Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bencze Zoltán: A budaszentlőrinci pálos kolostor területén 1984-1991 között folytatott feltárások 155-165

5. kép. A ciszterna és a kerítésfal keleti irányból. Abb. 5. Die Zisterne und die Umfriedungsmauer aus der O-Richtung. szer átépíthették vagy megújították és ugyanekkor szintemelést is végrehajtottak. A falon egymás közelében két vízkifolyó nyílás került elő. A mélyebben fekvő ovális alakút kibélelték, a magasabban fekvő négyzetes alakút nem. A kerítésfal eme szakaszától keletre a háromhajós templom kései szentélyboltozatának sok elemét találtuk meg. A boltozat akkor zuhant le, amikor 1526-ban felgyújtották a templomot. Miután sok ún. kulcsdarab is előkerült a boltozatot rekonstruálni lehetett.

7 A kerítésfal textúrája ezen a szakaszon olyan, mint a háromhajós templom kései külső déli szentélyfalának déli oldalán talált kelet-nyugati irányú falé, melyet később a ciszterna északi falának használnak. Amikor a háromhajós templom főhajójának első szentélyét építik, akkor a kerítésfal koronáját a XIV. század végi talajszint alá süllyesztik le, bontják vissza. Megfigyelhető ugyanis egy a kerítésfal koronája fölött futó keményre letaposott járószint, mely fölött pedig egy meszes építési szint található. Mindkét réteg befut a főhajó első szentélye nyugati falába. Közvetlenül a járószint alatt Zsigmond király parvusa került elő, melyet 1387-1427 közé lehet keltezni.

8 A pénz bizonyítja, hogy 1387-ben a kerítésfal eme szakaszát már nem használják és azt, hogy a háromhajós templom ebben az évben még épül A korábban említett 1403-as oklevél szerint

9 viszont már az új templom elkészült. Az 1984-ben megindult helyreállítás során a háromhajós templom déli pillérsorának - kelet felől nézve - 2. és 3. pillére között sírokat - a rajzi dokumentáció tanúsága szerint öt sírt- találtak.

10 Az újonnan előkerült sírok miatt szükségessé vált a háromhajós templom területének újbóli feltárása. Az alaprajzi megfigyelések mellett 86 sír és - a templom főhajójának első szentélyében - két ossarium került elő. Ha ehhez hozzászámoljuk a Garády Sándor által ezen a területen feltárt 8 sírt,

11 akkor megállapíthatjuk, hogy a XX. századi ásatások során több részletben a háromhajós templom területén - a templom nyugati zárófala és a főhajó első szentélye között - összesen 8+5+86, azaz 99 sír és két ossarium került elő. A sírok mindegyike K-Ny-i tájolású volt, fejjel nyugatnak. A 99 sír közül kettőt kell kiemelni. Az 1934/6. sír térdei között Kun László dénár volt.

12 Az 1985/4. sír halottjának egyik ujján aranygyűrűt találtunk, a sírból előkerült szövetmaradvány mintázatát is rekonstruálni lehetett (8. kép). A sírok döntő többsége melléklet nélküli volt. Több sírnál egyértelműen megállapítható volt, hogy korábbi, mint a háromhajós templom, ezeket a sírokat ugyanis a templom falai elvágták. A háromhajós templom belső terét 4-4 pillér osztja három hajóra. A pillérek vonalában a déli zárófalon belső és külső támpilléreket találunk. A déli mellékhajó szentélyének nyugati vonalában is található belső és külső támpillér, így a templom déli zárófalán öt belső és külső támpillér volt. Ezzel szemben az északi oldalon csak a zárófal belső oldalán volt öt támpillér, a fal külső oldalán mindössze egy, az északi mellékhajó szentélyének nyugati vonalában. A templom déli pillérsorának vonalában, a nyugati zárófal belső oldalán is előkerült egy támpillér. A támpillér mellett 339,68 m magasságban zoklit találtunk. 6. kép. A kerítésfal a háromhajós templom kései északi és déli szentély fala között északról nézve. Abb. 6. Die Umfriedungsmauer zwischen der späten nördlichen und südlichen Chormauer der dreischiffigen Kirche von N her. 159