Budapest Régiségei 30. (1993)

TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - B. Bónis Éva: Töpferei an der Südmauer der Aquincumer Zivilstadt neben dem "Schütz-Gasthof" = Fazekastelep az aquincumi polgárváros déli falánál a "Schütz vendéglő" mellett 229-243

FAZEKASTELEP AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROS DÉLI FALÁNÁL A „SCHÜTZ VENDÉGLŐ" MELLETT A második világháború után Póczy Klára három jelentős dolgozattal járult hozzá a pannóniai kerámiaművesség kutatásához. Doktori értekezése a brigetioi kerámiáról sajnos nem került kinyomtatásra, de már í9 56-ban megjelent az aquincumi 1957-ben az intercisai

2 kerámiáról szóló összefoglaló munkája. Ezekben a monografikus feldolgozásokban számtalan új meglátást találhatunk. Egyik legtalálóbb levezetése az aquincumi polgárváros déli fala melletti ún. „Schütz vendéglő" melletti fazekastelep újradatálása volt. Az eredeti Nagy Lajos féle korhatározást a második század közepére az edénytípusok alapján megváltoztatta, s a fazekastelep működését - főleg az ún. raetiai edények alapján - a harmadik század elejére határozta meg (11-12. kép). Ha a Nagy Lajos hagyaték még nem közölt anyagát vizsgáljuk, Póczy korhatározását csak megerősíthetjük. À terra sigillata töredékek az I. számú kemencéből kerültek elő (8. kép 1 a-c, 2, 3) s a 3. 7—9 század első felére határozhatók meg, Egy amfora bélyeg FSCIM/NIANO ugyancsak alátámasztja a III. század eleji korhatározást. Valószínűleg az itt dolgozó fazekasok nevét örökítette meg egy töredékes tál11 —12 fenék, amelyen bekarcolt feliratok vannak. Diom[edes] olvasható a felső sorban [—]guus Flavus az alsóban. A Schütz vendéglőtől délre kiásott kemencékről szóló első híradást a „Budapest Történeté"-ben olvashatjuk Nagy Lajos tollából. A fazekaskemencék pontos helyét a polgárváros déli falán kívül Póczy térképén láthatjuk. A K-Ny-i irányú Záhony utcától D-re a kemencék elhelyezkedését Nagy Lajos rajza alapján mutatjuk be (1. kép). Ny-ról nézve az ásatást a 4. képen láthatjuk. A már nagyrészt restaurált edényeket az Aquincumi Múzeum kiállításán már a negyvenes években bemutatták. Az I. számú kemencét Nagy Lajos rajzai alapján alulírott publikálta az 1980 évi Iparrégészeti Konferencián. Jellegzetes edényeiből bemutatásra került néhány Pannoniát a külföldnek bemutató 19 összefoglaló munkában is. Továbbiakban a Nagy Lajostól kapott ásatási feljegyzések alapján részletesen bemutatjuk a két kerek kemencét - közöttük a kúttal. A két kerek kemence földbevájva erősen ki volt sározva. Az átlagosan 1,60 m átmérőjű kemencékbe aránylag nagyon sok edény fért bele (1-3. kép). A támfalakat téglákkal erősítették meg (2. kép, 3. kép fent). Az I. kemence Ny-i oldalán külön nyílás volt az edények behelyezésére (2. kép). Az I. kemence rostélyának D-i része berogyott (3. kép fent), itt voltak a perselyek beesve a korsókkal együtt. Nagy Lajos feltárt még össze nem függő falmaradványokat, vsz. a fazekasok raktáraihoz, lakásaikhoz tartozókat. A kemencék méreteihez képest nagyon sok edényt tartalmaztak. Nagy Lajos első közlésében 300 edényről tudósít. Ezek valószínűleg az edényekre és a cserepekre vonatkozhattak. Az 1942-ben megjelent „Budapest Története" összesítő képén kb. 65 edényt számolhatunk meg. A merőben új formákkal jelentkező III. század eleji aquincumi polgárvárosi műhely azonban nem csupa új formát készített. A 9-15. képen csak egy-két mintát mutatunk be. A 13. képen látható kétfülű edényekre már Nagy Tibor felfigyelt az Aquincumi polgárvárosi „Symphorus" mithraeum említése kapcsán. A kétfülű edények együtt a háromfülű kígyós edényekkel a szentély felszereléséhez tartoztak. A „Symphorus" mithraeum korhatározása a III. század elejére megfelel a Schütz vendéglő melletti kemencék korának. Ezt a korhatározást alátámasztja az I. kemencében lelt terra sigillata töredékek (8. kép) kora. A régebbi fazekashagyományokat részben átvevő Schütz vendéglő melletti fazekastelep több száz edényével az aquincumi fazekasság jelentős állomása. A kemencék hirtelen történt beomlása, a bennük maradt, teljes kiégetett anyaggal valóban háborús eseménnyel függhet össze. Miután a kerámiaanyag a III. század első feléből való, a fazekastelep pusztulását nem a markomann-szarmata háborúval hozzuk összefüggésbe, hanem inkább a későbbi barbár betörésekkel 212214-ben vagy 231-ben.

34 B. BÓNIS Éva Magyar Nemzeti Múzeum 233