Budapest Régiségei 27. (1991)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Római kőemlékek a budafoki Törley kastély falán 181-187
SZIRMAI KRISZTINA RÓMAI KŐEMLÉKEK A BUDAFOKI TÖRLEY KASTÉLY FALÁN A Budapesti Történeti Múzeum Adattárában már 1958-ból találunk adatot arra 1 , hogy a XXII. ker. Pentz Károly u 5. sz alatt (1. kép) az ún. Törley kastély falába római kőemlékeket építettek be. Ezt a két kőemléket — részben téves elírással — még a műemléki szakirodalom is említi. 1984. szeptember 21-én bejelentés érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba, hogy az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben, a volt Törley kastély falán, a vakolat leverésekor római kőemlékek kerültek elő. Az egykori kastély főépületének főbejáratát díszítette ez a két kő (2. kép). A kapu két oldalán, kb. egy emelet magasságban a szimmetrikusan elhelyezett két római kőemlék a kastély építésekor került jelenlegi helyére. A két kőemlék fölé a beépítéskor kis ereszt is készítettek, hogy az esőtől megvédjék a töredékeket. Feladatunknak tartjuk, hogy a szóbanforgó kőemlékeket ez alkalommal leírjuk és azokat szakmailag értékeljük. 1. A kaputól jobbra Sírkő töredéke Szélessége: 130 cm, magassága: 50 cm (vastagság most nem mérhető) Anyag: mészkő Leírás: Sima léckeretben, az áldozati jelenet közepén tripus, tetején egy kancsó és két mélyebb edény. A képmező bal oldalán profilban faragott figura, rövid, elnagyolt, körbefutó hajviselettel. Az alakot rövid tunikában ábrázolták. A szolga bal lábára támaszkodik, jobb lábával lépő helyzetben áll. A figura baljában korsót, jobbjában paterát tart. A képmező jobb oldalán a figurát szemben ábrázolták. A szolga rövid tunikát visel, bal karját a tripus felé emeli, de a kezében levő edény formája teljesen elmosódott (3. kép). A kőemléken látható áldozati jelenet: A tripus két oldalán ábrázolt két szolgáló alakkal — Pannoniában általános képtípus, ugyanis a rajnai kőemlékeken az áldozati jelenetnél csak a camillus ábrázolása tűnik fel. A figurák és az áldozati asztalka levegősebb elrendezését a 3. századi síremlékeken figyeltük meg. A pannóniai áldozati jelenet képtípusa a sírkőtöredéken az általánostól eltérő motívumokat is tartalmaz. Egyrészt, baloldalt, törvényszerűen hosszúruhás női szolga (camilla) jelenik meg, a mi emlékünkön viszont itt egyértelműen egy lépő állásban ábrázolt rövid tunikás szolga (camillus) alakját faragták ki. Másrészt, a jelenetsor jobb oldalán, ismét egy szolgáló (camillus) tűnt fel rövid tunikában. Tehát itt a tripus mindkét oldalán szolgálófiúkat ábrázoltak. Gyúróról (Pest megye) származik az a 3. századi sírkő, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek, ahol — kőemlékünkkel megegyezően — a tripustól távolabb jelennek meg a szolgálóalakok, de — a mi emlékünktől eltérően a jobb oldalon tűnik fel a szemben ábrázolt, de a mi figuránkkal megegyező lépő testtartásban faragott camillus. Ezt a lépő testtartású camillust tükrözik még a Caracalla kori Szentendre-Hunka dombi családi sírkő áldozati jelenete egy másik szentendrei síremlékkel együtt, valamint az Óbudáról származó Aur. Aulopor sírkő megfelelő ábrázolása a 3. század első harmadából. Ide sorolhatjuk még az aquincumi, a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található Marcus Aurelius Titus 3. század elejére datált sírkövét is, sőt e korszakból még a brigetioi, Bécsben őrzött sírkő megfelelő részletét is. Ez a képtípus látható a százhalombattai 2-3. századi síremléken is. A bal oldalon megjelenő camilla figurája kilépő helyzetben a tatai 2. századi és a császári 200 körül keltezhető kőemléken tűnt fel, sőt az aquincumi Victoria temetőből származó, a 2. század 50-60-as éveire datált síremléken is. Az áldozati jelentsávon, a tripus két oldalán megjelenő camillus alakját egy szentendrei, 1-2. századi síremléken találjuk meg. Mindezek részletes elemzése alapján a sírkőhöz tartozó áldozati jelenetes kőemléket a 2. század második felétől a 3. század első harmadáig terjedő időszakra keltezhetjük. A szóban forgó kőemléket előállító kőfaragóműhely helyi sajátosságait az alábbiakban határozhatjuk meg: 1. Az általános típustól eltérően a bal olodali camilla helyére a camillust faragták ki. 2. A két camillus alkalmazása a pannóniai áldozati jelenetes emlékeken csak egy szentendrei és az új, aquincumi síremlékünkön tűnt fel. E motívum alkalmazása egy közös aquincumi kőfaragóműhely korábbi (2. század első fele) és egy későbbi (2-3. század) működési szakaszát képviseli. 2. A kaputól balra Sírkő töredéke Szélessége: 110 cm, magassága: 50 cm (vastagság nem mérhető) Anyag: mészkő Leírás: Sima léckeretben balra néző szárnyas griff (Seegriff). (4. kép.) A tengeri griff (Seegriff) egyszerű keretben egy 228ban készült savariai emléken került elő, ahol a feliratos mező feletti felületre kifaragtak egy jobbra néző szárnyas griffet egy másik tengeri állattal együtt. Ismerünk egy 2. század elejéről származó sírkövet, ahol a 181
