Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Irásné Melis Katalin: Honfoglalás kori leletek Budaörs-Tűzkőhegyről 95-107

felületébe mélyül. Ezekkel azonos öntőmintából származik egy orosházi veret, amely az orsovai övvel együtt a honfoglalók első nemzedékének" hagyatéka. Az orsovai leletekkel együtt II. Lodovico (855-875) milánói érme is előkerült.

37 A domborított virágmintás övek egy csoportja, amelybe a Budapest-farkasréti öv is tartozik, ugyancsak a legkorábbi magyar anyagnak tekinthető. A farkasréti övvel rokon, szerencsi öv szélesebb veretein centrális szerkezetű, hármas virágminta látható. Emlékeztet ugyan a budaörsi négyszögletes veret centrális virágdíszére, de lehetséges, hogy ez a hasonlóság csak azt mutatja, hogy a veretek kis felületén nem túl sok variáció lehetséges a levelek és a virágok elhelyezésére.

38 A budaörsi veretes övről összefoglalásképpen elsőként megállapíthatjuk, hogy a honfoglalás kori övek egyik ritkán előforduló típusába sorolható. A négyszögletes veretek díszítése egyelőre egyedinek látszik, bár a levelesvirágos díszítés öveinken elég gyakori. Lényeges különbség azonban, hogy az ismert öveken a virágok a veretek felületéből kidomborodnak. A palmetta alakú veretcink hármas levélcsokra tulajdonképpen stilizált életfa ábrázolása, s pont ugyanilyen veretek még nem kerültek publikálásra. Valószínűnek látszik, hogy ez az öv is a honfoglaláskor elejéről, a X. sz. első negyedéből származik, s ez azt jelenti, hogy a főváros egyik legkorábbi magyar lelete. Ezt az időrendi besorolást támogatják az öv analógiái, a korábban említett övek is. A Tiszaeszlár-bashalmi I. temető a X. sz. első negyedéig keletkezett,

39 az orsovai öv is erre az időszakra tehető,

40 s ilyen tájban keletkezett a virágos-leveles övek említett csoportja is.

41 Az öv korai időszakra való keletkezését erősíti a líra alakú öntött bronzcsat jelenléte is. Németh Péter összegyűjtötte a legkorábbi időszakra, a IX-X. sz. fordulójára és a X. sz. első harmadára keltezhető darabokat. A szabolcsi földvár sáncának építésével feldúlt férfisír leletei közötti csat legközelebbi analógiáit a keceli 3. sírban és a kenézlői 11. sírban találta meg.

42 Fodor István újabb véleménye szerint ezek a csatok hosszabb ideig voltak használatban, de ez a vélemény a budaörsi öv időrendjét nem érinti, a líra alakú bronzcsatok korai, X. sz. eleji előfordulásával lényegében Fodor István is egyetért.

43 A budaörsi, kisebb szíjelosztó karika formailag megegyező mását ugyancsak a kenézlői temető 11. sírjában találtuk meg. A két karika között azonban lényeges különbségek vannak, mert a kenézlői darab ezüstből készült, és nagyobb, mint a budaörsi. Átmérője 3 cm, akkora, mint a budaörsi nagyobb karikáké. Jól látható a kenézlői karika díszítése, és így a budaörsié is rekonstruálható. A karika középső részén lévő benyomott vonalak háromszöget alkotnak, amelynek területét apró gömböcskék töltik be. A küllők végein lévő benyomott vonalkák kis háromszögeket alkotnak.

44 A szíjelosztó karikák sorozatában szerencsés véletlen, hogy ugyanabból a jellegzetes típusból egy nagyobb 3 cm átmérőjű, és egy kisebb 2,5 cm átmérőjű példányt is megismertünk. A szíjelosztó karikák általában a tegez felfüggesztésére szolgáltak, úgy tűnik a 3 cm átmérőjű darabok voltak ezek. Számuk változó. A kenézlői 11. sírban egy ezüst, a tuzséri 6. sírban 3 ezüst, a kunágotai 2. sírban 2 bronz, a Szabolcs-Vontatóparton lévő temető 9. sírjában ugyancsak 2 bronz karika volt. Ez utóbbiak kapcsán Fodor István rekonstruálta a tegez elosztókarikás függesztesi módját, de ahol nem két karika került elő, ott más megoldás lehetett.

45 A budaörsi sírban azonban öt elosztó karika volt. A három nagyobb átmérője 3 cm, a két kisebbé 2,5 és 2,7 cm volt. A nagyobbak előlapja domború, 4 mm-re magasodnak fel, a kisebbek pedig egészen laposak. Végigtekintve a budaörsi leleteken, véleményünk szerint a nagyobbak itt is a tegez felfüggesztésére szolgáltak, a kisebbek pedig talán a tarsolyt és a késtokot tarthatták. A honfoglaló magyarok között a tarsoly az övnél is jobban jelezte viselője rangját. Bőrből vagy textilből készült, fedőlapját változatosan díszítették, viselője rangja szerint.

46 A budaörsi tarsolyon nem voltak fémdíszek, de szerencsére megtaláltuk mindazt, ami a tarsolyban volt. Teljes egészében megmaradt a csiholóvas, a kova és majdnem teljes a kiskés is. Általában ugyanezek a használati tárgyak voltak a legelőkelőbbek fémlemezes tarsolyaiban is, előfordult azonban, hogy a készségek között még fenőkövet találtak. Ugyancsak bőr- vagy textiltarsoly lehetett a bashalmi I. temető 14. sírjában, ebben lehetett a kova a tűzcsiszoló és a nyéltüskéjével együtt 12,5 cm hosszú kiskés.

47 nyomtalanul elenyésző anyagú tarsollyal temették el a kenézlői temető 29. sírjában nyugvó férfit is. Ebben a sírban is előkerült a csiholóvas és a kova.

48 A budaörsi tarsoly függesztőszíján sem voltak veretek, sima hasított szíjon lógott az övről. Lehetséges, hogy a szórványként előkerült, 2. sz. kisebb bronzcsat a tarsoly zárásánál, a zárószíjra volt felvarrva. Nem gyakori jelenség a honfoglalás kori sírjaink leletei között az sem, hogy az övön a fegyverek és a tarsoly mellett különálló késtok is lett volna. Bár kések önmagukban elő-előfordulnak, gazdagabb és szegényebb mellékletű sírokban, de nagyobb 17 cm körüli hosszúságú kés elég ritka. A már korábban említett kunágotai 2. sírban az aranyozott ezüst véretekkel gazdagon díszített övön egy 17 cm hosszú, fanyeles, ezüstvégű vaskés csüngött. A perbetei ezüst veretes övön is elképzelhető a vaskés. Dienes István a szíjmaradványokon látható lyukakat és horzsolásnyomokat vizsgálva megállapította, hogy a bőrön lévő, horzsolt szélű lyukakba a veretek áttörésein keresztül az övön függő tárgyak felerősítésére szolgáló szíjacskák, esetleg díszes sallangok voltak befűzve. Előkerült egy vékony, felül összecsomózott, hasított szíjdarab, amely talán a hozzátartozó bronzkarika közbeiktatásával a kés tokját tarthatta.

49 A Tiszaeszlár-bashalmi II. temető 7. sz. előkelő, gazdag mellékletű férfisírban is volt egy övről lecsüngő vaskés. A jobb csípő tájékára eső 18. veret áttört volt, s az áttörésbe húzott kis hasított függesztőszíj tarthatta az alatta lévő kést.

50 Sajnos a budaörsi kés pengéjének hosszát nem ismerjük, de ha a fanyelet ma 7,6 cm hosszúnak mérjük, akkor ez a kés is a kunágotaihoz hasonló, legalább 17 cm hosszúságú lehetett. 15,5 cm volta törött nyéltüskéjű, selypipusztai 1. sír nagyobb kése,

51 a Tiszaeszlár-bashalmi I. temető 11. sírjában lévő pedig nyele nélkül volt 7,6 cm.

52 A késtokokról nincs régészeti adat, de bizonyára ezek is valamennyire díszítettek voltak. A budaörsi késen igen vastag, rozsdás farostréteg volt, szinte biztos, hogy nem mind a nyél faborításából maradt meg. A restaurálás után jól látszik a profilált fanyél részlete a nyéltüskén. Egyszerű, fémdíszek nélküli fa hüvelye volt a budaörsi 104