Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné: Középkori házak a budai káptalan területén 181-220

igen kis részletét lehetett összefüggően feltárni. Egy 13. századi és 13. századnál későbbi részt határoztunk meg, melyet a Szentháromság szobor építésével a 18. század közepén elbontottuk. A13. századi fehér hazai kerámiával együtt itt is előkerült 12-13. századi töredék (II. tábla 1, 3,6,12., III. tábla 1, 2), mely a terület korábbi középkori beépülését feltételezi. A középkori épület keleti és nyugati feltárt részlete több építési periódushoz tartozó római ob1. Szirmai K.: Kutatások a IT—IU. századi aquincumi légióstábor keleti védműveinél (1974—1980). Communicationes Archeologicae Hungáriáé (1985) 49-68. Bertalan V.-né: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. BpR XXITI (1973) 100 (25,30,31,32.). 2. Bertalan V.-né (1984) 393^103. 2. kép. 3. Szilágyi J.-Pekáry T.: Ásatási napló BTM Adattár 695-76. 1950.18,21. Az árok felmérési rajzát Seitl Kornél készítette. BTM Középkori Osztály, Rajztár. 4. Topái J.: RégFüz I. 33 (1980) 35. 5. A leletmentésen elsó'sorban Madarassy Orsolya dolgozott. Az ásatási naplót is ó'készítette. Munkáját ezúton is hálásan köszönöm. 6. Óbudán az 1838-as árvíz során 397 ház pusztult el. Jégszakadás és Duna kiáradása Pest-Buda 1838. Kiállítási katalógus. Budapest, 1988.12, 14. Kat. 113. 7. Gál É.: Óbuda helyrajza a hódoltság végétói a 19. század közepéig. TBM XXI (1979) 133. A szerző a Korvin Ottó téren feltételezte Sándor báróék házát. 1736 körüli időből ismertet egy levélrészletet, melyből kitűnik, hogy Sándor bárónó' ekkor „zu ihren bequem und ruehigen Wohnung" hozzáépíttetett. Az ásatás során meghatároztuk a helyét két 18. századi házrész összeépítésének. A 19. századi l-es és 3-as fal a 18. századi részlete nekiépült egy 18. századi ház ENy-i sarkának (2 F). Az épülethez tartozó köves szint (Af 104.51) fölött alakítják ki 20 cm-rel magasabban az új helyiség padlószintjét (5, 44/a, b kép). 8. Szilágyi J.-Pekáry T.: Ásatási napló 21. 9. Azonos kétfejű sassal díszített kályhacsempe töredékeket publikált Kozák Károly a Sümegi várból a 17. század közepéről. Feltételezi, hogy a csempék Sennyei István veszprémi püspök megrendelésére egy sümegi műhelyben készültek. Ennek a műhelynek csempéit ismerteti a budai várból is. Kozák K.: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. BpR XX (1963) 173-174,190., 3-13,36-43. kép. Az óbudai darabok feltehetőleg ugyancsak ebből a sümegi műhelyből származnak. 10. Óbuda középkori piactéren az l-es ház (Lajos u. 158. északi része) és a 7-es háznál (Lajos u. 163.) azonos nyíláskeretek mutatkoztak. Bertalan V.-né, Lajos u. 158. BpR XXIV. 1. (1976) 436,101-103. kép. Abudai vámegyedben ugyancsak élszedéssel profilait nyíláskeretet publikált az Úri u. 4. sz. ház 14. századi periódusából GerőGyőző. GerőGy.-G. Sándor M.: BpR XX (1963) 5-13. Gótikus házak ülőfülkéinél is gyakori ez a tagozat: Országház u. 6., Úri u. 34., Fortuna u. 6. Czagány L: A budavári gótika építészeti typológiája I. (Félköríves záródású ülőfülkék) BpR XX (1963) 85.4,6,7, 10,12,14,16. kép. 11. A 24-es és 26-os újkori falak között, melyeket középkori falakra (31 és 32 F) alapoztak 280 cm mélységig, az újkori feltöltésben a 13-16. századi ház gazdag leletanyagának töredékeit találtuk: ausztriai grafitos fazék, szürke tál és teknő alakú csempék, továbbákétmázas kályhacsempe részletét. Ezek közül az egyik sárgamázas, áttört mérműves díszítésű, a második töredék zöldmázas, egy ló részletével, talán Szent Györgyöt ábrázoló csempe maradványa. Az ausztriai anyagban egy 14. századi polírozott felületű virágos indás díszítésű kanna oldal töredéke is szerepelt. Hasonló jcktum maradványain húzódott, melynek falait az első középkori periódushoz részben felhasználták. Ennek a 12-13. sz-i épületnek részlete folytatódott a később különálló 15. ház délnyugati részében. Ezektől az épületmaradványoktól délkeletre 16 méterre is mutatkoztak középkori rétegek, ill. falmaradványok. Ezek összekapcsolását a 16. ház maradványával biztonsággal csak további kutatással lehetne megállapítani. töredék került elő a budai lakónegyed egyik betöltött középkori kúriából. I. Holl: Mittelalteriche Funde aus einem Brunenn von Buda. Studia Archaeologica IV Budapest. 1966. Abb. 26. 12. Azonos cserépdesztilláló készülék sisakjának töredéke (szürke anyag kívül-belül zöld mázzal) került elő a III. ker. Lajos u. 172-Serfőzőu. 2. helyén egy nagyméretű középkori lakóház 14-17. századi leletanyagában. A házat Tumpa (1355), illetve Tompa László házával azonosítottuk. Bertalan V.-né: Óbuda 1355-ös és 1437-es határjárásának régészetileg meghatározott határpontjai. BpR XXV (1984) 420. Tumpa László Óbuda gazdag polgárai közé tartozhatott. 1360-ban két szőlőt adományoz a klarissza kolostornak. Bártfai Szabó 1935. 84 (66). 1393-ban özvegye, Margit adja szőlőjét az apácáknak. Bártfai Szabó 1935. 95 (100). Cserépdesztilláló készülék fazékrészlete egy másik óbudai ásatáson, a királynéi vár közelében egy középkori lakóház betöltéséből került elő a III. ker. Tanuló u. 2.-Magyar Lajos, korábban Fényes Adolf u. 53. közötti háztömbben. A tál sárgásfehér anyagú, belső felületén és a peremén sárgásbarna mázzal. Az óbudai darabokhoz hasonló és azonos anyagú desztilláló készülék töredékeit találták a budai palota északi előudvarában 13. századi várfal betöltéséből az 1978. évi ásatásnál. Boldizsár P.: Egy 14. századi desztilláló készülék a királyi palota északi előudvarában folyó ásatások anyagából. BpR XXVI (1984) 217,5/4 kép. A tálhoz tartozó hasonló töredéket közölt Holl Imre Kőszegről. Holl L: Középkori desztilláló készülékek cserépből Kőszeg várában. ArchÉrt (1982) 8/1, 4. kép. Ismerteti a desztilláló készülékek középkori felhasználási területeit. 13. 140-160 cm széles ajtónyílást találunk avari Domonkos-kolostor iskolaépületének keleti és nyugati falában. Gyürky 1981.84, 101. kép. 14. A 2 gödörben és a 3-as réteg anyagában előkerült hasonló profilozású szürke, barnásszürke vékony falú fazéktöredékeket, melyek apró szemcsével soványítótt agyagból készültek Sabine Felgenhauer a 13. század első felére határozott meg az alsó-ausztriai Gaiselberg ásatásán előkerült leletanyag feldolgozásában. Az óbudai anyagban szereplő felülfogós kanna (ltsz: 88.149.3.1.) Felgenhauer 1977. Tafel 7.3. A budavári domonkos kolostor területén azonos szürke ausztriai töredéket talált H. Gyürky Katalin, mint az óbudai 2-es gödörből előkerültpecsételővel benyomott díszítésű 13. század első felében készült fazék (ltsz: 88.146.1.). Gyürky 1981. Tafel 7.17. Import árukra, illetve vízi úton való szállításra mutat az 1148-as oklevél, melyben U. Géza a budai (óbudai) káptalannak adja a kerepesi és pesti kikötők vámját. BpO 1.3. A hajók sót, bort és más árukat szállítottak. 15. Marosi Ernő a tabáni darabot (Ltsz: 680) több más románkori faragvánnyal együtt Óbudáról a Péter templomból származtatja, annak 12. század második felében folyt építési periódusához sorolta. Marosi E.: Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus, Székesfehérvár. 1978.133 (Kat. 58.). Ezt a töredéket tartjuk rokondarabjának az ásatáson előkerült angyalos töredéknek. Mindkét darabon azonos és igen jellegzetes a ruharedők kialakítása. Az ásatáson előkerült töredéknek a rövidebb oldalán megmaradt csavart inda és virág kialakítása az ugyancsak Óbudáról származó és Kalocsára került figuJEGYZETEK 187