Budapest Régiségei 28. (1991)

TANULMÁNYOK - Póczy Klára: Egy aquincumi pénzverde nyomában 45-56

Végül azt a csekély eshetőséget sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az aquincumi polgárváros mithraeumában a pénzügyekben jártas libertusok — kihasználva a hely védettségét — visszaéltek foglalkozásukkal és saját előnyükre dolgoztak. A magunk részéről a felsorolt lehetőségek közül a legvalószínűbbnek tartjuk a 209. évi időszakos éremverést császári rendeletre, C. lui. Sept. Castinus helytartósága idején. A verde működtetésére ebben az esetben a nagy birodalmi politika és nem a helyi, pannóniai események adhattak okot. Rövidítések Alföldi A. 1923 A. Alföldi: „Le Bureau de l'Équité" und die Prägungen des Septimius Severus in Pannonién. Blätter für Münzfreunde 58 (1923) 11. AÉ Archaeologiai Értesítő AAnt Acta Antiqua Academiae Scientiarium Hungaricae AAH Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae ANRW Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt ARegia Alba Regia Birley 1971 A. Birley Septimius Severus the African Emperor. London 1971. Bíró-Sey 1982 K. Bíró-Sey: Roman die from the civilian city of Aquincum. Orientalia Lovaniensia Analecta 12 (1982) 199 Bonis 1986 É. Bonis: Das Militärhandwerk der Legio I. Adiutrix in Brigetio. in: Studien zu den Militärgrenzen Roms III. Stuttgart 1986. BJ Bonner Jahrbuch BpTört 1942 Budapest Története I. Budapest 1942. BpTört 1973 Budapest Története I. Budapest 1973. BpR Budapest Régiségei Crawford 1975 Fitz 1970 Fitz 1982 Gáspár 1982 Kuzsinszky 1934 Mócsy 1974 Nagy T. 1943 Radnóti 1957 Regiing 1935 Szilágyi 1956 M. Crawford: Finance, coinage and money from the Severians to Constantine. ANRW II/2. (1975) 564. /. Fitz: The governors of Pannónia Inferior. ARegia 11 (1970) 152. /. Fitz: Tribuni laticlavii in Pannonién. Tituli 4 (1982) 319. Gáspár D.: Pannóniai ládikaveretek kutatási problémájához. AÉ 109 (1982) 134. B. Kuzsinszky: Aquincum, Ausgrabungen und Funde. Budapest 1934. A. Mócsy: Pannónia and UpperMoesia. London-Boston 1974. Nagy T.: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942 évek között végzett kutatásairól. BpR XIII (1943) 384. A. Radnóti: Bronzefunde, in: Intercisa II. Budapest 1957. K. Regiing: Münzwesen. Realenzyklopedie XVI. Stuttgart 1935. /. Szilágyi: Aquincum. Budapest 1956. Jegyzet 1. 2. 3. 4. 5. 7. Bíró-Sey 1982.199-204. Nagy 1943.384-204. A verőtő leltári száma a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályának nyilvántartásában: 56.200.130. Bíró-Sey 1982.201. Alföldi 1923. 11.; Siscia. Numizmatikai Közlöny 26-27,1927-28.50. Regiing 1935.484. Bíró-Sey 1982.200. korábbi irodalommal. R. Alföldi M.: Római verőtő a Magyar Történeti Múzeum új szerzeményei között. AÉ 76. (1949) 37-38. Bíró-Sey 1982.204. A most megjelenő tanulmány előadásként a Bécsben megtartott 13. Nemzetközi Bronzkongresszuson 1986-ban hangzott el. 10. A. Alföldi-A. Radnóti: Zügelringe u. Zierbeschläge von römischen Jochen und Kummeten aus Pannonién. Serta Hoffilleriana, Zagreb 1940 Ltsz. 56.200.96. 11. Ltsz.: 56.200.90. A Radnaóti: Bronzfunde. In: Intercisa II. Budapest 1957. A Camponaból származó darab a MNM-ban ltsz.: 2.1950.291. 12. Ltsz.: 56.201.59.; Az indadíszesa mintához Bonis 1986 304. és Abb. 2. A faunfigura megformálásához Láng N: Barokkos stílusú genrejelenet ábrázolású ólomszobrocska Pilisszántóról. BpR. XII. (1937) 27. 13. Gáspár 1982.134. Ltsz.: 56.200.51. 14. Gáspár 1982. Ltsz.: 56.200.62. 15. Bónis É'.-Sellye L: Római kori emailmunkák. Bp. 1987.67.11. kép 1. Lelőhelye Brigetio. A technikai 49