Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Aquincum : feltárások az 1981-1988 közötti időszakban 91-105

NÉMETH MARGIT AQUINCUM. FELTÁRÁSOK AZ 1981-1988 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Budapest Régiségei XXV. kötetében Póczy Klára ismertette az 1976-1980. évek közötti kutatások eredményeit, amelyek legfőbb tanulságának azt tekinthetjük, hogy minden korábbinál világosabban kirajzolódott az aquincumi legióstábor alaprajza, belső beosztása és főbb építési periódusai. Új eredményeket nyert a múzeum a legióstábort megelőző időszakra, valamint a 4. századi castrumra, az úgynevezett későrómai erődre vonatkozóan. A gyorsított ütemben folytatott régészeti munkák mellett lehetőség nyílott az aquincumi polgárváros további feltárására is, elsősorban az ottani út- és lakótelep építkezésekhez kapcsolódva. Az 1981. évben megkezdődtek az Árpád híd építési munkái, amelyek négy éven át folyamatos leletmentéseket követeltek a múzeumtól, nagyrészt a legióstábor területén. Ezek a leletmentések lényegesen különböztek a korábbi évek hasonló munkáitól: egyrészt a múzeum a beruházási keret terhére végezhette a feltárásokat, másrészt az építési munka jobb szervezettségének köszönhetően a múzeum is tervszerűbben dolgozhatott, az építés egyes fázisairól tájékoztatást kapott, az ásatási időket a múzeummal előre egyeztették. A munka jellegéből adódóan még így is sok ad hoc jellegű leletmentést kellett végezni, de szinte mindenkor volt arra lehetőség, hogy a múzeum érvényt szerezzen a régészeti érdekeknek. A nagyobb nehézséget az okozta, hogy a múzeumba beáramló anyag feldolgozása nem tudott a feltárások ütemével lépést tartani. 1983-ban a 13. Nemzetközi Limeskongresszuson közöltük az addig végzett feltárások eredményeit a legióstábor és a későrómai erőd területén. Az ott közölt alaprajzok szolgáltak azóta is a további kutatásaink alapjául. A régészeket azonban továbbra is újabb építkezések, ill. az azokhoz kapcsolódó ásatások kötötték le. Óbuda központjában még egy nagyobb beruházást terveztek: egy szálloda építését az Árpád híd déli oldalára, az alatábor feltételezett területére. Ez az építkezés az előzetes tervekkel ellentétben a mai napig sem indult meg, a múzeum azonban végezhetett, ha nem is kielégítő mértékben, nagyobb volumenű feltárást az érintett területen. Az aquincumi polgárváros körzetében megépült a kaszásdűlői és a Ppk utcai lakótelep s megindultak az előzetes feltárások a polgárvárostól ÉNy-ra, a Mocsáros dűlőbe tervezett lakótelep területén is. A temetők területén is sor került nagyobb arányú leletmentésekre és előzetes régészeti munkákra, elsősorban a Raktárréten és a Bécsi úton. A dél-budai Gazdagréti lakótelep építése során eddig ismeretlen római kori temető került elő. Jelenleg is folynak a feltárások a budaújlaki városrész rekonstrukciójához kapcsolódva. Az MO autópálya építésével párhuzamosan ugyancsak feltárásokat végez a múzeum. Eredményesnek mondható néhány egyedi, kisebb Volumenű beruházást megelőző kutatás is. Noha a fenti építkezések előkészületei már évek óta folytak, s a múzeum többnyire a tervezésben is részt vehetett, a tervek és az építkezések ütemének változásai gyakran okoztak a régészeknek is többletmunkát vagy állították őket váratlan helyzet elé. Mindezek a körülmények, s az a tény, hogy a feltárások, leletmentések száma az érintett időszakban a szándékolt csökkentés ellenére még mindig meghaladta a százat, továbbra is lassította a feldolgozó munkát, ugyanakkor jelentősen gyarapították Aquincum topográfiájára vonatkozó ismereteinket. 1. A katonai táborok területén és körzetükben folyt kutatások A római hódítást megelőző időszakból csak néhány ponton kerültek elő LT D korú telepnyomok: kelta lakógödör profilját figyelhettük meg a vízivárosi tábor körzetében, a Vitéz-Medve-Gyorskocsi utcák által határolt területen. Mivel a gépi földmunka a felső rétegeket megsemmisítette, kísérő leletek híján nem lehetett az ugyanott talált, kétségkívül római kori cölöplyukak közelebbi korát meghatározni. A Mocsáros dűlői lakótelep előzetes szondázó feltárása során is találtak kelta telepnyomokat, de a legjelentősebb eredmények a Gellérthegyen mutatkoztak, ahol az 1981 óta újból megindult ásatások nyomán az eraviszkusz oppidum védművei — kőfala és sáncrendszere —, továbbá lakó- és ipartelep részletek kerültek elő. A korai táborok tervszerű kutatására az Árpád hídtól délre, a Lajos utca—Árpád fejedelem útja és a zsinagóga által határolt területen került sor, ahol már a 70-es évek végén egy cölöpszerkezetű torony s egy azt megelőző vizesárok maradványai váltak ismertté. Az 1937-ben itt talált és Tiberius korinak vélt táborépítési felirat revíziója megállapította, hogy az említett építkezés egy nagyarányú határerődítési program részeként i. sz. 73-ban, Vespasianus uralkodása alatt ment végbe. 1981-ben az építési felirat további két darabja került elő, amely megerősítette az új datálást, azonfelül az építő csapat nevét is tartalmazta. Az 1986-ban az oda tervezett szálloda területén végzett előzetes feltárás célja az ala prima Tungrorum Frontoniana táborának kutatása volt. Ennek során sikerült a castellum helyzetét és kiterjedését meghatározni. Váratlan eredmény volt a kőtábor előkerülése, amely a közvetlen közelben felépült legióstáborral egyidejűleg volt használatban egészen a 2. század végéig, sőt katonai jellegét minden bizonnyal a későbbiekben is megőrizte. A kőtábort megelőző Holz-Erde Castellumok nyomait néhány ponton, elsősorban rétegtanilag lehetett kimu91