Budapest Régiségei 29. (1992)
TANULMÁNYOK - Zolnay László: A Buda mellett állt Szent Lőrinc pálos anyakolostor kutatástörténetéből 33-48
Velencei Pál -Paulus Venetus - budai polgár (adományaival) megbővítette? 1 A szentló'rinci kolostor építése eszerint annyira előrehaladt, hogy 1309-ben már falai között tarthatták meg a rend főkáptalanát. 23 A Gyöngyösi-féle „história domus"-ban további XIV. századi építéstörténeti adatokra nem bukkanunk. Közvetett adatokra annál inkább. Pálosaink kezdettől fogva az ókeresztény Remete Szent Pált választották rendjük védőszentjéül. 24 A XIV. századi Velencében Remete Szent Pál testereklyéjét a San Giuliano templomban nagy kegyelettel őrizték, mígnem Nagy Lajos király 1378-ban csatlakozott Genova Velence elleni háborújához, s a turini békekötéskor a béke (titkos) záradékaként kikötötte: a Signoria szolgáltassa át a győztesnek Remete SzentPál tetemét. 25 Az 1520 táján leírtÉrdy kódex írója, a Karthauzi Névtelen ékes magyarsággal számol be Remete Szent Pál tetemének Budára, majd onnan Budaszentlőrincre szállításáról. 26 Nagy Lajos királynak ez a gesztusa a pálosok iránt való mély devóciójának egyik, de nem egyetlen gesztusa. A királynak a Remete Szent Pál-testereklye megszerzése fogadalmas cselekedete volt. 27 Fügedi Erik megfogalmazásában „jelképes győzelmi jelvény" 7 * Maga a király nagy szeretettel viseltetett a pálos rend iránt; az ő, majd Mátyás idején vált a szerzet nemzeti rendünkké. Nagy Lajos a remete szent ereklyéjének transzlációját élete alkonyán hatalmas adománnyal tetézte: „egy nagyszerű budavári épülettel s egy ahhoz tartozó templommal ajándékozta meg a szentlőrinci monostort, hogy a remeték - veszély esetén - a város falain belül találjanak menedéket? 9 Ez a budavári nagyszerű ház pedig - mint azt régebben megírtam - nem volt egyéb, mint Buda Árpád- és kora Anjou kori királyi rezidenciája, a király nagy háza, amelyet németül Kammerhofnak neveztek. Az ahhoz tartozó eklézsia pedig a Nagy Lajos és édesanyja, Piaszt Erzsébet által 1349-ben - a Kammerhofban - emelt Szent Márton királyi házikápolna volt. Ehhez a monumentális épületegyütteshez egy - a vízivárosi hegyoldalon fekvő - majorság (allodium) is csatlakozott. A „magna curia regis" - amely ekkortól fogva okleveleinkben mint „antiqua curia regis" szerepel - a Szent Márton kápolnával, s a hegyoldali majorsággal együtt 14 lóban, s 1423-ban csere tárgya: a pálosok ezt az objektumot Ciliéi Hermannal, Zsigmond király apósával egy másik budavári házra, a mai „Vörös sün" házra (Hess András tér) cserélték el. A középkor végéig azután ezt a „Vörös sün" házat „Remete Szent Pál testét őrző ház"-nak hívják, s e házról nevezi a budai középkor Szent Pál utcájának a mai Fortuna utcát. 30 De Nagy Lajos, 1370-től - nagybátyja, Piaszt Nagy Kázmér örökén - lengyel király, nem csak a magyarországi pálosoknak volt mecénása. Lengyelországi forrásaink noha erről a hazai történetírás nemigen emlékezik meg világosan megmondják: Nagy Lajos - a magyar s a lengyel trón ura - 1382-ben, halálos ágyán utasította rokonát, Opulai László volt magyar nádort arra, hogy alapítsa meg Jasna Gora, Czestochowa pálos kolostorát. (Ez az alapítás, mint tudjuk végbe is ment: Jasna Gora első kolostorát azután az 1380-as években márianosztrai magyar pálosokkal népesítette be Opulai László, Nagy Lajos egykori nádora. Budaszentlőrinc törökkori pusztulása - majd a magyar pálosrend kétszeri megszüntetése okán 1786, 1950, - azután Jasna Gora lett a pálos rend új Budaszentlőrince; Jasna Gora ma az a pálosoknak, ami Montecassino a bencés rendnek, nemzetközi főkolostor. 31 Mindez azonban csupán Lajos király életének egy-egy kegyes cselekedete lenne, ha Budaszentlőrinc építéstörténetének is nem lenne döntő korszaka ez. Ugyanis noha diplomatikai emléke csak közvetett, régészeti bizonysága egyértelmű: kétségtelen az, hogy az 1380-as években kezdik meg a szentló'rinci pálosok - vajmi szűkre szabott kis XIV. század eleji templomuktól délre az új háromhajós, monumentális, általuk bazilikának nevezett főtemplomuk építését és kolostoruk bővítését. És itt az időpontok egyeztetése során egy gazdaságtörténeti adatot fűznék a monostor építéstörténetéhez! Úgy gondolom, amiként Nagy Lajos ifjabb leánya, Hedvig lengyel királynő áldozatos patrónája lett a czestochowai pálos kolostornak, 32 úgy nővére Mária, Magyarország királyasszonya is pártfogolta az atyjuk által annyira szeretett pálos rendet. Mária királynő akaratát sejtem abban az 1391. évi gazdag adományban, amely Mária férjének és uralkodótársának, Zsigmondnak tulajdonítanak. 1391-ben az uralkodópár „Remete Szent Pál s csodákkal tündöklő ereklyéi iránt való tiszteletből" Szentlőrincen a pálosok szokásos nagykáptalanára évi 300 aranyat utalt ki. 33 Ez a folyamatos és tetemes adomány alighanem segítsége volt a főtemplom s a kolostor építési költségeinek. A monostor bővítését immár nemcsak Budaszentlőrinc nemzetközi és nemzeti rangja, az itt tartott nemzetközi főkáptalani gyűlések indokolták, de az is, hogy illendő helyen kellett elhelyezniük Remete Szent Pál test-ereklyéjét. Ez azután azt is magával hozta, hogy Budaszentlőrinc a XV. századra búcsújáróhellyé - csodák színhelyévé vált. 34 1400 körül (esetleg 1382-1400 között) már az új háromhajós - nagytemplomnak déli oldalához ragasztják hozzá a Hont-Pázmány nembeli Kővári család sírkápolnáját, a Szent Kereszt kápolnát. Ebben a kápolnában 1403ban már benne pihen Kóvári Miklós. 1403-ban György testvérnek, a pálos rend generális perjelének oklevele ezt a Kóvári-féle Szent Kereszt kápolnát úgy jelöli meg, mint amely-az új templom szentélyének jobb oldalán helyezkedik el. írásos emlékeinkben ezután jó ideig nem olvasunk Szent Lőrinc kolostorának újabb építkezéseiről. 1448ban Gyöngyösi általános építkezéseket említ, mégpedig azt, hogy a Jelesnek mondott (Insignis) István rendfőnök folyosót bővített, s új épületszárnyakat emeltetett. 36 Nyilván ekkoriban megy végbe - a XIV. század eleji - szerény méretű kolostor új, északi és nyugati szárnyának bővítése. 37 Ez nem csupán feltételezés! Később ismertetett ásatási eredményeim bizonyítják: a nyugat felé eső monumentális kolostorszárny alatt megtalált pince az, amelybe az 1470-80-as években barátjával, Gergely szentlőrinci priorral „lelkét üdíteni" maga Mátyás király is le- lement. 38 35
