Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Aquincum : feltárások az 1981-1988 közötti időszakban 91-105

találkozásánál az aquincumi polgárváros nyugati kapujából kiinduló ÉÉNy-i irányú és a nyugati városfalat kívülről kísérő ÉD-i irányú út kereszteződésénél került sor kutatásra, ahol a kiszedett nyugati városfal helye is tisztázódott (5. kép 2). A polgárváros romterületén a romkonzerváláshoz kapcsolódó alaprajzi és perióduskutatások folytak a múzeumépülettől délre az E-F és a C-G utcák térségében (5. kép 5). A déli városfal melletti tűzoltólaktanya területén végzett feltárás az eddig ismert alaprajzot tette teljesebbé (5. kép 3). A M. Antonius Victorinus-féle mithraeum déli oldalán levő lakóházban részletesebb alaprajzi- és periódusvizsgálatra is sor került, szintén a romkonzerválási program keretében. Az 1-2. század fordulóján emelt épületet a 2. században jelentősen átalakították, az utca felé Ny-i irányban tornáccal bővítve, a ház DNy-i sarkánál levő utcai csatornát is nyugatabbra helyezve át. A 2. század végén, a mithraeum létesítése előtt a házban levő impluviumot betöltve újabb lakószobát alakítottak ki, s további bővítéseket építettek keleti irányban is, majd a fűtés korszerűsítésére került sor. A felső rétegek teljes lepusztulása miatt a 3-4. század fordulójára tehető átalakításoknál későbbi építési periódust már nem lehetett megfigyelni (5. kép 4.) 3. A polgárváros territóriuma A polgárvárostól ÉNy-ra, az Aranyhegyi út 43-ban a Mocsáros dűlőre tervezett lakótelep területén későcsászárkori kemencék és gazdasági épületek feltárása folyik. Csillaghegyen, a Pusztakúti út-Határ út találkozásánál 3. századi villa feltárása van folyamatban. A polgárvárost és a legiotábort összekötő út keleti oldalán, a Ladik utca 5-7-ben KNy-i irányú úttest és déli oldalán 2. századi római épület ásatására került sor. 4. Temetők Aquincum temetőinek nemcsak a feltárása, hanem publikálásuk is nagy előlépési mutat a korábbi időszakokhoz képest. Több éven át folyt nagyobb arányú ásatás a canabaetól északra fekvő Raktárréti temető területén. A Kaszás dűlői lakótelep és az ott létesített autóbuszvégállomás építését megelőzve 197&-1985 között hitelesítették a Hampel-féle temető helyét s mintegy 400 sírt tártak fel. A feltárás elsősorban a temető megsemmisítendő részeire terjedt ki, de a feldolgozás eredményei alapján kirajzolhatók voltak az oda temetkezők etnikai, társadalmi összetételének változásai. A Bécsi út mentén több ponton volt leletmentés az amphitheatrum és a Fehéregyházi út között. A táborvárostól nyugatra fekvő, hosszan elnyúló 2-4. századi temetőnek több parcellájában tártak fel különböző rítusú hamvasztásos és csontvázas temetkezéseket, föld-, tégla- és kőlapos sírokat, szarkofágokat. Egy ókeresztény parcellából sírkamrához tartozó festett díszú kőlap és gazdag mellékletek kerültek elő. A Margit kórház bővítésekor napvilágra került verses feliratú szarkofágban eltemetett kislány holttestét mumifikálták.

36 A már régebben feltárt Benedek Elek utcai temető további 40 sírjának feltárásával a sírok száma 727-re emelkedett.

37 A főváros déli határán, a Gazdagréti lakótelep építésekor eddig ismeretlen temető sírjai kerültek elő. A későrómai falusias településhez tartozó temetőt a 4. század végétől mintegy 100-150 éven át használták. A maga nemében egyedülálló temetőhöz tartozó telep felkutatása a jövő feladata. Az elmúlt nyolc év eredményei, tanulságai alapján a feladatok és a megoldásukkal járó nehézségek az alábbiakban "körvonalazhatók. 1. A 2-3. századi legióstábor eddig feltárt részletei már elegendő alapot nyújtanak a rendszeres feldolgozásra, pontosabb topográfia és kronológia kidolgozására. Természetesen, amennyiben a területen építkezésre kerülne sor, további ásatás feltétlen szükséges lenne. 2. A 2-3. századi legióstábort megelőző építési korszakok, a korai foglalásra vonatkozó kutatási eredmények még nem álltak össze egységes egésszé. Noha a meglevő anyag részletesebb vizsgálata, az új és régi eredmények összevetése hasznos részeredményeket hozhat, azonban további feltárás nélkül nehezen képzelhető el megbízható topográfiai, kronológiai értékelés. Sajnos, a nagy építkezések árnyékában folyó kisebb, többnyire leletmentésszerű kutatások pénz vagy munkáslétszám hiánya miatt a legszükségesebbre is alig-alig szorítkozhattak. Az egyetlen nagyobb arányú, ugyancsak építkezést megelőző feltárás az alatábor területén a kétségtelenül számottevő eredményeken túl sok további kérdést is felvetett, elsősorban a legkorábbi periódusokra vonatkozólag. Az eredetileg néhány hónapos határidő miatt a munkát nem lehetett gazdaságosan szervezni, s a határidők ismételt meghosszabbítása a munka tervezését lehetetlenné tette. A pénzkeret időközbeni kimerülése a kutatások kényszerű leállásához vezetett. 3. A későrómai castrum kutatásában hasonló nehézségek jelentkeztek. A Főtéren és környezetében végzett leletmentések során, melyek a házak rekonstrukciójával párhuzamosan folytak, még a könnyebben hozzáférhető középkori emlékek kívánatos mértékű feltárása sem „volt lehetséges. Ez fokozottabban érvényes volt a középkori emlékek alatt levő, már az eddigi eredmények alapján is jelentősnek mondható 4. szzadi épületmaradványok feltárásánál is, noha azok megismerése Pannónia későrómai hadtörténetéhez lényeges hozzájárulást jelenthetne. Teljesen elmaradt a Zichy kastély keleti frontjának átépítése során, amely az utóbbi években folyt, mindennemű régészeti kutatás, s nem kerülhetett sor előzetes feltárásra a Martos Flóra gimnázium bővítése során sem. Nem volt lehetőség a korábban — eredetileg két évre! — megszakított feltárások folytatására a Tanuló utca-Magyar Lajos utca s az Árpád híd déli felhajtója közötti területen sem, bár ott is jelentős középkori és későrómai épületmaradványok mutatkoztak. A terület időközben jórészt beépült vagy hozzáférhetetlenné vált. Végül, még mindig nem látszik biztosítottnak az építendő Aquincum szálloda környezetében ismert és műemléki bemutatásra javasolt későrómai erődfalak és korábbi romok 94