Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Római kori (szarmata) település Soroksáron 223-235

Ltsz.: 88.2.22. pirosra festett, fogaskarcolásos oldaltöredék. Lh. 12. gödör; 6,5 x 3,5 cm. 8. kép 3. Ltsz.: 88.2.23. fogaskarcolásos díszű, pirosra festett, kopott edény oldaltöredéke. Lh. 12. gödör; 10,5 x 9 cm. 8. kép 4. Ltsz.: 88.2.24. nagyon durva, kézzel formált, kihajló peremű fazék oldaltöredéke. Lh. 12. gödör; 9x5 cm. 8. kép 2. Ltsz.: 88.2.25. terrakotta színű, nagy, vastagfalú edény oldaltöredéke, bordaRövidítések ArchHung Archaeologia Hungarica BpR Budapest Régiségei DissPann Dissertationes Pannonicae Ltsz.: 88.2.26. Ltsz.: 88.2.27. MNM RFüz díszes, több darabból összeragasztva. Lh. 12. gödör; 22,5 x 11,5 cm. 8. kép 6,9. kép 2. sötétszürke kőeszköz, ép, fenőkő vagy kőeszköz. Lh. ásatási szórvány; kora: ? 9x3,2 cm. 7. kép 3. szürke, simított felületű, egyenes, álló peremű edény oldaltöredéke. Lh. ásatási szórvány; száj átm. 15 cm, tör. m. 9 cm. 6. kép 5. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Füzetek Jegyzet 3. 4. 5. B. C. Elischer: BpR XXI (1963) 429. A fibulához ld. Sellye, I.: DissPann Ser. II. 8. Bpest. 1939.4. old. és XIX. t. 8. Analógia: Szőnyből (MNM 105.1894.9.) Gabler Dénes szíves közreműködéséért köszönetet mondok. Cass. Dio 71.18-19 Vaday A.: A Közép-Tiszavidék a római korban. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest 1987.5. PárduczM.: A szarmatakor emlékei Magyarországon. ArchHung XXV (1941) Budapest 1.39. 7. Nagy M.: BpR XXIII (1973) 271. Leletmentési jelentés 8. Nagy M: RFüz Ser. 1. No. 39. (1986) 51-52 9. A kézirat lezárása idején fejeződött be 1988-ban az MO-ás I/B soroksári szakaszán, az Ócsai úttól DNy-ra egy a IV. sz. első harmadából való szarmata telep feltárása, melyről a BpR következő kötetében számolunk be. 10. A leletanyag restaurálása 1988 nyara végén készült el, ezért csak az anyagra jellemző válogatást tudtuk bemutatni MÁRIA PETŐ SARMATISCHE SIEDLUNG AUS DER RÖMERZEIT IN SOROKSÁR Im Laufe der Bauarbeiten an der Autobahn „MO" führten wir im Jahre 1987 Fundrettungen am rechten Ufer des Gyáler Baches (Bp. III. Soroksár, Gebiet der Agrarischen Versuchswirtschaft) durch, wo es uns gelang 16 Gruben, 1 Einzelgrab sowie sporadische Funde einer sarmatischen Siedlung vom Beginn des 3. Jahrhunderts, freizulegen. Die Siedlung befand sich einst auf einem südlich gelegenen, vom Hochwasser geschützten Hügelhang. Aus ihrem Fundmaterial wurden für die mittlere sarmatische Periode charakteristischen Gegenstände, keltische Tradition wahrende Keramik, römische Importware darunter terra sigillata-Stücke (vom Beginn des 3. Jahrhunderts), Scheibenfibel mit Emailverzierung, sowie Bruchstücke von handgeformter Hauskeramik gefunden. Objekt Nr. 10. war ein Backofen, Nr. 15. ein im Freien stehender Herd. Im Laufe unserer Erschliessungen konnten wir einen im Jahre 1959, als aus der LX-D Zeit bestimmten Fundort, besätigen. Unseres Erachtens nach gehört dieser zur SW-Grenze der unsrerseits erforschten sarmatischen Siedlung und markiert zugleich deren Rand. Die Siedlung entlang des Gyaler Baches, die 1969 fundgeretteten Überreste beim 17-Kilometerstein in der Ocsai-Strasse und die im Sommer 1988 zum Vorschein gekommene Siedlung, weisen auf die dichte Bevölkerung des des südlichen Teils der Pester Ebene zur Römerzeit. 225