Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: A legio II Adiutrix pia fidelis jelenleg nyilvántartható italikus lovagrendű tribunusai 23-43

7. A. Fabius Proculus E férfiú emlékét tusculumi sírkövének az alábbi felirata tartotta fenn: CIL XIV 2618: D(is) M(anibus).\A(ulo) Fabio A(uii)ff(ilio) Pap(iria) (tribu)] Proculo| praef(ecto) coh(ortis) I Da[cor(um)? vagy-lmat(arum)?] \ trib(uno) mil(itum) leg(ionis) II Ad \ iutricis, fecit \ Lucceia M (arci) filia Nepotilla \ marito optimo. Fabius Proculus lovagrendű tiszti szolgálatát kétségkívül Britanniában kezdte. De megítélésünk szerint egyértelműen nem dönthető el, hogy a töredékesen megmaradt cohors neve a Traianus idejében életre hívott IDacorum vagy a foglalás óta Britannia megszálló seregéhez tartozó és Antoninus Pius uralkodása idején a Vallum Hadriani mögöttes Alauna —Alione (Maryport) , majd a késő Antoninus-korban Chester táborában állomásozó IDalmatarum nevére egészíthető e ki. Proculus a militia prima betöltését követően, akárcsak C. Mulvius Ofilüus Restitutus a Flaviusok, az achollai Névtelen Traianus, T. Furius Victorinus Hadrianus és T. Attius Tutor Marcus Aurelius uralkodása idején, tiszti szolgálatát a legio IIAdiutrix kötelékében folytatta, min

t tribunus angusticlavius s ebben a minőségben hunyt el. Feleségétől áhított egyszerű sircippusa s ezzel együtt Proculus tiszti pályafutása élesebben azonban nem keltezhető. Valószínűleg 2. századi és az olvasható cursus militaris jelenlegi ismereteink szerint aligha Marcus utáni.

8 8. Q.Fabius Commodus Egyetlen feliratos emléke az alábbi aquincumi fogadalmi oltárkő. CIL III 10 425^£> 3020: I(ovi) O(ptimo) M(aximo)\ Custodi\dis deabus\que\ Q(uintus) Fabius Com\modus trib(unus) leg(ionis) II Ad(iutricis) \ [— E felirattal a fogadalmát beváltó Q. Fabius Commodus tribunus korábbi és későbbi pályafutása jelenleg nem ismert. Feliratának betűformáit figyelembevéve legkorábban a 2. sz. második felében szolgálhatott az aquincumi legio kötelékében. Személyét legutóbb africainak ítélték a Commodus utónév alapján. Africában e cognomen valóban igen gyakori és pl. Lambaesisből egy Fabius Commodus nevű férfiú is idézhető. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az itáliai példákat sem. Az Etruriából, valószínűleg Bononiából származó és Vespasianustól a patríciusok sorába emelt Ceionii családjában az elsőszülött fiú négy generáción keresztül következetesen a Commodus utónevet kapta. Ez a cognomen azután Felső Italia (Gallia Cisalpina) több más városából is regisztrálható. Az origó megítélésénél nem hagyható továbbá az sem figyelmen kívül, hogy Q. Fabius Commodus tribunus kiemelten IOVI CVSTODI tette meg és váltotta be fogadalmát. Iuppiternek eme aszpektusában való tisztelete mármost mindeddig teljesen hiányzik Africa és az onnan elszármazottak gazdag feliratos hagyatékában. Italiában viszont Iuppiter Custos, akinek Domitianus mindjárt uralkodása elején nagyobb méretű templomot emelt a Capitoliumon, nem egy itáliai municipiumban is tiszteletben részesült. A tartományokból Iuppiter Custos kultuszára /. Toutain — mindmáig alapvető munkájában — mindössze a fentebbi aquincumi oltárkő feliratára tudott hivatkozni. Azóta még a hispániai Astorga és Léon körzetéből vált ismeretessé egy lövi Custodi ajánlott felirat, amelyet lulius Silvanus Melanio procurator állított a 198-209 közötti évek egyikén. E procurator a fiamén Pomonalis papi tisztségét tekintve kétségkívül Róma város szülöttjének tekinthető. Mindezek figyelembevételével a magunk részéről Q. Fabius Commodus tribunus személyét a bizonyosság határán mozgó valószínűséggel italikusnak ítéljük. Aquincumi szolgálata idején vagy még azt megelőzően Fabius Commodus egy létét veszélyeztető helyzetben tehetett fogadalmat az italikus vallásosság szerint a túlélést egyedül biztosító Iovi Custodi. E fogadalmát a veszélyes helyzet elmúlta után Fabius Commodus az aquincumi legióstáborban váltotta be, ahol oltárkövének pontos lelhelye: Majláth u. 23, a legióstábor belső elrendezését vizsgáló újabb kutatások eredményeivel összevetve a castra egyik tribunus angusticlavius lakta épületének — amely Fabius Commodusnak szolgálata idején nyilván lakóhelyéül szolgált — udvarrészére lokalizálható. II. A legio II Adiutrix jelenleg nyilvántartható 8 italikus lovagrendű tisztje közül 5 tribunusnál minden kétséget kizáróan, 2-nél pedig a bizonyosság határán mozgó valószínűséggel megadható, hogy az illető melyik itáliai város polgáraként kezdte meg katonai pályafutását. Egyedül Q. Fabius Commodusnál (Nr. 8) nem pontosítható Italián belül a közelebbi origó. A másik 7 tribunus származáshelyét a mellékelt 1. térkép kívánja szemléltetően bemutatni, ahol a városnevekhez írt számjegy azt jelzi, hogy az illető város szülöttjét dolgozatunk első részében milyen sorszám alatt tárgyaltuk meg. A számba vett 8 lovagrendű tribunus közül mindössze kettőnél ismert és egy harmadiknál majdnem bizonyos, hogy a militia equestris megkezdése előtt szülővárosában egy vagy több municipiális tisztséget töltött be. A Flavius-kori C. Mulvius Ofillius Restitutus (Nr. 1) miután a Sulla előtti időkben, valószínűleg a Gracchusok korában colonia rangra emelt Grumentumban ellátta e város sajátos szervezetének mind a négy tisztségét, nyilván már meglett férfi korában kezdte meg a lovagrendű tiszti pályát, amelynek azután figyelemreméltóan mind a három lépcsőfokán szolgálatot teljesített. Ezzel szemben Traianus korában P. Clodius Sura (Nr. 2) a szülővárosában, Brixiában meglévő aedilis, quaestor, Ilvir tisztségekből egyedül a quaesturát töltötte be s aránylag fiatalon s mindjárt tribunusként kezdte meg tiszti szolgálatát a legio II Adiutrix kötelékében; utána pedig az űrparancsnokság helyett szülővárosa közelében még két curatori tisztséget vállalt a császári szolgálatban. Az umbriai L. Varius Quintianus (Nr. 4), aki — mint erre pályafutása tárgyalásakor a fentiekben már rámutattunk — a tágabb értelemben földijének tekinthető M.

Pontius Laelianus valószínű támogatásával egymást követően két pannóniai légióban is elfoglalta az egyik tribunusi posztot, ezt megelőzően — bár ezt felirata nem említi — ugyancsak alacsonyabb municipiális tisztségeket tölthetett be szülővárosában Vettonában, minthogy katonai szolgálata után ugyanitt mindjárt az egyik IlIIvir quinquennalis vezető tisztségre választották meg. E röviden említett három példa is utalhat arra, hogy a legio 28