Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kocsis László: A Tribunus Laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legiotáborban : összefoglalás 141-197

KOCSIS LÁSZLÓ A TRIBUNUS LATICLAVIUSOK HAZA AZ AQUINCUMI 2-3. SZ-I LEGIO­TÁBORBAN ÖSSZEFOGLALÁS A nagy mennyiségű leletanyag kiértékelése és fel­dolgozása jelenleg is tart. Kiemelve és megvizsgálva az érem és terra sigillata leletcsoportot, a tribunus ház alaprajzában is részben megfigyelhető periodizá­ció alakult ki. Ez a periodizáció nemcsak a tribunus laticlavius ház korszakolásához ad támpontokat, de a légiostábor e részének időrendjéhez is. Köztudomású, hogy a régészeti jelenségek, rétegek kiértékeléséhez az előkerülő pénzek és más jól datálha­tó tárgyak (sigillata, amphora, pecsételt díszű kerámia, egyes fegyvertípusok stb.) adnak megfelelő támponto­kat az ásató régésznek. Ezért ezeknek a leleteknek a stratigráfiai helyzete és annak pontos dokumentálása és nyilvántartása különösen fontos feladat. Az ásatások során azonban sajnos az érmeknek csak egy része köthető bolygatatlan réteghez, a többség álta­lában bolygatott rétegből, vagy szórványként kerül nyil­vántartásba, így az utóbbi érmeknek a numizmatikai értékén túl alig van datáló értéke és ezért a feldolgozás­nál nem vették figyelembe, kizárták az értékelésből. Az utóbbi időben azonban ez az eddig holt lelet­223 • anyag is értékelhetővé vált. E matematikai-statiszti­kai módszer segítségével a másodlagos helyről, szór­ványként előkerülő pénzek is bevonhatók egy-egy terü­let periodizációjának meghatározásába. A program az előkerülő érmek gyakoriságát vizsgálja és rajzolja fel egy hisztogramba ; ahol az ,X' tengelyen az évek és a császárok uralkodása szerepel. Az „y" tengelyen pedig az egységnyi időre eső pénz van feltün­tetve. Itt minden pénznek egyforma nagyságú terület felel meg. A felület nagysága pedig mindig a vizsgált pénzmennyiség arányában egy-egy hisztogrammban más és más lehet. Pl. a tribunus ház pénzforgalmának a hisztogrammjában, amiben 74 db pénzt vettünk alapul, egy pénznek 30 mm felület felel meg. Ha egy, egy évre keltezhető pénzünk van, ez a grafikonunkban egy 3 xlO mm-es oszlopban jelenik meg, míg egy pl. 10 éves pon­tossággal meghatározható érem egy fekvő 3 xlO mm-es téglalapban. Egy-egy időszak pénzeinek területe így ösz­szeadódik és ily módon alakul ki a területre jellemző pénzforgalmi görbe. A tribunus házból a feltárások során 74 db pénz került elő' Ezt hasonlítottuk össze egyrészt Aquin­cum teljes publikált pénzforgalmával, másrészt a tri­bunus ház egyelőre 240 db-os sigillata anyagával (38. kép 1. ). Ha vetünk egy pillantást a tribunus laticlavius ház területének éremforgalmi hisztogrammjára (38. kép 2.), rögtön szembetűnik a görbe négy oszlopa. Ez felnagyítva, részletekre bontva mutatja a vizsgált terület pénzforgalmát. Ez a négy oszlop értelmet rész­ben Aquincum pénzforgalmával való összehasonlítás­ban nyer (39. képl-2.). A területen Vespasianus alatt jelenik meg az első jelzés a római jelenlétről. Az aquincumi görbén van már egy korábbi is, ami Nero idejében jelez római jelenlétet. A tribunus ház területén ez az I. periódus Vespasianus idejére tehető. Ez a leletanyag nagyjá­ból a via principalis vonalától keletre jelöli e korai tele­pülés helyét. Objektumot itt még nem azonosítottunk hozzá. A II. periódus a grafikonon az 1. tömbön belül három csúccsal szerepel. E periódus nyomait csak a via principalis nyugati oldala alatt és az út alatt, valamint a keleti oldala mentén tártuk fel. Ezek a jelenségek azt jelzik, hogy a korai 1. századi légiostábor közelebb volt a Dunához. Tájolási rendszerében azonos a későbbi 2-3. századi táborral. Korát a grafikonunkon is kirajzo­lódó görbe 1. század 80-as évei és az 1. század vége közé tehetjük. Három épületet azonosítottunk hozzá a fen­tebb megjelölt területen. Az épületek — feltehetőleg kaszárnyák — kő főfalakkal, agyagtéglákból és sövény­falakból készült osztófalakkal épültek meg (3. kép 2-3.). Ezt a periódust és az előzőt is a tribunus laticlavius ház területén csak a kísérő leletanyag jelzi a ház építé­sét megelőző tereprendezés miatt. Ennek a Domitianus kori II. periódusnak egy hatal­mas árvíz vet véget az 1-2. század fordulóján. Az árvíz­nek a via principalis alatt és az út nyugati oldalán a 15-20 cm-es hordalékát több helyen is megtaláltuk (3. kép 4.). A terület III. periódusában a légiostábor megközelítőleg 200 m-es nyugatra eltolása után épül meg maga a tribunus laticlavius ház. Az épületet több­ször tatarozták, a tetőzetet javítgatták, amelynek szá­mos, az itt állomásozó leg. II. Ad., leg. IUI. Fl. és Leg. X. G. bélyeges tegula típus a bizonyítéka. A Markoman háborúk idején a tribunus laticlavius ház területén megszűnik a pénzforgalom, ezzel szem­ben a sigillaták száma gyarapodott. A háborús károk helyreállítása Commodus idején, majd a császárlátogatás egy újabb periódust jelez a pénzforgalomban a 2. század végén és a 3. század ele­jén. A IV periódus a Mithras templom kialakításával, tehát a tribunus ház egy részének átalakításával jelenik meg. A mithraeumból 11 érem került napvilágra, ebből hét érem értékelhető a templommal összefüggésben. A mithraeum alapításának idejéből származhat Com­modus kopott pénze, ami az alapító kőtábla előtti pad­lóról került elő. A fennmaradó hat érem a templom 141

Next

/
Thumbnails
Contents