Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Parragi Györgyi: A Folyamőr utcai római villa 199-215

PARRAGI GYÖRGYI A FOLYAMŐR UTCAI RÓMAI VILLA 1974-ben a Folyamőr utca — Búvár utca közötti te­rületen (1. kép), az Ecetgyár telkén távfűtőárok fekte­tése közben mozaikpadló része került elő. Az ásatás határait a még működő gyár épületei is megszabták. 1977-ben kerülhetett sor az ásatás folytatására. 1978­tól a villa feltárását Szirmai Krisztina folytatta és fe­jezte be. Jelen dolgozatban az 1974-ben és 1977-ben végzett kutatás eredményeiről számolunk be (2. kép). 1974-ben 200 cm mélységben, 8x5 méteres felüle­ten különböző irányú falmaradványok jelentkeztek. 1. sz. fal: DK—ÉNy irányú, földbe rakott kövekből falazva, tetejét lapos, hasított kövek borították. Hossza 4 méter (3. kép 1). 2. sz. fal: Az 1. sz. falból kelet felé ágazott le, tég­ladarabokból, kövekből földbe rakva; feltárt hossza 3 méter, szélessége 45 cm (3. kép 5). 3. sz. fal: a blokk északi végében DK—ÉNy-i irányú, az árokfal alá húzódott (3. kép 3). 4. sz. fal: az árok déli részén, DK—ÉNy-i irányú, agyagtéglákból rakott; hossza 490 cm, szélessége 50 cm. A falak festve és vakolva voltak (4. kép 4). Az 1. sz. fal Ny-i oldalán piros alapon zöld sávos festés, keleti oldalán vakolás, mely átterjed a 2. sz. fal északi falára. A 2. sz. fal déli oldalán kétrétegű festés, az első réteg pirossal festett háromszög minták között sárga foltos festés, a második rétegű festést fehér ala­pon piros és zöld keretelő sávok osztják mezőre. A 4. sz. fal déli oldalán is kétrétegű falfestmány lát­ható. Piros háromszögminták között sárga köralakú foltos festés, a második rétegben fehér alapú mezőt piros, keskeny sávok kereteznek. Festése megegyezik a 2. sz. fal déli oldalának festésével. Ez a festés jelent­kezik a blokk DK-i sarkában is. Az 1., 2., 3. és 4. fal által határolt terület bontása közben falfestménytöredékek és nagyszámú stukkótö­redék került elő. A helyiséget állatalakos mozaikpadló borítja. A mozaikpadlóra K—Ny-i irányú fal lett rá­építve szabálytalan alakú kövekből (3. kép 3), mely csatlakozik az 1. sz. falhoz, és a 2. sz. fal folytatásának látszik. A mozaikot keretelő szegély az északi részen a legszélesebb, 130 cm. Legjobb állapotban a mozaik Ny-i széle maradt meg. A fehér mező után 3 sor sötétkék, 4 sor narancssár­ga, 5 sor piros kockából keretelő sávok, élére állított háromszögekből álló, narancssárga kockákból kirakott csíkminta húzódik, majd újra sötétkék, fehér, sötétkék kockákból álló sávok után szalagfonatos szegély kere­tezi a képmezőt. A képmező szélén narancssárga, sö­tétszürke és fehér kövekből kialakított fonatdíszes me­daillonok és ellentétes irányú félkörök váltakoznak (3. kép 2). A Ny-i szélen északról haladva a következő ábrázo­lásokat találjuk: balra néző bika (3. kép 4), a következő képmező rongált, balra haladó ló, jobb lábát felemeli (3. kép 6), lépegető vízimadár (3. kép 7), oroszlán hát­só része, mögötte leveles faág (4. kép 1). A két me­daillont összekötő mező itt a mozaik belseje felé ki­szélesedik, s tovább folytatódhatott. A következő me­dailíónban szarvas látható (4. kép 3). A keleti oldalona keretelő sávokon kívül a medaillonok töredékei látha­tók, az egyikben egy ugró tigris részével (4. kép 5). A 2. sz. faltól délre, a felület letisztítása után került elő a 2. számú, geometrikus mintával díszített mozaik. Fehér és piros keretelő sáv után fehér színű kövekből kirakott, élére állított háromszögek piros színű négy­zeteket zárnak közre (4. kép 2). A geometrikus mozaik nyugati fala párhuzamosan halad az 1. sz. mozaik keleti falával, a köztük lévő el­választó fal el van bontva. A 2. számú mozaik kikerüli a» 4. számú falat, úgy folytatódik Ny-i irányban (5. kép). A 2. számú moza­iktól É-ra, a 4. fal és az abból leágazó déli fal között fekete-fehér kockákból kirakott négyzetmintás mozaik került elő (4. kép 4). Az 1. és 2. fal külső oldalán többszörösen letapasz­tott agyagréteg jelentkezett, közepén 60 cm átmérőjű vörös átégetett résszel, melyben faszéndarabok is vol­tak. 1977-ben déli és nyugati irányban bővítettük az árkot. Az árok DK-i sarkából DK—ÉNy irányú fal ke­rült elő, 470 cm hosszúságban (5. sz. fal), melyből észa­ki és déli irányban egy-egy fal ágazik le. Az északra leágazó fal beleköt a 4. sz. fal déli le­ágazásába. Az 5. számú falon három rétegű festést fi­gyelhettünk meg: sárga, piros színű vonal a festés után sötétzöld foltos festés látható. A leomlott vakolat alatt a fal kváderkövekből volt rakva (4. kép 6). A leágazó fal mellől nagyon sok falfestménytöredék került elő, az egyes darabokon 3 rétegű festéssel. Az egyes darabokon jól láthatók a második vakolatréteg felrakása előtti bemélyítések. Az árok Ny-i oldalán előkerült az 1. sz. mozaikos helyiség fűtőcsatornája. Az 1. sz. mozaikpadlót 20-30 cm vastagságban falfest­mény- és stukkótöredék borítja. A közel kétszáz darab stukkótöredék közül az egyes darabok jellemzőit mu­tatjuk be. A töredékek alapján különválaszthatók: falat lezáró párkányok; jeleneteket szétválasztó oszlop- és pillértöredékek, falfelületet beborító szőlőlevél, szőlő­fürt, és figurális ábrázolásokhoz tartozó töredékek. Párkányok Párkány része, tojássor-díszítéssel, két szélén piros festéssel (6. kép 1). Párkány sarokrésze, ötös tagolású, a felső sorban akantuszlevélsor, léctag, kanellurázott 199

Next

/
Thumbnails
Contents