Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között 237-251

A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT /. Víziváros Buda középkori külvárosai területén, a mai Vízivárosban az elmúlt években több leletmentést, illetve előzetes régészeti kutatást végeztünk különféle építkezésekhez kapcsolódva. 1. 1989-ben egy igen nagyszabású építési terv alapján a Halászbástyától a Corvin térig lenyúló várlejtőn összefüggő idegenforgalmi központot kívántak létrehozni. Ennek kapcsán végeztünk előzetes régészeti kutatásokat a Szalag utca és a Donáti utca közötti romos telkeken. Első munkahelyünk a Szalag u. 14-16. sz. telkek voltak. Az előzőleg itt állt XIX. századi házakat a háború után teljesen elbontották, így a terület teljesen szabad volt a telkeket hátulról lezáró meredek támfalig. A terepszintet a támfalakig vízszintesen legyalulták, bevágták a hegyoldalba. Három kutatóárkot húztunk az utcára merőlegesen, amelyekből kettő a Szalag utca 14. sz. telekre, egy pedig a 16. sz. telekre esett. Sajnos, a kutatóárkokban az újkori épület néhány alapfalán, és egy XIX. századi kúton kívül semmilyen más objektumot nem találtunk, az újkori objektumokat közvetlenül a sárga márgás, agyagos altalajba építették. Az újkori kútból gazdag kerámia- és üveganyag került elő. 2. Második munkahelyünk a Szalag utca 22-30, Iskola utca 2, Donáti utca 21-23. sz. telkek alkotta nagy kiterjedésű romos terület volt. Ezeket a telkeket a kutatás megkezdésekor teljesen elvadult állapotban találtuk, romos épületmaradványok között mindent elborított a gaz és a bozót. Az 1944^5-ös ostrom pusztításai után az itt állt többnyire kétszintes, XVIII-XIX. századi házakat, amelyek között számontartott műemlék (Szalag u. 26.) is volt, különféle okokból lebontották, és a terület kb. az 1960-as évek elejétől üresen állt. Az egykor a hegyoldalba épített házak bontása nem volt teljes. Támfalak szinte mindenütt megmaradtak, a Szalag u. 30-as szám alatt egy ép pince áll még, a Szalag u. 28. számú telken pedig egy félig összedőlt pincét találtunk. A területen jelentős a szintkülönbség: a Szalag utca az Iskola utcából tart felfelé a Várhegyre, a Szalag utcára, valamint a Donáti utcára nyíló telkek között pedig mintegy két emeletnyi szintkülönbség van, amelyet támfalak választanak el. így a kutatást célszerű volt telkenként elvégezni, hiszen telkenként különbözött a hajdani beépítettség, a szintviszonyok is mások voltak, és ez jelentősen befolyásolta a régészeti és műemléki objektumok fennmaradását. Munkánkat kutatóárkokkal végeztük, telkenként egyegy kutatóárkot (a nagyobb Szalag u. 24. és Szalag u. 30-as telken kettőt) húztunk a telek hosszában, azaz az utcákra merőlegesen, hogy felderítsük, mely telkeken szükséges teljes körű régészeti feltárást végezni. Az alábbiakban a kutatás rendszerének megfelelően telkenként számolunk be a tapasztaltakról. A Szalag u. 22. számú telken a kutatás régészetileg értékelhető objektumot nem tárt fel. A kutatóárokban megtaláltuk az újkori ház beomlott pincéjét a telek hátsó részén, az elülső részen azonban már az újkori ház padlószintje sem volt meg, mindenütt az altalajra (sárga agyag) bukkantunk, illetve egy nagyobb, modern szeméttel töltött gödörre. Az épület homlokzati falát a telek modern kerítésének készítésekor pusztították el. A telek végében több elbontott, s álló támfalat is megfigyelhettünk, ezek azonban újkoriak voltak. A Szalag u. 24-es számú telket nagy méretei miatt két árokkal kutattuk meg. Az árkokban mindenütt megtaláltuk az újkori ház falait, kivéve a homlokzati falat, amelyet itt is elpusztítottak a mai kerítés építésekor. A telek végében, a ma is álló, magas támfal tövében az 1. ároknál beomlott modern pincét találtunk, míg a 2. árokban eltérő szinteken 2 modern WC-helyiséget ástunk ki, illetve az ebből kivezető boltozott csatornát, amelyet a 2. árokban teljes hosszban kibontottunk. Az újkori házhoz tartozott ezenkívül a 2. árokban feltárt, már a múlt században megszüntetett kút is. Az újkori szintek alatt jelentős kelta és bronzkori régészeti jelenségekre bukkantunk, amelyeket csak néhány törökkori gödör bolygatott meg. j A Szalag u. 26. számú telek kedvező adottságokkal rendelkezik, hogy területén régészeti objektumok megmaradjanak. Az egykori műemlék ház ugyanis csak kevéssé mélyedt a hegyoldalba és a ház mögött egy magas fekvésű kert volt. Várakozásunknak megfelelően itt vastag kultúrrétegek maradtak meg a város korábbi századaiból. Az újkori ház falai alatt, a kutatóárok utca felőli végében a város alapításával közel egykorú épületmaradványt találtunk. Utca felőli kőfalának csonkját és a hegyoldalba vágott hátsó földfalát tártuk fel 250-300 cm mélységben. Ezt az építményt a XIII. sz. végén, vagy inkább a XIV. sz. elején megszüntették és feltöltötték, homlokzati fala helyén újabb falat emeltek. Az építmény pontos kiterjedését és formáit csak teljes feltárás tisztázhatja. Az árok középső szakaszán, az egykori kert alatt egy törökkori kövezett járószintre bukkantunk. Ez alatt viszont egy középkori pincehelyiség falrészletei bukkantak elő, ennek kiterjedése és formái még tisztázatlanok. A Szalag u. 28. számú telken régészetileg értékelhető objektumot nem találtunk. A telek egyik hosszanti fele, mélyen alápincézett, másik felén pedig csak az újkori épület falait tárhattuk fel. Az újkori falaknak is csak csekély maradványai voltak ezen a részen, mert az erős erózió elpusztított minden kultúrréteget. A Szalag u. 30. - Iskola u. 2. számú telket nagy mérete miatt két árokkal kutattuk meg. Ez a telek már nem a lejtőn 237