Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kocsis László: A Tribunus Laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legiotáborban : előzetes jelentés 117-121

raeumban talált oltárok egy része 202-nél korábbi idő­re datálható, ezért egy 190 körüli templomalapítási dá­tum magyarázatául szolgálhatott volna az oltárok korai keltezésére is. Ezt a következtetést zavarja az, hogyha egy átlagos cursus honorumot figyelembe véve a tribunusi és a consuli rang közötti időt 10-15 évre becsüljük, úgy a 190 körüli templomalapítási idő előttről is van már egy C. Iulius Lepidus Tertullus által Mithrasnak szen­telt oltár. Ezt az oltárt az előzőekben felvázolt szá­mítási mód alapján 178-182 közé keltezhetnénk. Az előző zavaró momentum mellett azonban más is ellen szól a második feltevsnek: egyrészt, mert a 190 körüli templomalapítás Septimius Severus trónra ke­rülése előtt elképzelhetetlen lett volna egy legiostábo­ron belül. Másrészt a templomalapítás előtti Mith­rasnak szentelt oltárok a tribunus laticlaviusok házá­nak udvarán is állhattak, és csak később, a templom alapításával kerültek a helyükre. Valószínűleg a 202-es templomalapítás és így L. Cassius Pius Marcellinus fel­oldás mellett szól még az a tény, hogy ebben az időben látogat Pannoniába a császár. A felirat 4. sorában szereplő „Acmazo" név egy rab­szolgát takar, aki gazdájával együtt hozta létre a temp­lomot. 46 2. A szentélyben szerepel egy másik L. C. Pius Mar­cellinus által állított feliratos oltár (13. kép 4), amely­nek kialakítása és elhelyezése a mithraeumon belül egységes képet mutat az északi szentélyfalon levő fal­festménnyel; mintegy belekomponálták a szentély fa­lának a látványába. Sajnos ennek a Mithra Petrogenitus oltárnak a felső része hiányzik, így ma már nem dönt­hető el, hogy a kígyó feje hogyan volt kialakítva (14. kép 2) és hogy az oltáron megvolt-e, és milyen volt a sziklából születő Mithras szobra. A mészkőoltár abacusán elöl kétfülű, gömbhasú edény (cantharos) van, amiből kétoldalra szőlőfürtös inda hajlik ki egy-egy szőlőfürttel. Az abacus látható jobb oldalán egy szőlőfürt szerepel (14. kép 1). A hen­geres törzsre kígyó tekeredik fel. A talpazaton, a négy sarkon egy-egy kétsoros akhantus levelű fejezettel négyszögletes oszlopok állnak, amelyet elöl szőlőfürtös és leveles inda díszít. Az oltáron még láthatók az ere­deti festés nyomai. Az abacuson és a felső párkányon felirattal (13. kép 3). Feliratunkat a következőképpen oldhatjuk fel: D(eo) S(oli) I(nvicto) M(ithrae) / L. C. Pius Marcel­linus Mérete: M: 92 cm Sz: 45,5 cm V: 37,5 cm Bm: 5-3 cm Ltsz.: 81.7.17 L. Cassius Pius Marcellinus ismert személyiség volt. Cursus honoruma is nyomon követhető. Az előzőekben felvázoltak alapján ő lehetett a mithraeum alapítója. 3. Az elfalazás mögött eredeti helyén találtunk rá a nyugati pódiumban kialakított kis fülkében itt egy má­sodlagosan felhasznált kis oltárra (14. kép 4). Az elnagyolt kivitelű oltár puha mészkőből készült, az abacusán stilizált akroterionnal, a tetején kormozott kerek mélyedéssel. A törzsön az eredeti görög nyelvű feliratot stukkóval lekenték és a fehér alapra bordó színű festékkel új feliratot írtak. Számunkra részben csak a stukkó alatti, eredeti vésett felirat maradt meg öt sorban (14. kép 3). Ac / KX-niruo / AVTCÙ / VUÚCT / CIAI[...] 5 Mérete: M: 29 cm Sz: 10 cm V: 9 cm Bm: 1,5-2 cm Ltsz.: 86.10.8. Az oltár valószínűleg a közeli valetudinariumból került a Mithras templomba. Az állítójáról nem so­kat tudunk, az Antonius név rendkívül elterjedt volt a birodalomban. A felirat 5. sorában az átvonó festés miatt a szöveg olvashatatlan. 4. Az elfalazás mögötti következő oltár kemény mészkőből készült. Sérült abacusán kétoldalt és közé­pen palmettás indadísszel. Tetején szögletes mélyedés­sel. Az oldalán fehér festés nyomaival. Törzsén nyolc sorban vésett, vörös festésű felirattal (15. kép 2). Feliratunkat a következőképpen oldhatjuk fel (15. kép 1): Soli I Invicto I sac(rum) I C. Iul(ius) C(ai) f(ilius) Arne(nsi) (tribu) I Lepidus Terrtullus tr(ibunus) lat(ic­lavius) I leg(ionis) II. Ad(iutricis) p(iae) f(idelis) I vot(um) exol(vit) Mérete: M: 109 cm Sz: 33,5 cm V: 30,5 cm Bm: 2,5-6,5 cm Ltsz.: 81.7.15. Az oltár az elfalazást megelőzően valószínűleg ere­detileg a keleti podium mellett állhatott. C. Iulius Lepidus Tertullus pályafutása is részben is­mert, bár ifjúkorának eme szakaszáról nincs más em­lékünk. Ezek szerint 193-195 között leg. Aug. pr. pr. leg. III. Aug., s ettől az időtől visszaszámolva megkö­zelítőleg 178-182 között lehetett a leg. II. Ad. tribunus laticlaviusa. Az is elképzelhető, hogy esetleg a legátus fiáról van ez esetben szó. A felirat 6. sorában a lat(ic­lavius) szónál törlést figyelhettünk meg. Az elfalazás mögött a még hátramaradt Mithrasnak szentelt oltárok állítói a kutatás számára egyelőre telje­sen ismeretlenek. 5. Az első kemény mészkőből készült, abacusán két­oldalt akroterion, középen háromszög díszben rozetta. Teteje simára alakított. Törzsén 8 sorban felirattal (15. kép 4). Az oltár feliratát a következőképpen oldhatjuk fel (15. kép 3): Soli Invicto I Mitrhae (sic!) I C.Minucius/Ticidianus I Annius Fausrtus trib(unus) lat(iclavius) I leg(ionis) II. Adi(utricis) p(iae) f(idelis) I v(otum) s(olvit) Mérete: M: 102 cm Sz: 38 cm V: 32,5 cm 119

Next

/
Thumbnails
Contents