Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Czagány István: Az Országház utca 9. sz. műemléképület kutatásának eredményei 117-134

lépcsőház. Az utcai épület emeletén, az utcai menet déli, szélső helyiségének déli falába két ajtót vágtak, ami által biztosították a közlekedést a szomszédos 7. sz. épületbe, amely valószínűleg össze volt kapcsolva épületünkkel. A pincehelyiségeket közbülső dongaboltozalok beépítésével kétszintűvé alakították át. Az udvar keleti szélén földszintes, udvari szárny épült, amely csatlakozott az északi szárnyhoz, és amennyiben még fennállott a déli szárny is, az esetben az udvar teljes körülépítését eredményezte. 1. Budapest Régiségei XV. kötet. Budapest, 1950. Fővárosi Múzeum kiadása. 166-168., 178., 192., 204. 1., 89. és 90. jegyz. Az 1873-77 közötti átépítésre vonatkozóan Arányi Lósteiner Lajos orvos 1877. évi: „Ama 74 darab budavári ház, melyeknek a keletkezését a mohácsi vész előttinek véli dr. Arányi Lajos..." c. leírását idézi (M.O.B.) Az ablakok XIX. sz. eleji átalakításával kapcsolatban Arányi egy öreg szemtanú állítására hivatkozik a jegyzékének 61. száma alatt idézett Pernőfy-háznál, amely a mai Országház utca 9-cel azonos. 2. Ugyanis a budai várnegyed területére vonatkozó középkori oklevélanyagnak - ez ideig leggondosabb rendszerezője, dr. Pataki Vidor négy XV. századi oklevél adatait vonatkoztatja épületünkre. Dl. 13.588, Gr. Erdődy-cs. lvt. Galgócz. Lad. 37. fasc. 1. No. 6. F.O.M., Uo. No. 10. F.O.M., Semsey lvt. fasc. 4. No. 28. F.O.M. - dr. Pataki Vidor: A budai Vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei XV. Bp. 1950.261. 1., 290.1., 50. jegyz. 299.1. után a 8. kép. Jóllehet nincs kétséget kizáró módon bebizonyítva, hogy a fenti négy oklevél adatai csakis a mai Országház utca 9. sz. épületre vonatkozhatnak - mert e kombinációs lehetőség a szerző szerint is csak a tényszerű biztonság hiányában tett logikus feltevés (Pataki i. m. 241. 1. első bek.) - mégis komoly figyelmet érdemelnek, mert az adatoknak épületünkhöz való kapcsolását a helyszínen feltárt régészeti leletek nem zárták ki. - Pataki feltevését csak úgy fogadhatjuk el, hogy az 1687. évi Joseph de Hauy-féle helyszínrajz (3. jegyz.) 160., 161. sz. (ma Országház utca 5.) és 153., 154. sz. (ma Országház utca 17.) kis házait egy-egy nagyobb, középkori házból megosztott, két-két kis török háznak képzeljük el. Ez esetben a Fortuna köz és Kard utca közötti Országház utcai szakaszon, az 1687-ből ismert 10 házból csak 8 lenne a középkorba visszavetíthető, ami legalább számban megegyezne Pataki pusztán okleveleken alapuló telekkios ztásáv al. A Szt. Mihály kápolna valószínűtlen elhelyezése miatt még ez esetben is kissé önkényesnek mondható telek kiosztása alapján azonban a következő adatok vonatkoztathatók az épületünkre. Első ismert tulajdonosa 1440-ben Szepesi László, majd 1482-ben Handó György kalocsai érsek, 1484ben a székesfehérvári prépost, 1498-ban pedig Szomori Gyárfás János voltak. Ha ez valóban így volt, akkor a palota későgótikus homlokzatképzése - amelynek maradványait alább részletesen ismertetni fogjuk - csak Handó György kalocsai érsek nevéhez kapcsolható. A homlokzati, faragottkő maradványok stílusmorfológiai alapon ítélve datálhatok az 1480 körüli évekre, ami nem összeegyeztethetetlen az 1482. évi okleveles adattal. Az a tény, hogy a homlokzaton egymás mellett áll későgótikus, grafikus stílusú ablak, reneszánsz stúlusú ablakkeret, körtés stílus, szegmentíves kapukeret stb. mindenesetre a XV. század utolsó két évtizedére teszi annak keletkezését. Az itt előadott történeti adatokkal mutatkozó összefüggések természetesen nem bizonyíthatók, de lehetségesek. Ezt követően, 1873-1877 között valószínűleg Ybl Miklós eklektikus stílusban átépítette az egész épületet. A kapualj ülőfülkéit befalazta és eléjük fejezetes, falpilléres köpenyfalat épített, amely vállvonal felett köpenyboltozat formájában, alulról borította be a középkori dongát. Az udvari, északi szárnyat lebontotta és helyébe új lépcsőházat épített az udvar északkeleti sarkába. A háromkarú lépcső az emeleten függőfolyosóra érkezett, amely az udvari főhomlokzat előtt is végigfutott. 3. Az időrendben következő adatokat az 1687. évi Hauy-térkép és az ehhez tartozó telekméretkimutatás szolgáltatja. — Joseph de Hauy: Plan de le ville chateau de Bude c. helyszínrajza, Rudolf Rabatta császári főhadbiztos tábornok hagyatéka. Bécs, Hadilevéltár (azelőtt K. u. K. Haus-, Hof- und Staatsarchiv). Hung. Fasc. 73/11. No. 25.1687. Jänner, Ofen (Plan de la ville Ofen, Wien, Staatsarchiv. Ungarn Fasc. 187. fol. 25.) A térképhez tartozó telekméretkimutatás: Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarn Fasc. 427. Konv. E. folio. 129-130. lelt. sz. Két lap négy oldalán 388. telekméret. Fotókópiája Budapest, Vármúzeum (Szentháromság utca 2. sz.). Eszerint épületünk 1686-87-ben a 158-as telekszámot viselte, utcai homlokzathossza pedig 58 pieds (láb) volt. Ez a korábban használatos, átlagos lábmérettel átszámítva, hozzávetőleges pontossággal 18,56 métert jelent. Epületünk jelenlegi homlokzathossza 18,69 méter. Tekintettel arra, hogy nem ismerjük pontosan a Hauy által az 1687-es felméréseinél használt lábméretet és a XVII. századi felmérések, mai műszaki igényeink szemszögéből nézve pontatlanok, azért a két méret között mutatkozó 13 cm-es különbség jelentéktelennek mondható. 4. Az 1696 utáni adatok, Greischer Mátyás: „Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt 1696." alapján. Budapest, I. sz. Állami Közlevéltár (volt Székesfővárosi Levéltár) Központi Tanácsháza. Eszerint az épület a 135-ös számot kapta, telekméretei pedig a következők voltak. Utcai homlokzathossza 9,2, hátsó front 9,2; a telekről kifelé nézve jobb oldala 20,4, a bal oldala 20,4 öl. Állapotára vonatkozóan: „...hat noch guets gemeür, g wölben und Keller. Hr. Gabriel Krentzner." Vass Klára: Budanémet utcanevei. A Vár és Újlak utcanevei. 1696-1872. Budapest, 1929. Pfeiffer Ferdinánd kiad. 105.1. No. 135. A későbbiek során az épület sorszáma többször megváltozott; ennek során 1786-1794 között a 120-as, 1870-1873 között a 112-es sorszámot viselte, legutolsó helyrajzi száma 6604 volt. Telekszámok a köv. két térkép alapján: „Situations Plan der Festung Ofen. K. u. K. Landesbau Director für Ungarn." Budapest, Központi Tanácsháza, I. sz. Állami Közlevéltár B. H/42, jelzet 90. sz. az 1786-1794 közötti időből. „Buda szab. kir. főváros egész határának másolati térképe... Készült Marék János felügyelete alatt 1873." Vár. B/15-15 és B/15-22. sz. szelvények. Ugyanott. 5. Erre vonatkozóan a viszonylag legmegbízhatóbb adatokat Arányi Lajosnak az 1. sz. jegy.-ben i. m. szolgáltatja. Szerinte: Ezen ház kapualjában még 1873-ban öt gyönyörű velencei (némileg mór) ízlésű részint egyes, részint ikerfülke volt látható, melyek a háznak egész új átalakítása folytán eltakartattak, a régi, éspedig 25 lépés hosszú dongaboltozat meghagyatott ugyan, de új hevederekkel és falpillérekkel." Az átalakításnak Ybl Miklós személyéhez való kapcsolásáról Ybl Ervinnek a következő a véleménye: „Zakariás G. Sándor hívta föl a figyelmet az L, Országház utca 9. sz. alatti egyemeletes 5 tengelyes házra, amelyet talán Ybl alakított át JEGYZETEK 130