatkozásokat - némi leegyszerűsítéssel - az alábbiak szerint jelölhetjük meg: - 14. sz. közepe: az „Istvánvár", viszonylag kisméretű, egyszerű formátumú hercegi lakhely. - 1360-1380 között: Nagy Lajos az Istvánvárat jelentősen kibővítve reprezentatív királyi palotát alakít ki. - 1410-es 1420-as évek: kiépül Zsigmond, léptékében is európai uralkodói központhoz méltó palotája; az együttes ekkor kialakult kontúrja a továbbiakban is meghatározó marad. - 1470-es 1480-as évek: Mátyás építkezései nyomán a palota - legalábbis egyes részleteiben - reneszánsz köntöst nyer; bár az alaprajzi változások vitatottak, de ezek léptéke semmiképpen nem számottevő. - 1490-1541: a Jagellók alatt még néhány reneszánsz építkezés történik, majd döntően az erődítések fejlesztése kerül előtérbe, de jelentősebb alaprajzi változások nélkül. Míg az egyes fő építési periódusokat elemezve a legtöbb kutató hozzájuk kapcsolódó kisebb vagy nagyobb léptékű alaprajzi változást is feltételez, jóval kevesebben foglalkoztak, foglalkoznak mindezek tényleges alaprajzi megjelenítésével, s még kevesebben a palota egészének, mint egységes építészeti rendszernek a különböző periódusok egymásrarakódását követő fejlődésével, illetve annak bemutatásával. A legutóbbi évekig jószerével inkább csak egy-egy - különböző okból kiemelt - korszak alaprajzi, esetleg látképi felvázolására, másrészt az egyes periódusok egy alaprajzon való bemutatására történt kísérlet.

2 Mindez persze nem csodálható, hiszen a feltárt maradványok és az írott források töredékes volta, valamint az ásatások behatároltsága miatt ismereteink számos ponton hiányosak lehetnek csak. Egyes palotaszárnyak esetében (1. pl. a Zsigmondudvar K-i és É-i épületei) még a puszta kiterjedés, illetve a körvonalak megrajzolása is kérdéses. Fentiek okán, ha az építkezések fontosabb korszakait az alaprajz változásában mégiscsak végig akarjuk követni, a hiányzó részleteket a meglévő adatokból kiindulva logikai úton kell megkísérelnünk áthidalni. A „...nehéz az írott forrásokat helyrajzilag azonosítani, és bele kell nyugodnunk abba, hogy sokszor nem csak nehéz, hanem lehetetlen. Van, amikor csakis a saját logikánkra és kombinációs képességünkre vagyunk utalva, mindaddig, amíg döntő bizonyíték elő nem kerül, vagy valaki logikusabb következtetésre nem jut." (Gerő László.)

1 gond csak az, hogy a legtöbb esetben maguk a kiindulási pontként szolgáló adatok is többféleképpen értelmezhetők, s mindezeket logikai úton kiegészítve is nehéz hiánytalan alaprajzot rekonstruálni. (Nem is szólva arról a lehetőségről, hogy az egykori építkezéseknél nem a számunkra ma logikusnak tűnő elvek érvényesültek.) Mégis, a bizonytalanságot és a tévedés lehetőségét is felvállalva, úgy vélem, az egyes korszakokra vonatkozó legalább vázlatos alaprajzi rekonstrukciók elkészítése sokban hozzájárulhat a budai királyi palota építéstörtének jobb megértéséhez. Természetes azonban, hogy az ilyen jellegű rekonstrukciók esetében a véglegesség igénye fel sem merülhet, s így jelen munkámat is kísérletnek, ha úgy tetszik vitaalapnak szánom. II. A KORAI KIRÁLYI PALOTA KÉRDÉSÉHEZ (13. SZ. MÁSODIK FELE-14. SZ. ELSŐ HARMADA) Közismert, hogy a korai királyi palota lokalizálása kérdésében alapvetően két, egymástól merőben eltérő nézet alakult ki A Gerevich László és Zolnay László által képviselt két, szélső nézet mellett azután több köztes, vagy legalábbis finomított álláspont is megfogalmazódott.

3 Bár meg vagyok győződve arról, hogy a tatárjárás után alapított, új budai település területén belül már közvetlenül az alapítást követő időszaktól számolhatunk királyi palotával, vagy legalábbis a király és udvara hosszabb-rövidebb itteni tartózkodását szolgáló szálláshely meglétével, a magam részéről sem egyik, sem másik véleményt nem tartom régészetileg megnyugtatóan alátámasztottnak. Sőt, abban sem vagyok egészen bizonyos, hogy e kérdés az esetleges jövőbeni ásatásokkal egyértelműen eldönthető lesz-e.

4 Kétségtelen tény, hogy mind a Várhegy fennsíkjának északkeleti sarkában,

5 mind déli végén

6 kerültek elő korainak minősíthető objektumok és leletek, ezeknek azonban egyikét sem lehet - legalábbis nézetem szerint - úgy tekinteni, mint a királyi palota meglétének minden kétséget kizáró hiteles indikátorát. Ugyanakkor egyik alapján sem lehet a két helyszín egyikén sem a királyi palota létezését kizárni. Végül is az sem kizárt, hogy mindkét terület a rajta álló objektumokkal együtt királyi tulajdonban volt. Van ugyanis néhány elgondolkodtató jelenség, amely a korábbinál több figyelmet érdemel. Mint azt Zolnay László kutatásai egyértelműen bebizonyították, a korábban a királyi palota integráns részének vélt északi előudvar a 13-15. sz. között a polgári városhoz tartozott.

7 101