Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bencze Zoltán: Cserépbográcsok a Hadtörténeti Múzeum udvarán folytatott ásatásból 135-153

BENCZE ZOLTÁN CSERÉPBOGRÁCSOK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN FOLYTATOTT ÁSATÁSBÓL A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 1986 végén egy új irodaház építésének előmunkálatai kezdődtek meg. Jelentős és fontos középkori falmaradványok előkerülése miatt a munkákat félbe kellett szakítani és így lehetőség nyílt az udvar keleti felének a feltárására. Az 1987-1990 között folyt kutatások olyan jelentős eredményekkel jártak, hogy az építkezés végül is meghiúsult. Az MTA Régészeti valamint Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága végig a kutatások folytatását támogatta és nagy szerepe volt abban is, hogy a tervezett irodaépület végül is nem valósult meg. Előzetes beszámolóinkban nagy vonalakban már ismertettük a kutatási eredményeket,

1 most egy zárt helyről előkerült korai kerámiaanyaggal foglalkozunk részletesen. A

IV. Béla kori városfal belső oldalától 1,5 méterre délre egy 2,80x2,40 méter nagyságú sziklába vágott gödör került napvilágra, mely 165,67 m - nyugaton 165,24 m magasságból indul, átlagos mélysége 164,04 m, legmélyebb pontja pedig 163,32 m. (A mai talajszint valamivel 168 méter fölött található.) A kerámiaanyag talán legfontosabb része a sok cserépbogrács-töredék. (Meghatározásukat és leírásukat 1. a függelékben.) Ezek döntő többsége a gödörből került elő, egy-két töredék pedig közvetlenül a gödör északi oldala mellett. Három darab bográcsot teljesen ki lehetett egészíteni (1., 2., 9. kép, ua. 16-18. kép), összesen 33 darab cserépbogrács kisebb-nagyobb töredéke került elő. A bográcsok két csoportba sorolhatók. (Takács M. kérésemre átnézte az anyagot és azután szóban közölte a két csoportra vonatkozó véleményét. Ugyanő segítségemre volt a leírások elkészítésében is. Mindezekért ezúton mondok köszönetet.) Az első csoport darabjait (1-7. kép) kaviccsal és homokkal soványítják, négy esetben pedig csak homokkal. Jellemzi még többnyire ezeket a darabokat a szögletesen kifúrt felfüggesztő nyílás, valamint az, hogy a fenék és az oldal találkozásánál szögletes a kiképzés. Ez utóbbi négy darabnál figyelhető meg ((!., 2.5. kép ÍJ.). A csoport nagy része oxidációs égetési, de előfordulnak redukált égetési móddal készült darabok is. Ugyanehhez a csoporthoz sorolhatók azok a darabok is, amelyeket Zolnay László talált a Várhegy déli részén

2 és az az 58.28.18. leltári számú perem töredék, amely a palota Téli kert nevű lelőhelyéről került elő. (14. kép 6.

y a publikálás jogának átengedéséért Holl Imrének mondok köszönetet. A Szent György tér 18. ciszternájából is kerültek elő cserépbogrács-töredékek, ezek azonban még közöletlenek.) A másik csoport darabjait (8-10. kép) inkább homokkal soványítják, a fenék és az oldal találkozása pedig legömbölyített Ez utóbbit három darabnál lehetett megfigyelni (8., 9., 10. kép 5.). 1. kép. Cserépbogrács. Abb. 1. Tonkessel. Takács a Kárpát-medencében található cserépbográcsokat 21 csoportba, műhelybe sorolta.

3 Ebben a felosztásban Budapestet egy darab képviseli.

4 A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán, valamint a palota területén talált darabok alapján egy új műhellyel számolhatunk, amely kétféleképpen állított elő cserépbográcsokat; esetleg megkockáztatható az a feltevés is, hogy két műhely nyomaira bukkantunk. A gödör kerámiaanyagának nagy része fehér kerámia. 135