Budapest Régiségei 30. (1993)

TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - Madarassy Orsolya: Tabula gromatici az aquincumi canabaeból 297-315

MADARASSY Orsolya TABULA GROMATICI AZ AQUINCUMI CANABAEBOL A III. ker. Pacsirtamező u. 3-11. telken 1989-1991 közt folytak kutatások az aquincumi légiótábort körülvevő canabae amfiteátrumának környékén. A limesúttól az amfiteátrumba vezető keresztutca mintegy 50 mes szakaszát sikerült feltárni, az ezt az utcát E-ról és D-ről szegélyező tabernasort, valamint néhány, a limesútra nyíló lakóépület hátsó frontját. A beépítettség az I. sz. második felétől folyamatos a ül. sz. második feléig, majd a ÜL sz. végi-IV. sz. elejei hadseregreformok következtében a terület fokozatosan elnéptelenedik, a IV. sz. folyamán már temetőnek használják. Innen került elő 1990 őszén egy kétoldalas, körkörösen vésett, feliratos márványtöredék, az E-i taberna egy viszonylag késői falalapozásának elbontásából. Stratigráfiailag a tárgy egyaránt köthető mind a III. sz.-i falalapozás kőanyagához, mind az alapozási árok alján lévő II. sz.-i planírozási réteghez. Ez a planírozás a vízvezeték és csatornázás kiépítését közvetlenül megelőző tereprendezés, s a korábbi (I./II. sz. fordulója) épületek leletanyagát is tartalmazza. A tárgy részletes leírását Noéh Ferenc ismerteti ugyanebben a kötetben. A műszaki rendeltetésű eszköz csak egzakt műszaki leírás alapján válik értelmezhetővé filológiai - forráskritikai humán módszerekkel. Mindezek alapján csak az értelmezés logikai sorrendjében vázolom fel a tárgy jellemzőit. A töredék B oldalán egy egyenesből kiindulva 9, egymástól egyenlő távolságra lévő koncentrikus félkörívet találunk. Az íveket bizonyos szabályszerűséggel ferde, kissé ívelt rövid metszések tagolják. A legbelső köríven belül, az egyenes bal oldalán egy D betű, a félkörívek kiindulópontján négy városnév: SUENIS / ALEXA / RODO / ATHE olvasható. (L fotó) Az A oldalon hasonló két koncentrikus körív töredéke, és egy, - két egymást derékszögben metsző vonallal 90°-90°-ra osztott - kör részlete látható. A kör középpontjából sugarak indulnak, melyeket újabb körív-darabok kötnek össze, ezek közt egy, fölötte pedig nyolc rövid, sugárirányú osztást figyelhetünk meg. A legkülső köríven kívül egy X Ô és egy töredékes, . XXX jelzés. (2. fotó) Az eredetileg bevésett ábrák mellett igen halványan a tárgy használatára utaló bekarcolások fedezhetők fel, két íves vonal és egy, az alapkör középpontján átmenő egyenes. (3. fotó) A tárgy funkcióját a városnevek alapján a geográfia, a körívekből és szögekből kiindulva a matematika tárgykörében kereshetjük. Az A oldal legkülső szögének nagysága, 23,5°-24°, mely az ekliptika szögével egyenlő, asztronómiai megközelítést sugall, a körkörös ábrák középpontjában elvileg elhelyezhető egyenes tárgy árnyéka alapján pedig akár napóraként is értelmezhető. Mivel az antik természet- és műszaki tudományok nagy része még szerves egészet alkotott, a számunkra szerteágazó értelmezési lehetőségek nem zárják ki, sőt erősítik egymást. Annyi bizonyos, hogy egy római mérnöki műszer töredékével állunk szemben, mely nem Pannoniában készült, de itt használták, s a törött darab az I-III. sz. bármely időpontjában földbe kerülhetett. A földbekerülés helye viszont a legiotábor katonavárosa, tehát a műszer nagy valószínűséggel köthető a katonasághoz, feltehetőleg a legio műszaki alakulatának egyik mérnöke -gromaticusa. - felszereléséhez tartozhatott. Mivel a tárgy elkészítése, Aquincumba érkezése, és a törött darab földbe kerülése között eltelt időszakot csak relative ismerjük, datálásának és eredeti funkciójának pontosabb meghatározásához az adott időszak antik műszaki-geográfiai-asztronómiai világképének alakulásában találhatunk támpontokat. Strabón a Geografika Hüpomnémata elején összefoglalja az „augustusi aranykor" tudományának addigi ismereteit. Ezen tudománytörténet részletes és tematikus felsorolása nélkül néhány alaptételt emelnék ki, mint ami az Aquincumban legkorábban megjelenhető római szakember általános műveltségéhez is feltétlenül hozzátartozott. 1. A Föld övekre osztható. Az Egyenlítő két oldalán a napfordulók köréig a forró égöv, a két térítő és a sarkkörök közt a két mérsékelt égöv, a két sarkkörön túl a két hideg égöv. A napóra mutatójának déli árnyéka a sarkkörökön túl körbejár, így ez a két égöv „körülárnyalt" (periszkion); a mérsékelt égövekben vagy északra, vagy délre mutat, így mindkettő „a másik oldalra árnyalt" (heteroszkion); a forró égövben pedig - a Nap járásának megfelelően egyszer északra, egyszer délre, így ez az égöv kétfelé árnyalt„amfiszkion. 2. Az oikumené - a lakott világ - alatt az északi félteke értendő. 3. Az asztronómia és a geográfia az Egyenlítővel párhuzamos (szélességi) köröket klima-declinatio néven, a mindkét póluson és az adott helyen átmenő egyenlő (hosszúsági) köröket meridián néven nevezi. Az égi és földi körök egymás megfelelői. A meridiánok különbségéből számítható ki két hely között az időeltolódás, a Nap járásának megfelelően, a klímakülönbség adja a nappalok és éjszakák arányának különbségét a nyári és téli napforduló közt. Az antik geográfia általában az egyes, kiemelt városokon átmenő fő szélességi köröket tekintette kiindulási alapnak az egyéb, kevésbé ismert helyek topográfiájának meghatározásához. Strabón alapmeridiánján a kiemelt 297