Budapest Régiségei 30. (1993)

NÉPVÁNDORLÁSKOR = VÖLKERWANDERUNGSZEIT - Nagy Margit: Óbuda a népvándorlás korában 353-395

LXXII; a keltezéshez SALAMON-BARKÓCZI 1978, 203. 20. Az adatokat Id. Lelőhelyjegyzék a 2. térképhez, 1/6. 21. Ságvár: BURGER 1966, Fig. 109,1; 118,1; Szántód: KuzsiNSZKY 1920, 13, 14. ábra Keres, 1904: ZASZECKAJA 1979,10-11, risz. 1,33. 22. A Szőlő utcai csat H.: 6,5 cm, Sz.: 2,7 cm. BTM N. gy. 88.6.1, említi BÓNA1991, 262 párhuzamokkal és irodalommal. A lengyelországi darabokhoz és a csattípus értékeléséhez: MADYDA-LEGUTKO 1978, 3-15. 23. Adatok a 2. térkép lelőhelyjegyzékénél, 1/8. Az arany ékszerek keltezése: NAGY T. 1962, 65. A csavart karikájú arany fülbevalóhoz: BIERBRAUER 1975, 163-169, Abb. 14. - kiegészítve az óbudai fülbevalóval, Taf. 78,6-7. 24. Adatok a 2. térkép lelőhelyjegyzékénél, 1/9. A fi­bulák fényképét Nagy T. közölte, keltezéssel és értékeléssel, azonban a tárgyakra vonatkozó ada­tok nélkül, NAGY T. 1962, 65, 73, 14. kép. A nyil­vántartásba nem került fibulák valószínűleg a Schmidt-gyűjtemény egyéb régészeti tárgyaival együtt elvesztek. A fibulák méretadatait egy nem­rég talált, feltehetően az 1940-es évek végén ké­szült fényképfelvétel nyomán sikerült megállapíta­ni (N. 4308). A felvételen mindhárom fibula, vala­mint egy Agfa 9 x 12 cm-es síkfilmeket tartalmazó papírdoboz látható. A filmesdoboz méretét ismer­ve a negatívról 1 :1 -cs nagyítás készülhetett. így a legnagyobb fibula H.: 15 cm; a középsőé 12,5 cm, a legkisebbé 8 cm volt. A fabulákat említi BONA 1991, 93, 35. kép, 1-3, és 250-251. 25. További Kaukázus-vidéki párhuzam: KÜIIN 1974, 528, 222,51.59. Hasonló forma Gyulafehérvár­Partosról BÓNA 1988,137. A legnagyobb „óbudai" fibula formailag és a tűszerkezet rögzítésének megoldása szempontjából rokonságot mutat a Pécs-basamalomi bronz fibulapárral, KlSS A. 1969-70,121. TEJRAL 1988, 237 - az „aquincumi" lemezfíbulákat a kis méretű, csernyahovi típusú fíbulacsoporthoz, következésképp korábbi krono­lógiai periódusba sorolta (nem ismerve a fibulák méretét). A tremolírozott zeg-zug mintás szélű, Ambroz I AA típusú lemezfíbulákat Galliában (Troyes, Fosse Jean-Fat) alán-szarmata hatású ékszereknek tartja KAZANSKI 1986, 34-35, Fig. 1,1. 26. NAGY T. 1973,190-193; BONA 1984, 287-294 27. A kincslelet tárgyainak készítését a 6. sz. első év­tizedeire, elrejtését a 6. sz. második harmadára keltezte legutóbb NAGY T. 1973,195. A langobard meghatározást Bóna és Werner elfogadta, BÓNA 1956,216, Taf. 48-50; WERNER 1962,157, Taf. 26. A rúnafelírat vizsgálata korábbi időszakra enged következtetni, KRAUSE 1962, 439-444; később ol­vasatát kissé módosítva, elfogadta a langobard meghatározást KRAUSE 1964,357-358. A kincsle­letet a szvéb-herul korszakhoz köti BÓNA 1974,80; a lelet tárgyainak ornamentikái vizsgálata ezt meg­erősíti. A langobard foglaláshoz BÓNA 1988,125. 28. A fibulapár legközelebbi párhuzamai: Répcelak: KOVRIG 1979, 132, 39 a; Domolospuszta: DOM­BAY 1956, 104-129. Az itáliai keleti gót fibulák durvább díszítésűek; a fejlemezek a gombokkal egybeöntve, pl. „Reggio Emilia környéke": BIERB­RAUER 1975,91-92, Taf. 48.1-2; „Chiusi": Taf. 56, 1, 78, 1. Nem oszthatjuk a megállapítást, mely szerint az amphitheatrumi fibulapár a gávai fibu­lák későbbi és durva kivitelű változata, NAGY T. 1973, 195. Az amphitheatrumi fibulák ugyanis a legarányosabban megtervezett ékszerek közé tar­toznak (fej + kengyel = láblemez), díszítésük pedig a későrómai indadísz klasszikus, szimmetri­kus változata, mely mindenképpen magasabb szín­vonalat képvisel a gávai fibulák laposabb, szabály­talanabb díszítésénél. Fibuláink-formájukat, ará­nyaikat, előállítási technikájukat, a díszítés stílusát tekintve, - a nagy méretű, vésett spiráldíszes fibu­lák legkorábbi Kárpát-medencei példányai közé sorolhatók. Itt jegyezzük meg, hogy a Nagyszombat utcai am­phitheatnuni kincslelet súlyadatai megerősítik a skandináv régészektől hangsúlyozott és Max Mar­tin által részletesen kidolgozott felismerést, hogy a népvándorlás kori fémművesség az ezüstből ké­szült tárgyaknál is megtartotta az antik súlymérté­keket. MARTIN 1987, 220-222, 226-232. Az am­phitheatrumi kincs fibulapárja súly szempontjából közvetlenül a domolospusztai fibulák után követ­kezik (Domolospuszta: 162,6 gr 4- 119, 6 gr; az amphitheatrumi fibulapár: 115,4 gr + 75,8 gr ­utóbbi a hiányos darab, összesen 8,4 uncia). A kincslelet épebb ezüst csészéjének súlya 135 gr, azaz pontosan 5 uncia. 1 db ezüst gyöngy súlya 11,3 gr, 0,4 uncia. 29. NAGY T. 1962,71; NAGY T. 1973,195. 30. BÓNA 1984, 304-309. 31. PARRAGI 1984, 321, 44. kép, 1-8. A kereszttel díszített csat legjobb párhuzama a jutási 116. sír gyengébb minőségű, a csatlemez közepén bekar­colt háromszöggel díszített bronzcsatja a 7. sz. első feléből: Sz. GARAM 1992,141, Taf. 31,3. A hasonló típusú csatokon gyakori a keresztény szimbólum, VEECK 1931,67-68, Taf. 54, A 6; a mankós kereszt poncolt formában itáliai langobard arany szíjvé­gen a 7. sz. elejéről S. Stefano in Pertica, 1. sírból, MUTINELLI 1961, 154, Taf. 54; a madárformájú véretekről u. o. 74, Taf. 63, A, 1 a-c A Szőlő utcai övgarnitura párhuzamai még: SCHMIDT 1961,14­15, 26, Abb. 12, B. 32. PARRAGI 1984, 324, 50. kép, 9-13, 51. kép. 33. Az avar sírok leírását a Budapest avar temetői c. corpus tartalmazza (Kézirat, 1990). A Szőlő utcai kulacs: NAGY T. 1973, 195, 131. kép; a feliratról HARMATTÁ 1985-1986, 54-56, 8. kép; NAGY M. 1991, 444, Nr. 52. 364

Next

/
Thumbnails
Contents