Budapest Régiségei 30. (1993)

Lorenz, Thuri: Strassenverbindungen im Ostteil von Noricum = Noricum keleti részének úthálózata 39-43

Abkürzungen ANRW Aufstieg und Niedergang der SchvSt Kl. Sehr. Schild von Steier, Kleine SchrifRömischen Welt ten NORICUM KELETI RÉSZÉNEK ÚTHÁLÓZATA Noricum délkeleti részén, azaz a mai Steiermark területén lévő római utakról igen kevés adatunk van, mivel ezen a területen sem az Itinerarium Antonini és a Burdigalense, sem pedig a Tabula Peutingeriana állomáshelyeket és útvonalakat nem jelöl. Azonban azt, hogy a Római Birodalomnak ezt a viszonylag távol eső részét is úthálózat kötötte össze a birodalom más részeivel, az előkerült mérföldkövek igazolják. Az alábbi megfontolások azt szolgálják, hogy a forrásokban szereplő űrt kitöltsük. Bizonyosra vehető, hogy az ún. Borostyánkő útról Celeia-Poetovio vonal fölött északra a középső Muravölgybe egy leágazás vezetett, egészen a folyás menten felfelé a Mürz Murába való torkolásáig, ahol valószínűleg Ptolemaios Poedicumát kell keresnünk. Az ezen az útszakaszon a kalsdorfi vicusban 1990-ben megkezdett és a gleisdorfi vicusban 1988. és 1990 közölt folyt ásatások igazolni látszanak, hogy a biztos észak-déli összeköttetés mellett egy kelet-nyugati kapcsolat is létezett. Az útvonalak és útállomások mellett a késő római források az egyes állomások közötti távolságot is ránk hagyták. Ezzel kapcsolatban feltűnő, hogy a 20 mérföldes (kb. 30 km) távolság, valamivel több vagy kevesebb, fordul elő leggyakrabban. Ez a mérték megfelel egy római légió napi menetteljesítményének, mint azt Vegetius, a késő antik katonaíró említi. Ezt találjuk Noricum keleti részén is, a Mura vonalát követő útszakaszon. A Flavia Solva és Kalsdorf között, amely innen a Kugelsteinnél lévő római településen előkerült mérföldkő lelőhelyéig és onnan a Brück an der Murnál feltételezett Poedecumig, ugyanannyit tesz ki. Ezt a mértéket kelet-nyugati irányban is igazolni lehet: Kalsdorftól keletre Gleisdorfig és innen a Waltersdorfnál lévő római településig megint csak ezt a távolságot találjuk. Savaria (Szombathely) felé innen még két napi járóföldre volt. Kalsdorftól nyugatra az Alpok lábánál lévő Maria Lankowitzi-i római település alig több mint 20 mérföldnyi távolságot tesz ki, egynapi gyaloglással érhető el, s innen lehet a mai Gaberl közelében lévő antik hágóra felkapaszkodni, ahonnan csatlakozás volt a hagyományos alpesi átkelőhöz Virunumtól Juvavum (Salzburg) vagy Wels (Ovilava) felé. Ezzel az úttal egy közbülső kapcsolat létesült Aquincumtól Savarián keresztül Nyugat-Noricum és Raetia felé, amely a római uralom idején a 2. században és a 3. század közepéig a Gleisdorfnál és a Kalsdorfnál lévő kisvárosok virágzását elősegítette. Az ezt követő időszakban bekövetkezett hanyatlás a népvándorlás megindulásával magyarázható. 400 körül az úti összeköttetés nem működött, ami érthetővé teszi a Tabula Peutingeriana erre a területre vonatkozó üres helyeit. Thuri LORENZ Karl-Franzens-Universität, Graz Institut für Klassische Archäologie 42