Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Kérdő Katalin - Németh Margit: Aquincum 1. századi megszállásának kérdéséhez 47-53

The Auxilia from Augustus to Trajan. BAR Internat. Ser. 70. (Oxford 1980) 292 skk. és passim; A csapat nevéhez: E. BlRLEY, Alae named after their commanders. Ancient Society 9, (1978) 267. 10. G. ALFÖLDY, Hilfstruppen (lásd 9.j.) 40; SMEESTERS, i. m. 175; Az ala dalmatiai tartózkodásáról: CIL III 9735. 11. CIL XVI26. 12. Az ala carnuntumi állomásozásáról: WAGNER, i. m. 76; NAGY, i. m. 139; MÓCSY, PWRE Suppl. IX (1962) 620; TÓTH-VÉKONY, i. m. 139; CIL III 6485. Smeesters szerint az alát csak Pannónia kettéosztása után helyezték Aquincumba. 13. NAGY T., ActaArchHung 23 (1971) 72; Uő., Studien zu den Militärgrenzen Roms II. Vorträge des X. Internat. Limeskongresses in der Germania inferior, 1974 (Köln 1977) 359-, QABLER D., ArchÉrt 104 (1977) 145. 14. PÓCZY K., BudRég 24 (1976) 138 skk.; GABLER D., ActaArchHung 28 (1976) 22, 77.; Uő., ArchÉrt 104 (1977) 145 skk. 15. PARRAGI Gy., BudRég 24, (1976) 138 sk. 43. kép; GABLER D.; ActaArchHung 28 (1976) 77; Uő., ArchÉrt 104, (1977) 145 skk. 16. NÉMETH M., TOPÁL J., RégFüz 32 (1979) 41. 17. Kérdő Katalin publikálatlan ásatása 1981-82-ben. A cikk írásának időpontjában (1983) még befejezetlen, korlátozott méretű folytatására 1984-ben került sor. Lényegében e feltárások során sikerült Kérdő Katalinnak a korábbi leletmentések és feltárások során előkerült fal-, út- és csatornarészletek alapján a castellum jellegzetes barakkrendszerét felismerni, amelynek alapján ezt az épületegyüttest az alatábor kaszárnyáiként határozta meg. A terület további feltárását Kérdő Katalin több éves távolléte miatt 1986-tól Németh Margit folytatta. (Az eredményekről 1. a kötetben lévő beszámolót). 18. A vízivárosi táborról: A. MÓCSY, PWRE Suppl. IX (1962) 634; NAGY T., Budapest Története (Budapest 1973) 86, 113 (3. j.); PÓCZY K., RLiU (1976) 88; RADNÓTI A., Buda régészeti emlékei. In: Magyarország műemléki topográfiája IV. Budapest műemlékei (Budapest, 1955); PÓCZY K., BudRég 16, (1956) 31, KÁBA M., BudRég 20, (1963) 289,296 skk.; TÓTH-VÉKONY i. m. további irodalommal a csapattörténethez. 19. Tacitus, Hist. III. 5. 20. CIL XVI55.105. 21. Valószínű, hogy az ala a 90-es években Carnuntumban volt. Vö. CIL XVI 61. és WAGNER i. m. 76. Ebben az esetben nem kizárt egy második tartózkodás Aquincumban vagy a környékén. A kérdés az ala néhány feliratának kérdéses datálásával függ össze: NAGY T., ActaArchHung 7 (1955) 52 skk.; FITZ J., Alba Regia 2-3 (1963) 33, 39, 44; NAGY T., BudRég 22 (1971) 110 sk.; Uő., Budapest Története (Budapest 1973) 93. Az a tény, hogy az ala szinte valamennyi feliratos emléke másodlagos lelőhelyről került elő, talán éppen arra enged következtetni, hogy eredeti lelőhelyük Óbudán volt, vagyis már a római korban elhurcolták őket onnan, a terület be- és átépítése miatt. 22. Az ala dáciai állomásozásáról: SMEESTERS i. m. 176. ZUR FRAGE DER BESETZUNG VON AQUINCUM IM 1. JAHRHUNDERT Die Fragen der frühen Besetzung standen in den vergangenen zwei Jahrzehnten pannonischer Forschung mehrfach im Vordergrund. Einen wichtigen Fortschritt für die Erforschung der Geschichte des pannonischen Limes im 1. Jh. bedeutete die Revision der in Óbuda gefundenen Bauinschrift, die Endre Tóth und Gábor Vékony vornahmen und in deren Zusammenhang die Autoren die Geschichte des pannonischen Limes zur Zeit der Flavier in ein neues Licht rückten. Zehn Jahre später gelangten in der Nähe des ursprünglichen Fundorts, südlich der Arpad-Brücke, zwei weitere Fragmente der Inschrift zum Vorschein, die die von den beiden Autoren vorgeschlagene Datierung bekräftigten, lediglich mit einer Abweichung: bei der das castellum von Óbuda im Jahre 73 n. Chr. errichtenden Reitertruppe handelte es sich nicht um die von ihnen angenommene ala I Hispanorum Auriana, sondern die ala prima Tungrorum Frontoniana. Aufgrund dessen sowie der Zusammenfassung der Ergebnisse früherer und neuerer Freilegungen in diesem Gebiet konnten wir bereits 1984 mit großer Sicherheit die Stelle des im Jahre 73 erbauten Reiterlagers auf das Gelände zwischen Lajos utca und Árpád fejedelem útja, in unmittelbarer Nachbarschaft der Synagoge von Óbuda lokalisieren. K. Kérdő-M. Németh Historisches Museum der Stadt Budapest Museum Aquincum 49