Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Római kori (szarmata) telep maradványai Rákoscsabán 237-255

41. Pirosas, téglaszínű, kihajló peremű oldaltöredék, két db-ból. Ltsz.: 83.4.151, M.: 3x2,2 cm (11. kép 3). 42. Sárga provinciális római edény profilait oldalú töredéke. Ltsz.: 83.4.154, M.: 7x5,2 cm (11. kép 2). 43. Szürke, félgömb alakú tál töredéke. Ltsz.: 83.4.159. M.: 10 x 7,5 cm (11. kép 1). 44. Fekete, vékonyfalú, behúzott peremű tál oldaltöredéke, fényes felületű. Ltsz.: 83.4.162., M.: 5x7 cm (11. kép 4). 11. objektum (ház): 45. Kézzel formált, szürkés-sárgás edény, vastagfalú, foltosra égett oldaltöredéke. Ltsz.: 83.4.195., M.: 8,2 x 10 cm, v. 1 cm (11. kép 6). 46. Kívül sárgás-szürke, belül sötétszürke, kissé kihajló peremű, kavicsos anyagú fazék töredéke, 2 dbból. Ltsz.: 83.4.205-206., M.: 5x6; 6,5x5,7 cm (12. kép 7). 47. Szürke, kemény anyagú római korsó szalagfüles töredéke. Ltsz.: 83.4.207., M.: töredék átm. 8,5 cm, fül sz. 3,5 cm (13. kép 1). 48. Világos szürke oldaltöredék, kis, egyenes, álló peremmel. Ltsz.: 83.4.208., M.: 6,8x3,2 cm (12. kép 1). 49. Szürke, vékonyfalú korsó hasas részének töredéke. Ltsz.: 83.4.212., M.: 7 x 6 cm (12. kép, 3). 50. Puha anyagú, egyenes oldalfalú, szürke kerámia töredéke. Ltsz.: 83.4.215., M.: 5x3,5 cm (12. kép 4). 12. gödör: 51. Szürke, kemény anyagú, kavicsos, behúzott peremű tál töredéke. Ltsz.: 83.4.223., M.: 6x4,7 cm (12. kép 5). 52. Világos terrakotta színű korsó oldaltöredéke, fül indítással. Ltsz.: 83.4.257., M.: 10x4,5 cm (13. kép 2). 13. gödör: 53. Világos szü/ke, simított felületű, 2 árkolással díszített oldaltöredék. Ltsz.: 83.4.253., M.: 8 x 5 cm (14. kép 3). 54. Világos, terrakotta színű korsó oldaltöredéke, fül indítással. Ltsz.: 83.4.257., M.: 10x4,5 cm (14. kép 2). 14. gödör: nem volt leletanyaga 15. gödör: néhány, jellegtelen szürke kerámiatöredék 16. objektum (ház): 55. Szürke, kihajló peremű, fényezett felületű edény oldaltöredéke. Ltsz.: 83.4.263., M.: 4x3,5 cm (14. kép 4). 56. Relief-díszes terra sigillata töredéke, 2. sz. vége — 3. sz. elejéről. Ltsz.: 83.4.268., M.: 3,5x2 cm (14. kép 3). 57. Szürke, kifelé hajló, álló peremű, kavicsos anyagú fazék 2 db oldaltöredéke. Ltsz.: 83.4.275; 83.4.282. M.: 8 x 4; 10 x 4 cm (14. kép 1). 58. Szürke edény aljából kivágott korong (orsókarika?) Ltsz.: 83.4.280., M.: átm. 4 cm (4. kép 1). 59. Szürke, külső felén besimított dísszel ellátott oldaltöredék. Ltsz.: 83.4.286., M.: 5,5x4 cm (15. kép 5). 61. Szürke, kemény anyagú oldaltöredék. Ltsz.: 83.4.296., M.: 6,5 x 3 cm (15. kép 2). Szórványlelet: 62. Díszítetlen, narancsvörös színű terra sigillata töredékek, 5 db, szórványként a területről. (Ltsz.: 83.4.308-310; 83.4.313-314.) A leletanyagban egy félig kész orsókarikán és néhány őrlőkő töredéken kívül más munkaeszköz nem fordult elő, fémtárgyakat sem találtunk. A feltárt objektumokból 45 db állatcsont származott, melyeket Vörös István az alábbiak szerint határozott meg : „Gödör szám: 7. 9. 10. 11. 16. Szórvány Szarvasmarha - 3 10 5 8 1 27 Kiskérődző - 1 3 2 2 - 8 Sertés - - 2 - - - 2 Ló 8---- - 8 8 4 15 7 10 45 db Szarvasmarha: cca. 115 cm marmagasságú egyedek alkotják az állományt, a lovak kis testméretűek voltak." Lelőhelyünket az előkerült terra sigillaták a 2. sz. végére — a 3. század elejére keltezik. A hely közelebbi és tágabb körzetében több ponton is fellelhető a római korszak emlékanyaga. A pesti síkság régészeti kultúráinak életét a politikai erőviszonyok mellett mindig is erősen meghatározta a természetföldrajzi környezet. A Csömöri, a Szilas és a Rákospatak DK-i irányban szelték át a mai Pest területét, s e patakok mentén már az őskortól kezdve megtelepedett az ember. A vízjárta, mocsaras környezetből kiemelkedő dunai teraszok és a dombos-homokbuckás területek voltak a legkorábbi telephelyek, s ezek is maradtak egészen a korai középkor évszázadai soráig. A rákoscsabai császárkori település értékeléséhez foglalkoznunk kell a terület közvetlen környezetének topográfiai viszonyaival és politikai-etnikai történetével is. A szarmaták Duna-Tisza közi beköltözése (az i. sz. 1. sz. közepe) előtt a pesti oldal lakossága a kelta osus törzshöz tartozó népesség lehetett, akikről Tacitus azt írja, hogy a quadok szomszédságában élnek és az eraviszkuszokkal rokon életmódot folytatnak. A római történelemben a szarmaták az 1. sz.-ban tűnnek l-l fel. A rómaiakkal való legkorábbi kapcsolataikra utal területünkön a péceli éremlelet, mely Vespasianus korára keltezhető, valószínűleg még nem is kereskedelmi kapcsolat emléke, inkább ajándékként kerülhetett a barbaricumba. Fülöp Gyula az alföldi éremforgalomról írott cikkében megkérdőjelezi azt az elterjedt nézetet, hogy az i. sz. 68-98 közé keltezhető éremleletek a Duna-Tisza közén kereskedelmi jellegűek len239