Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: A Buda mellett állt Szent Lőrinc pálos anyakolostor kutatástörténetéből 33-48

62, 67-80 és 85. Az 1290-ben említett - tehát a pálos rend idetelepülésénél korábbi - kistemplom királyi tulajdonára utal az, hogy, - mivel a királyi alapítású egyházak kivétel nélkül az esztergomi érseknek, a király „házikáptalanjának" joghatósága alá tartoznak, s függetlenek a területileg illetékes megyéspüspöktől (adott esetben a veszprémi püspöktől) - 1290-ig ez a kápolna is az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. 19. Budaszentlőrinc romterületét a XVIII. századi térképek Pulchra pastorissa - Schöne Schäferin névvel illetik, talán Mátyás és Szép Ilonka idilljének emlékeként. A XIX. sz. elején a mai S ág vári liget helyére épített empire-stílusú vendéglő és nyaralóház épült, ez volt a Szépjuhászné. Ezt a neves mulatóhelyet - melynek romjait gyermekkoromban, a 920-as években még láttam - az 1860-as években Borsos József festőművész vette meg, aki azután 1883-ban itt is fejezte be életét. Kopp, J, Borsos József (1821-1883), Bp, 1931, 48^49. - Jajczay J, Pest-Budai mulatságok, Elet és Tudomány, 1970. IV. hó, 21, 778-779. 20. Györffy 1973, 317. - Kubinyi 1973, 21. 21. OL. DL 9927, lásd 12. lábjegyzet. 22. Gyöngyösi 1988, 56, caput 18. 23. Gyöngyösi 1988, 58, caput 19. 24. Legendája szerint Pál thébai keresztény ifjú Decius császár keresztényüldözése elől az egyiptomi sivatagba menekült s ott remetéskedett 98 éven keresztül. 341-ben, 114 éves korában halt meg. A remetét a pusztában oroszlán védte s egy holló akként táplálta, hogy csőrében kenyeret hordott neki. Pál remetét utóbb szentté avatták, ereklyeként tisztelt tetemét előbb Bizáncba, onnan 1240-ben Velencébe szállították. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. Bp. 1977. 141. (A Peer kódex magyar szövegével, hazai kultuszával, ikonográfiái adataival) 25. Wenczel, G, A turini békekötés 138 l-ben, Magyar Történelmi Tár XI, PestMDCCCLXXn (1872) 86-89, Fügedi 1967, 97-107. 26. Zákonyi 1911.25-26.-Pór, A: Nagy Lajos 1326-1382, Bp. 1982.515-521. 27. Mielőtt Lajos király megkezdte volna a velenceiek ellen vívott sikeres hadjáratát - az általa alapított Mária-Nosztra pálos kolostorában járt. Itt megígérte a barátoknak: ha hadjárata győzelemmel jár, elhozza nekik Remete Szent Pál testét-ereklyéjét. Ekkor egy szentéletű nosztrai pálos megjósolta a magyar győzelmet és botját a földbe szúrta - amely csakúgy, mint Tannhauseré - megfogamzott, gyökeret vert s kihajtott. Ez a nosztrai fa sokáig élt, „Lajos király fájának" nevezték, a törökvilág idején pusztult el. Eggerer pálos históriája nyomán Zákonyi 1911,26, 4. j. 28. Fügedi 1967,103. 29. „.. .Ludovicus rex fratribus nostris magnificum intra muros B udenses domicilium cum ecclesia... concessit... " Zákonyi 1911, 26. - Schier, Xystus: Buda sacra sub priscis regibus, Viennae, 1774, 53. 30. Zolnay, L, A XITJ-XIV. századi budavári királyi szálláshely, MÜÉ 1952, 15-28. - A Kammerhof helye a mai Táncsics Mihály u. 9-13. 31. Zofia Rozanow-Ewa Smulikowska: The cultural heritage of Jasna Gora, II. kiadás Warsaw, 1979. 13. - Zolnay L: A hétszázéves Csensztohova magyar emlékei. MÜÉ 1977, 177-180. 32. E. Rozanow-Smulikowska i. m. 33. OL. DL 7684; közli Kumorovitz 1987. m/1,55, kat. sz. 118. 34. Kelényi B, O, A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. (1511) TBM

IV, 1936,87 sk. 35. OL. DL 8884 „...in ara in honore sancte et vivifiée crucis consecranda ad dexterum latus magne are nőve ecclesie nostre extructa..." közli Kumorovitz 1987, m/1, 176-177, kat. sz. 360; valószínűbb, hogy a kápolna 1488-ra készül el: Gyöngyösi 1988, 143, caput 68 36. Gyöngyösi 1988, 104, caput 50. 37. Ez az előbbi általános adat alapján inkább feltevésként fogadható el. 38. Gyöngyösi 1988, 122-123, caput 60. 39. Gyöngyösi 1988, 110-111, caput 53, Balogh 1966,

1. 545 40. Wolf György: Báthori és a Jordánszky-codex bibliafordítása. MTAÉ

I. oszt. VII. kötet 10 sz. 41. AB áthori-barlang feltárási munkáiról később. Megemlítem azt, hogy a Jánoshegy csúcsának keleti oldala alatt is van egy - 1945 óta eltömött - de átkutatatlan barlang. 42. Balogh, 1966.

1.545-546, 674, 663,718. -Mezey L. szerint Báthori egy magyar bibliát máso/í. Sem bibliafordítása, vagy másolása sem a szentek életéről magyarul írt műve nem maradt az utókorra. Mezey L.: A ,3áthory Biblia" körül. A mű és szerzője. A MTA Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közleményei, VIIL 1956, 191-231. 43. OL DL 17640 44. Gyöngyösi 1988,122-123, caput 60. 45. Gyöngyösi 1988,139-140, caput 67, 148, caput 70. 46. Gyöngyösi 1988,140, caput 67 47. Gyöngyösi 1988, 148, caput 70 48. P. Mathias Furmann: Egyedülvalóságnak Ékessége. Fordította Orosz Ferentz. Nagyszombat, 1754. 315-316-A vers latin eredetijét közli DAP H, 417. 49. A kápolna és a sír őrizete szigorú és szoros feladata volt a szerzeteseknek. Amennyire tudjuk, annak megmozdítására csak egy ízben, 1490-ben valószínűleg Habsburg Miksa császár dunai támadása idején - propter Regni disturbiam került sor. Ekkor a test-ereklyét felvitték budavári házukba, s a mai Vörös sün házból csak Szent Orbán napján vitték vissza Szentlőrincre. vö Kelényi i. m. 100-101 50. Kelényi B. i. m. 87. sk. 51. Gyöngyösi 1988, 141, caput 67. - Kamanczy egyébiránt Szentlőrinc vikárius generálisa volt. 52. Gyöngyösi 1988, 233 (Appendix m) 53. Gyöngyösi 1988, 168, caput 79. 54. Gyöngyösi 1988,170-171. caput 80.-Gyéressy Béla önálló - sajnos kéziratban maradt - tanulmányt szentelt Budaszentlőrinc középkori műhelyeinek, összeállította a kőfaragók, üvegfestők, üvegcsiszolók, orgonaépítők, építészek, vízművesek, vincellérek, szobrászok, s iparosaik lajstromát. 55. Gyöngyösi 1988, 177-178, caput 83. 56. Zákonyi 1911, 34, 3. jegyzet. 57. Zákonyi 1911, 58. - A Homonnai Drugethek által elrabolt kincstár leltára Zákonyi 1911, 59-65. - DAP II. 420-426. 58. Zolnay L.: A hatszázéves Csensztohova magyar emlékei, MÜÉ 1977, 177-180. 59. Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból. Új kiadás Bp. 1884,203 60. Az egyik vakmérműves faragás - a Fehérvári rondellától északra eső törökkori várfalszakaszon - majdnem bizonyosan Budaszentlőrinc bontott kőanyagából került a várbástya falszövetébe. 61. A vízivárosi hegyoldalon nem kolostoruk állt, hanem csupán az az allodium, majorság, amelyet Nagy Lajos királytól 1381 -ben a régi királyi nagykúria tartozékaként kaptak ajándékba. (Zolnay, MÜÉ 1952, 15-28.) - A tévedés alapjára a vízivárosi pálos kolostor fikciójára - már Zákonyi rámutatott: ennek ellenére még újabban is megemlíti várostopográfiánk a vízivárosi középkori pálos kolostor gondolatát. (Zákonyi 1911,49.3. jz.) 62. Egy. Kt. Cod. Lat. Ab. 154. Acta Generalia. Tom. ID. 63. DAP II. 429. 64. DAP IL 432. 65. Tudományos Gyűjtemény 1927. évf. U. 48. (J

xx szignaturával.) 66. A magát meg nem nevező cikkíró Henszlmann Imre Kassa v áros ának ó-neme t stílusú templom ai c. ismertetve a proposként írja ezeket. Pesti Hírlap 800, 1846. dec. 22. 67. Kalmárffy (Krammerlauf) Ignácról van szó, aki Buda bírája volt. Korábban rendőri besúgó. Bp. Tört. III, Bp. 1975. 435, 68. Pesti Hírlap 1846. dec. 22. (800. szám) 410. lap. A cikk írója 41