Budapest Régiségei 30. (1993)

VALLÁS = RELIGION - Soproni Sándor: CIL III 10481 177-184

NAGY 1965 NÉMETH 1971 Nomenclator NovÁKI-PETŐ 1988 NAGY, T.: Quelques aspects de PAPE 1870 la romanisation dans la Pannonié Orientale. Huitième Congrès International d'Archéolo- Piso 1991 gie Classique (Paris 1963). Paris (1965) 375-381. NÉMETH, M.: Vezető az Aquincumi kőtárban. Budapest (1971). SOPRONI 1990 MÓCSY, A.-FELDMANN, R.MARTON, E.-SZILÁGYI, M: Nomenclator provinciarum Europae Latinarum et Galliae Cisalpine SZILÁGYI 1950 cum indice inverso. DissPann. Ser.ffl.1. Budapest (1983). NovÁKl, Gy.-PETŐ, M.: Neuere Forschungen im spätkeltischen oppidium auf dem Gellértberg in Budapest. ActaArchHung 40 (1988) 83-99. PAPE, W.: Wörterbuch der griechischen Eigennamen. Braunschweig (1863-70). Piso, I.: Die Inschriften vom Pfaffenberg und der Bereich der Canabae legionis. Tyche 6 (1991) 131-169. SOPRONI S.: Előzetes jelentés a bölcskei késő római ellenerőd kutatásáról. CommArchHung 1990 (1991) 133-141. SZILÁGYI J.: Jelentés a fővárosi ókortörténeti (Aquincumi) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az 1945-1948. évek folyamán. BudRég XV (1950) 305321. CIL III 10481 A Kiskunlacházáról származó s időközben elkallódott felirattöredéket a bölcskei késő római hídfőállás romjaiból előkerült feliratok alapján ki lehetett egészíteni. A kiegészítés a 226. június 11-i Teutanus oltár felirata alapján történt, alapjául a két aquincumi tisztségviselő - duumviri - és a júniusi keltezés szolgált. Bizonytalan maradt az egyik duumvir teljes neve és a kőállítás éve. Legvalószínűbb azonban, hogy az oltárt 223. június lien emelte az aquincumi colonia két duumvirje: ... Maturus és M(arcus) Aur(elius) (A)epictctianus Jupiter Optimus Maximus Teutanus tiszteletére, a császár, Alexander Severus üdvére és az eraviszkusz civitas boldogulására. Az oltárkő a többi, már ismert Teutanus oltárral együtt az eraviszkusz civitas központjában, a budapesti Gellérthegyen állhatott. Teutanus a kelta eredetű eraviszkusz törzs fő istene volt, akinek tiszteletére az aquincumi duumvirek évente állítottak egy-egy oltárkövet. A Kiskunlacházán előkerült feüratos követ a IV. század közepén szállíthatták el valamelyik bal parti hídfőállás építéséhez, majd az erőd romjaiból a helyi református parókia alapfalaiba építették be. SOPRONI Sándor ELTE, Régészeti Tanszék, Budapest 182