Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kocsis László: A Tribunus Laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legiotáborban : összefoglalás 141-197

118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. Osterburken mithraeuma is erre utal, ahol a Mithras-Sol ciklust az ascensio és a caena jelenetpár fogja közre. Az aquincumi ábrázolás alapján tarthatjuk a Mithras-Sol ciklus zárójelentének is. Gordon 1980. T típus. B. Tóth Klára festő-restaurátor megállapítása. CIMRM 71 - Tauroktonos jelenetnél; 782 - caena jelenetnél; 1301 - születés utáni jelenetnél; 1137 -? Talán erre utal Dieburg kultuszképén az agón ciklus után következő Triplasios Mithras ábrázolás, mely megint a misztériumról mond el valamit — itt a kultusz tartalmáról, Dura és Aquincum esetében pedig a rítus lefolyásáról. Mauls mithraeumának vitatott jelenete talán szintén így értelmezhető. Ez esetben a „mysterium" ciklus nem önálló, a Mithras-Sol ciklus részének kell tekinteni. Gordon 1980, X V típusok. L. 89. jegyzet. CIMRM 390,1292,1400. Mellékjelenetben: CIMRM 1430,1137. Az aquincumi mithraeum mellékjelenetei így írhatók le Gordon tipológiája szerint: Bal oldal: (fdü\rő\ lefelé) B C E FF O R?. Jobb oldal: (alulról felfelé) P U' S W T' X TT'. Ikonográfiailag elképzelhető lenne a caena mystica ábrázolása is, erre utalhat a tripus, a trapedza megléte, az asztal zöld színe, mely összevág a lovaglás-jelenet bikaábrázolásával. Viszont az asztal körül hét hely van, a caena ábrázolásoknál pedig csak Mithras és Sol ülnek az asztalnál, a többiek felszolgálnak. (Barberini-freskó) A központi alak attribútuma töredékes, csak annyi biztos, hogy szakállat visel, tehát nem lehet Sol, akinek a caena mystica jelenetben a központi helyet kell elfoglalnia. Istenek: pl. CIMRM 1292, 1430.; planétákkal: pl. CIMRM 1727,693. Osterburken Behn 1928, abb. 25., Vulcanus p. 25-28. BTM. Ltsz.: 64.11.78. CIMRM 1796. Topográfiai helye: Budapest, III. ker. Föld u.-Vörösvári u. sarka. Az ásatás régészeti leletegyüttesét és értékelését Kocsis László közli ugyanebben a kötetben. Az 1978-1979-es ásatás állatcsont leletanyagából csak a Mithraeum és a közvetlen környezetéből előkerült maradványok kerültek most dokumentálásra. 7. Vörös: The animal bones from the Late La Téne and Roman settlement of Szakály-Réti földek. In.: Gabler, D.-Patek, E. and 7. Vörös: Studies in the Iron Age of Hungary. BAR Internat. Ser. 144. Oxford, 1982.129-179.;/. Vörös: Történeti zoológia-archaeozoológia. Régészeti Továbbképző Füzetek 2. Vizsgálatok csontokon. Magyar Nemzeti Múzeum 1983 (1984), 15-28. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. Téglás G.: A sarmizegetusai mithraeum állati csontjai. In.: Király P.: A sarmizegetusai mithraeum. Függelék. ArchKözl 15 (1886). p. 129. A Borostyánkő úti leletek keltezése megegyezik azzal, amit Tchernia-Zevi 1972, az ostiai anyagra meghatározott. Peacock 1977,270. Peacock 1986,194. elfogadja Panellá 1973, keltezését, Grace 1961. 37. ábra a 3. század közepére datálja, Kapitän 1961, 296. sköv. Strabon V.1.2. és V.1.12. Kuzsinszky 1932,71. sköv. Bezeczky 1987, 6-21., Buchi 1974, Baldacci 1967, Carre 1985, 219-225. Bezeczky 1987. Pl. 13.28 p. A magdalensbergi leletek között csak néhány töredék mutatható ki, a zalalövői ásatásokon Claudius kori rétegből kerültek elő ilyen darabok. Peacock 1986.123. D. Gabler: „Nordafrikanische Sigillaten" in Pannonién. Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 16 (1982) 322. Sajátosságait részletesen leírja Grünewald 1983, 11. H.-J. Kellner-G. Ulbert: Das römische Seebruck. BVbl 23 (1958) 73, Abb. 12,13. P. Karnitsch: Die Kastelle von Lentia. Linzer Arch. Forschungen IV. 2. (1972) Taf. 1.6. F. Ronchetti-Butti-S. Biaggio-Simone in: Ascona. La necropoli romána. Quaderni d'informazione 12. Bellinzona (1987) 95, tomba 6. S. Petru: Emonske nekropole. Katalogi in monografije 7. Ljubljana (1972), Taf. IX. 81. S. Zabehlicky: Italische Terra sigillata in: Carnuntum. Canabae legionis. Die Ausgrabungen auf der Flur „Mühläcker" in Bad Deutsch Altenburg, zusammengestellt anläßlich der 14. Int. Limeskongresses in Bad Deutsch Altenburg. (1986) Abb. 4,2,3; 37-56., Grünewald 1983, Taf. 2,9. Kuba M.: Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél (Römerzeitliches Baureste beim Király Bad). BpR XX (1963) 274,14. kép 6. Mazzeo Saracino 1985,202. Ibidem Gabler D.-Lőrincz B.: A dunai limes 1-2. századi történetének néhány kérdése. AÉ104 (1977) 147W. Krämer: Cambodunumforschungen 1953. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte 9. Kallmünz (1957) 89, Nr. 10-16,18-20. Lentián kívül Ovilava, vö. Karnitsch 1959, 80, Nr. 5-6,11-12; MagdalensbergM. Schindler-S. Scheffenegger: Die glatte rote Terra sigillata vom Magdalensberg. Kärntner Museumsschriften 62. Klagenfurt (1977) Taf. 63,1-13; Taf. 83,3-9. D. Bojovic: Rimska keramika Singidunuma. Kat. Muzej grada Beograda 8. Beograd (1977) 63, Nr. 1. M. Fransioli: La necropoli Madrano. Ann. della Società Svizzera di Preistoria 47 (1958-1959) 74. 149