Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: A legio II Adiutrix pia fidelis jelenleg nyilvántartható italikus lovagrendű tribunusai 23-43

NAGY TIBOR A LEGIO II ADIUTRIX PIA FIDELIS JELENLEG NYILVÁNTARTHATÓ ITALIKUS LOVAGRENDŰ TRIBUNUSAI A Vespasianustól i. sz. 70 márciusában mint iusta legio végleges szervezeti formát nyert alakulat rövid germániai, majd vagy 15 éves britanniai tartózkodása után 86-ban a Duna-vidékre került, ahol 89-től ca. 103ig, majd 118-tól rövidebb megszakításokkal egészen a római uralom végéig Aquincum helyőrsége maradt. Közel 300 éves itteni tartózkodásának régészeti hagyatéka Budapest római korának egyik legrangosabb emlékanyagát képviseli. A Hadrianus uralkodása idején végleges formában kiépült légióstábor utóbbi évtizedekben feltárt és igényesen konzervált védművei, valamint épületei, köztük a „nagyobb közfürdő" {thermae maiores), a tábor körül kialakult település (canabae) nem ritkán figurális falfestményekkel, mozaikpadlókkal díszes lakóházai s nem utolsó sorban a Közép-Európa legnagyobb körszínházának számító katonai amphitheatrum nemcsak nekünk, idevalósiaknak nyújtanak a jövőre is ösztönzőleg ható maradandó élményt, hanem remélhetőleg az örvendetesen mind nagyobb számban idelátogató külföldinek is. Közelmúltban volt mármost 1900 éve annak, hogy e gazdag emlékanyagot hátrahagyó legio i. sz. 89-ben első ízben foglalhatta el állomáshelyét Aquincumban. Erre való emlékezésül szánjuk alábbi tanulmányunkat, amely azonban a terjedelem kötöttsége miatt nem valamennyi, e legio nemcsak had-, hanem munkaszervezetében is szerepet játszó lovagrendű tribunusát, hanem csak az itáliai honosságúakat tárgyalja. Ismeretes, hogy a Principatus időszakában Gallienus legkorábban a 261. évre keltezhető rendeletéig minden egyes légióban 1 senatori és 5 lovagrendű tribunus szolgált. A legio IIAdiutrix kötelékében az i. sz. 70-től 261-ig terjedő 191 évben a lovagrendű tribunusok 3 éves átlagos szolgálati idejével számolva 320, míg 4 évessel 240, középarányosán 280 tribuni angusticlavii szolgálatával számolhatunk. Ezzel szemben jelenleg feliratos emlékeik alapján 22 ilyen rangú tribunust tarthatunk nyilván, azaz e légióban szolgáltak nem egészen 8 százalékát. Ez azonban relative nem is olyan alacsony százalék, amennyiben ezt összevetjük az 1. sz. végétől, illetve a 2. sz. elejétől ugyancsak Pannoniában állomásozó másik három legio, az IAdiutrix, a X Gemina és a XHII Gemina ismert lovagrendű tisztjeinek számával.

3 Az aquincumi légiónál két évvel korábban, i. sz. 68ban megszervezett legio I Adiutrix kötelékéből Gallienus egyeduralma idejéig mindössze 9 lovagrendű tribunus, e légióban szolgáltak alig több, mint 3 százaléka ismert. Az Augustus korában, az i.e. 30-as években már fennállott másik két legio, a X Gemina kötelékéből 26, míg aXIIII Gemina állományából 11 lovagrendű tribunust tarthatunk nyilván, ami a ca. i .e. 39-től i. sz. 261-ig terjedő 300 évre középarányosán átszámítva e légiókban szolgált tribuni angusticlavii 5 és fél, illetve nem egészen 2 százalékának felel meg. A legio IIAdiutrix tisztikarából tehát aránylag szépszámú lovagrendű tribunus ismert. E 22 tribunus közül 8 tartható italikusnak, azaz több, mint az itt szolgáltak egyharmada. Ezeknek elsősorban a militia equestris keretében való pályafutását az alábbiakban a Flaviusok korától a 2. sz. végéig időrendi egymásutánban dolgozatunk első részében mutatjuk be. Majd az itt megtárgyalt cursus bonorum levonható tanulságait dolgozatunk második részében foglaljuk össze. I. 1. C. Mulvius Ofillius Restitutus Személyét megtisztelő felirat a lucaniai Grumentumból: A. Donáti: Epigraphica, 33/1971/,71—A£. 1972,148: [C(aio)J Mulvio C(ai)f(ilio) [P]om(ptina tribu) Ofillio Restfi | t]uto, aed(ili), pr(aetori) Ilvir(o) II. | fqjuin(quennali), q(uaestori), praef(ecto) coh(ortis) I [MJorinor(um) et Cersia\cor(um), trib(uno) mil(itum) leg(ionis) II Adiutricis p(iae) f(idelis), pra[ef(ecto)J \ alae I Vespasianae \ Dardanor(um), praef(ecto) \ fabrum IIA.ug(ustales) Herc(ulanei) patrono. A fentiekben olvasható cursus honorum az időben egymást követő tisztségek hármas tagoltságával (municipiális hivatalviselés, a trés militiae betöltése és a végén az ismételten vállalt praefectura fabrum) jelenleg pontos megfelelő nélkül áll a Principatus-kori közéleti pályák sorában. A Hercules tiszteletével összefonódott császárkultuszt ápoló grumentumi Augustales Herculanei vallásos egyesülésétől (sodalitasl) patronusuknak, Mulvius Restitutusnak állított felirat az említett férfiú jelenleg bennünket érdeklő lovagrendű tiszti pályafutása első állomásaként a britanniai auxiliaris sereg kötelékébe tartozó cohors I Morinorum et Cersiacorum parancsnoki tisztségét említi. A publikáló megítélése szerint e két népneves alakulat neve nem sokkal 78 előtt rövidült le a cohors I Morinorum névalakra, ahogy ez első ízben a 103. évi maipasi katonai diploma csapatlistájában olvasható. Kétségtelen, hogy e cohors katonáit 78 előtt jórészt a civitas Morinorum, valamint az ezzel szomszédos pagus Gesoriacus fegyverfogható fiatalságából sorozták. Vespasianus uralkodása utolsó éveiben azonban e cohorsot érintő újoncozás a jelek szerint a civitas Morinorum fiatalságára összpontosult, ami indokolttá tette a cohors nevének 23