Budapest Régiségei 28. (1991)
TANULMÁNYOK - Kalicz-Schreiber Rózsa: A Somogyvár-Vinkovci kultúra dél-északi irányú közvetítő szerepe a korabronzkorban 9-43
zék. Lehet, hogy a sírban levő másik, hasonló formájú fazéknak is volt kis füle, de csak a nyoma maradt meg ' 39 4. Bisamberg, Alsó-Ausztria. A Balaton—Lasinja (I) kultúra (Bisamberg-Oberpullendorf csoport) teleplelete az aszimmetrikus fülű, kannelurás díszű korsó (14. kép 3). 5. Jevisovice—Stary Zamek, C 1 horizont, Morvaország. A telep C 1 horizontja a későrézkori Boleráz csoporttal azonos korú. Többek között kannelurás díszű, aszimmetrikus fülű korsó is van a telepleletek között (14. kép 4). A Kárpát-medencében és attól délre elsősorban a korai bronzkorban váltak gyakorivá az aszimmetrikus fülű edények. A fentebb bemutatott idősebb leletek részben a Kárpát-medencétől délre, részben annak déli részén, részben nyugatra ill. északnyugatra kerültek elő. A típus származási helyét nagy valószínűséggel kereshetjük délen, nemcsak a kronológiai prioritás miatt, de azért is, mivel hasonló edények Nyugat-Anatóliában, Cipruson, sőt még a Közel-Keleten is előfordulnak. Az is közismert, hogy a Balaton—Lasinj a kultúrában és a Boleráz csoportban mennyire jelentős szerepet játszottak a délről származó hatások, sőt összetevők. A korai bronzkoriak között is, legdélebbre a Balkánon Bulgáriából ismerünk aszimmetrikus fülű edényt. 1. Raszkopanitza, Bulgária. Teleplelet a magyarországi korai bronzkornak megfelelő rétegből. Fazékszerű aszimmetrikus fülű edény (15. kép 9). Ennél az edénynél a helyi tradíciók továbbélését vagy nyugatmediterráni hatások érvényre jutását gyaníthatjuk. Külön összefüggő csoportot alkotnak a Kárpát-medencében ill. attól délre (Nyugat-Szerbia) előkerült aszimmetrikus fülű edények, mivel egy nagy kulturális horizontba, a korai bronzkorba tartoznak és viszonylag nagy számban fordulnak elő. Legelőször Kalicz Nándor foglalta össze az aszimmetrikus fülű edények problémáját 1961-ben 43 , majd 1968-ban. Az akkori ismeretek alapján távoli déli eredetüket hangsúlyozta. Azóta megnőtt az ilyen edények száma, de az eredetükkel kapcsolatos Kalicz-féle elképzelést, legalábbis a balkáni eredetet most is valószínűnek tartjuk, amint ezt Kalicz 1984-ben is kifejtette. 45 2. Priboj, Nyugat-Szerbia. Halomsírból származó lelet. 46 Az aszimmetrikus fülű magasabb nyakú korsó (15. kép 2) némileg hasonló alakú kétfülű korsóval együtt (15. kép 1) került elő. Az edények erőteljes hasonlóságát és egyidejűségüket a Somogyvár csoport első összefoglalásában már 1965-ben hangsúlyozta Bóna István. Kulturális besorolásunk egyelőre bizonytalan. M. Garaáanin a Belotié-Bela Crkva csoportba sorolta őket. 48 3. lg, Ljubljana (Laibach), Szlovénia. A régen előkerült telepleletek között több példányban ismeretes a jellegzetes edényforma. A kettős kónikus testű alacsony nyakú típus fordul elő aszimmetrikus fülekkel a lelőhelyen (15. kép 4-5). A Vucedol kultúra késői fázisára jellemző díszítésük van. A velük együtt talált többi kerámiát hasonló díszítésükkel a Vucedol kultúra késői, C fázisába keltezi S. Dimitrijevié. 4. Vuéedol— Gradac, Horvátország. A kultúra névadó lelőhelyén aszimmetrikus fülű fazék is előkerült a telep B 2 fázisra keltezhető rétegéből (15. kép 8). 5. Sarvas (Horvátország). Aszimmetrikus fülű fazék (15. kép 7). Hasonló a vuőedoli edényhez, csak ez seprődíszes. Az előbbihez hasonlóan a Vucedol kultúra B 2 fázisára keltezik. 6. Gradina a Bosut mellett, Szerémség (Jugoszlávia). A több periódusú telep egyik rétege a Somogyvár—Vinkovci kultúra leleteit tartalmazza. Ezek között előfordult az aszimmetrikus fülű korsó is (a típus). Hasonló az Ilokon előkerült példányhoz. 7. Ilók, Szerémség (Jugoszlávia). Nagyobb települési együttesben (17. kép 1-11) előfordul az aszimmetrikus fülű korsó, magas nyakkal (17. kép 2). A leletegyüttes a Somogyvár—Vinkovci kultúra feltehetően fiatalabb fázisába tartozik. 8. Vinkovci, Horvátország. A névadó lelőhelyen végzett ásatások alkalmával került elő egy jellegzetes aszimmetrikus fülű edény magas nyakkal és ovális testtel (16. kép 2) a Somogyvár—Vinkovci kultúra rétegében (16. kép 1-14). 9. Hajdukovo, Vajdaság (Jugoszlávia). 5 A Tiszától nyugatra a Bácskában találták a nagyobb méretű, ovális testű, alacsony nyakú, aszimmetrikus fülű korsót. Horváth Ferenc a Somogyvár — Vinkovci kultúra Ada típusába sorolja a leletet. Az edény ép állapota miatt arra gondolunk, hogy sírlelet lehetett (15. kép 3). 10. Zók-Várhegy, Baranya megye. Az első világháború után jugoszláv megszállás idején végzett ásatások hoztak felszínre egy jellegzetes aszimmetrikus fülű korsót is, alacsony nyakkal, amely a ljubljanaiakhoz hasonló (15. kép 6). Ecsedy István ásatása során a késő Vucedol rétegben előkerült egy aszimmetrikus fülű fazékszerű edény is. 59 11. Szava, Baranya megye. A Somogyvár — Vinkovci kultúra egyik gazdag tartalmú gödrében talált Ecsedy István egy aszimmetrikus fülű korsótöredéket is (14. kép 6). 12. Hódmezővásárhety-Gorzsa, Csongrád megye. Hamvasztásos sírból származik egy magas nyakú korsó aszimmetrikus füllel (18. kép 5). A sírleletet Kalicz Nándor a Makó kultúra idejére keltezte, de lehet, hogy már fiatalabb, vagy esetleg a Makó kultúra legkésőbbi, átmeneti fázisából származik (18. kép 3-6). 13. Kunszentmárton és Szentes között, Csongrád megye. Csallány Dezső gyűjtött az 50-es évek legelején egy aszimmetrikus fülű korsót, amely a gorzsaihoz hasonló. 14. Csongrád-Vidrepart, Csongrád megye. Telepleletként került elő a lelőhelyen egy fazékszerű, aszimmetrikus fülű edény (14. kép 7). A leletegyüttes a Makó és Nagyrév kultúra átmeneti idejére keltezhető, amelyben a Somogyvár-Vinkovci kultúra hatása is érződik. 15. Tiszaluc-Sarkadpuszta, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A Makó kultúra telepgödrében került elő egy aszimmetrikus fülű, ovális testű korsó. A lelőhely Makó típusú leleteiből néhány töredéket közölt Kalicz Nándor. 64 12
