Budapest Régiségei 29. (1992)
TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32
5. kép. XL Jkv. 90. o., Káposztásmegy er, templomalaprajz. Abb. 5. XI. Notizbuch, S. 90., Káposztásmegy er, Kirchengrundriß. egyházfi mondja, hogy tornahelyen (?) egy vörös márványlap írással és faragvánnyal van eltemetve azon a helyen, ahol hajdan a ref pap árnyékszéke állott - ki kell asm. (XXXVIII. Jkv. 84. o.) „ Ó-Buda Királyi vár a református templomnál." „ Ó-Budán a királyné vára." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/128. irat, 129. irat) Az óbudai református lelkészlak alapozásánál, a Kálvin utcában és a templom környékén előkerült romok azonosítása sokáig vitás volt, Lux Kálmán ásatásai (1908-11) nyomán a kutatók többsége az Óbudai káptalannak tekintette. Ezen a területen az Árpád-kori alapítású, a XIV-XV. században átépített királynéi vár maradványai találhatóak. 25 Figyelemre méltó, hogy 1874-ben Rómer castrum Regiensisről, vagyis királyi várról szól a romok kapcsán. IV. kerület Káposztásmegyer „Káposztás megyeri pusztán, a fasortól mintegy 15 nyire." Templom alaprajza (5. kép, V. tábla 2.) a következő feliratokkal: „ajtó, a fal 1112' magas, faragott és terméskő, tégla nélkül, semmi tagozat, a szentély magasabb lehetett, alap a szentély előtt, ámpolna, tóm nélkül, c, ámpolna helyei". (XI. Jkv. 90. o.) „A káposztás-megyeri pusztán, a fasortól mintegy 15 °nyire áll a keletéit kápolna, melynek többszögű záradéka a szentélyt képezi és három oldalán kívülről 1 "mér, minden támfal nélkül van, a délkeleti oldalon belül még az ámpolnák helye látszik. A fennálló falakon tagozatot nem látni, anyagjok faragott és termés mészkő minden tégla nélkül. A falak 2' 5"-nyi vastagok. A hajó belseje 21' 6" hosszú, és 18' 6" belső világosságú, míg a nyugati fal hossza 23' 6" teszen. A diadalívtől 8' lábnyira, a déli oldalon, mely még 11/2 magas, az ajtó volt, melynek a szélessége 4' 7" -nyi. Jkv. XI. 90." (OSZK Kézirattára Quart. Hung. 1413. 5. 56. lap) Ezeket a megfigyeléseket publikálta Rómer Flóris. 26 Arányi a romba dőlt, de részben még fennálló románkori templomok közé sorolta, 27 a templom romjai még a múlt században megvoltak. 28 A romok az 1960-as évek földmunkálatai során megsemmisültek, 29 ezért fontosnak tartjuk leírása mellett alaprajzának ismertetését is. V. kerület Március 15. tér „ 1863 máj. 7-én. A Sz. Háromság szobor alapja ásatásánál a Piaristák épülete földszinti 2. és 3-ik ajtó közt, de inkább a második irányában, a földszint alatt 11/2 ölnyi találtatott a városfal, mely a Piarista épület alatt is folytatódott - a plébánia épület felé a Kaputorony (bejáráshoz) iránylik." Rajza „piaristák, fal, kiálló kő, plébánia, faldarabok" felirattal (VI. táblai.) (XI. Jkv. 73. o.) Kecskeméti utca „ 15 máj. 868. Kecskeméti utcza utolsó köz, a két emeletes ház hátsó falán." Rajz a következő feliratokkal: „a lőrések téglával berakva, termés, némileg nagy fehér kővel felépítve". (VI. tábla 2. ) (XXIV. Jkv. 121.0.) „Pesten júl. 20. Rakovszkyné házánál a városházfalában találtam." Rajz (VI. tábla 3.). »Mauer ist nicht am Ende, ist noch tiefer« »viele (?)« »ein Graben gelegen. .. Ecke der Basteigasse Seidlitsches Haus vor 14 Jahren innerhalb d. Stadtmauer viele (?) durcheinander« »auf die dem Grunde Tiefe des Grabens und dessen Breite nicht zu ersehen (?)... ist 3-4' hoch«. Stein d Mauern durchlöchert mit Flintenkugeln" (olvashatatlan szavak) „Bergh rajza ezen falról való, a falakat fölül leszedik és alkalmanként bevakolják, így a lőrések és lőközök többé nem látszanak, kivéve a kisebb házaknál." (XXXII. Jkv. 98-99. o.) Rómer értekezik Pest erődítéseiről és régi falairól, 30 de 19
